ókori város a Nilus azon ága mellett melyet róla busirisi folyónak neveztek.; hires volt Isis istennőnek templomáról, melyben az istennő tiszteletére évenkint nagyszerü ünnepélyeket tartottak. Főhelye volt a róla elnevezett megyének (nomos) is; jelenleg Abusir v. Busir nevü falu tartja fenn nevét, romjai azonban Bakbeit helység mellett vannak. Egy másik B., melynek mai neve szintén Abusir, Memfisz közelében volt, ahonnan az ókorban a piramisokat szokták megmászni.
Poseidón és Lysianassa fia, a görög monda szerint Egyiptom kegyetlen királya. Midőn t. i. országát kilenc éven át terméketlenség emésztette, Ciprus szigetéről egy Phasios nevü jövendőmondó járult eléje; ki a királynak megjósolá, hogy tartománya megint termékeny lesz, ha Zeusnak évenkint egy idegen ország jövevényét feláldozza. B. hajtott szavára s rögtön rajta kezdte. Igy folytatta évek során át s országa termésben gyarapodott, midőn Héraklés is Egyiptomba vetődött. Áldozatnak megkötözik és megkoszoruzzák szintén, de az oltárnál kötelékeit széjjeltépi s B.- t fiával, Amphidamással s egész kiséretével agyonüti. A monda Héraklést, mint a hellén műveltségnek a barbarságon diadalmaskodó előharcosát tünteti fel. Maga az egyiptomi mitologia v. történelem B. királyt nem ismer.
város Kamionka ker. kapitányságban, a Bug, Solotwina és Peltew összefolyásánál, (1890) 6347 lak., mintegy 30 hiddal és élénk fa-meg vászonkereskedéssel.
Johanna, német szinésznő, szegény falusi szülők gyermeke; korán lépett a szinpadra és nemsokára a berlini udvari szinbázhoz szerződtették. Működött a wiesbadeni; berlini, szentpétervári és bécsi szinházaknál is. 1880. felhagyott a szinészettel, gróf Törökhöz ment nőül; férje halála után ismét elfogadta a prágai szinház meghivását, ahol még maig is működik. 1887. ugyane szinház igazgatójához, Neumann Angelóhoz ment nőül.
Kristiania norvég tartomány egyik, erdőkkel, rétekkel takart, hegyes kerülete, 14656 km2 területtel, (1891) 104723 lak. Hallingdal és Laagen felső részei öntözik.
Az elmebetegségnek az a formája, melynek alapját a nyomott, bús kedélyhangulat adja meg, s melynek jellemző és főtünete nagy lelki fájdalom, melynek hatása alatt a betegek magukba mélyedtek, embert kerülők, szükszavuak lesznek, folyton magukkal és állapotukkal foglalkoznak, anélkül, hogy annak kóros voltát fölismernék. A betegek bágyadtak, fáradtak, szórakozottak, munkára képtelenek és szüntelen belső nyugtalanság nyomasztó hatása alatt állnak, családjuk és szokott működési körük irányában közömbösek, amiből ismét maguk ellen szemrehányásokat és vádakat kovácsolnak: hogy ők nem is betegségből, hanem csupán elvetemedettségből, szívtelenségből cselekesznek stb. Többnyire erős szorongási érzésekkel is jár a B., mely gyöngébb fokban a szivtáj nyomási érzésével (Praecordialangst), sulyosabb esetekben pedig erős és néha a dühöngésig fokozódó és félelemből eredő dühöngéssel jár. Az ilyen szorongási roham alatt a betegek öntudata is fátyolzott lesz és gyakran önmaguk és rendesen legkedvesebb hozzátartozójuk (hitvestárs, gyermek) ellen fordulnak. Az önvádolások néha vallásos szint öltenek és ilyenkor ugy nyilatkoznak meg, hogy ők bűnösek, hogy el vannak kárhoztatva; máskor meg elzáratástól, kivégeztetéstől, elégetéstől félnek; ismét más esetekben abbahagyják az evést azért, mert ők olyan elvetemedettek, hogy nekik nem is szabad enni, vagy pedig azért, mert mástól eleszik az ételt, tönkreteszik, elszegényedésbe sodorják családjukat stb. Mind evvel kinzó főfájás vagy csak agynyomás és kábultság érzése és többnyire makacs álmatlanság, szivdobogás és rendetlen testi funkciók járnak. A baj legtöbb esetben néhány hó lefolyása után gyógyul.
