(ejtsd: busszako), 557 méter magas hegy Portugáliában, Coimbrától 25 km.-re