(hollandi nyelven bosjemans, azaz berek v. erdő emberei) néven Dél-Afrikának egy a többi benszülöttektől különös testi sajátságaikkal különböző törzsét kell érteni, mely törzs magát szán-nak nevezi, s melyet a szomszéd benszülött törzsek a bászutók bároá-nak, a kafirek ábátuá-nak, a betsuánok merkántu-nak neveznek, s amely különböző nevek magyarul mind annyit jelentenek, mint ijj-emberek vagy ijjas emberek. Ugyanis a B.-nak a fő és majdnem egyedüli fegyverök az ijj és a nyil, amelynek hegyét rendkivül erős méreggel (valószinüleg kigyóméreggel) vonják be, mely fegyverrel vadászat alkalmával és rablójárataiknál igen ügyesen tudnak bánni. A B. nomád életmódjuk mellett folytonosan összeütközésbe jönnek az illető vidékek, területek lakóival, akiknek birka- és ökörcsordáit, ahol csak lehet megdézsmálják; üldözik is őket a többi benszülöttek, minek következtében nagy részben kipusztultak. Termetük igen kicsiny, l,44 m.-nyiek, tehát oly magasak mint nálunk a 15 éves gyermekek szoktak lenni. De a B. nemcsak termetükre, hanem testük egyébb sajátságaira nézve is elütők a zsomszéd (hottentot, kafir) törzsektől. Hosszu és alacsony fejüek (dolicho-, platy- vagy chamaecephali), orruk annyira belapult, hogy az arcél (profil) vonalában ki nem emelkedik az előretolt állcsontok felett. Kicsiny termetük mellett csontjaik vaskosak durvák. A medencéjök sokkal keskenyebb alakot mutat, mint más emberfajtáknál és mig más emberfajtáknál a férfi és a nő medencéjének nagysága egymástól feltünő különbséget mutat fel addig náluk a nők medencéje is csak alig szélesebb, mint a férfiaké (ami nagyon az állati tipusra emlékeztet). Felette ráncos, sovány és száraz szattyánszerü a bőrük, sötét hamuszinü, gyapjas hajuk gömbölyü csomókat képez, szemük igen élénk s arckifejezésük igen vad; a férfiaknak felette gyérszálu szakáluk van, és a test egyéb szőrzete is náluk egyáltalán igen gyengén van kifejlődve. Minden gond, melyet a B. testük diszítésére fordítanak, abban áll, hogy a hajat egy-egy fürtbe egyesítik, s beléje keselyütollakat erősítenek; meg hogy a füleik és orruk cimpáit átfurják és beléjök csontpálcikákat dugdosnak, végre hogy a homlok és derék körül szijat kötnek valamint hogy a testet zsirral mázolják be. Meztelenül járnak és csak a hátukat takarják be valami állati bőrrel. Igen ügyes a kezük fogása s a rajzolásra nagy kedvet és ügyességet mutatnak. A budapesti embertani muzeumban egy igen ügyes vadászati jelenet rajza van, amelyet a Fokföld woodhousei kerületében a B. egy sziklaodu falára vörös, fehér és fekete szinnel festettek, s amelyet Alsberg dr. casseli orvos másolt le. A B. sziklaodukban, kiásott hangyabolyokban, a tüskés disznó v. hangyaoroszlán (Ameisenlöwe) likában huzódnak meg, vagy ágakból kis tetőt tákolnak össze; vagy gyékényből és rőzséből méhkas alaku kis kunyhót építenek maguknak. Mondják, hogy egy felső lényt (kagán vagy kaang) ismernek. Van nekik mondájuk az ős emberekről is, akik sokféle csodát tudtak véghez vinni, s akik az összes mostani emberek előtt éltek; ezeknek egy része az ég csillagaiba vándorolt s a tejut nem egyéb mint hamu, amelyet azoknak az ős embereknek egy leánya szórt az égre. A B. még legtöbb fajtabéli hasonlatosságot mutatnak a hottentotokkal, akikkel még a nyelvök is rokonságot mutat, minthogy mindkettőjük nyelvében előfordulnak az u. n. csettentő hangok (Schnalzlaute), amelyeket európai ember kiejteni képtelen.
(Bussóc, Bauschendorf, Busovce), kisk. Szepes vármegye poprádvölgyi j.-ban, (1891) 502 német lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral; damaszt- és vászongyára a késmárki Wein Károly-féle gyár fiókja.
György, német történetiró és filologus, született Keppurenben (Insterburg mellett) 1850 nov. 13. Történelmi és filozofiai tanulmányait a königsbergai egyetemen végezte s miután 1875 -1876. Olaszországot és Görögországot beutazta, 1878. a königsbergai egyetemen az ó-kor történelmének magántanára lett. 1879. a kieli egyetem hivta meg rendkivüli tanárnak s 1881. ugyanott rendes tanár lett. Munkái: Der zweite athenische Bund (Lipcse 1875); Die Lakedaimonier u. ihre Bundesgenossen (u. o. 1878, 1. köt.); Forschungen zur Griechischen Geschichte (Boroszló 1880, 1. köt.). Már ebben is Curtius-nak számos nézetét halomra dönté, szintugy főmunkájában: Griechische Geschichte bis zur Schlacht bei Chaironeia (Gotha 1885-88, I. és II. köt.), mely kézikönyv versenytársai közül aránylag a legjobb.
Ferruccio, olasz zeneköltő és zongoraművész szül. Empoliban 1866 ápr. 1. Lángelméje korán ébredt; szülői oktatták, majd Grácban a W. A. Remy név alatt élő Meyer; 1881. már oklevelet kapott a bolognai akadémiától. Nagy sikerrel hangversenyzett Németországban; 1888. a helsingforsi, 1890. a moszkvai konzervatórium tanára lett. Zongorajátékában a technika csodálatos; mint zeneszerző, hires rögtönző; irt zenel:ari suite-eket, vonós négyeseket, zongorára változatokat, fugákat, gyakorlatokat stb.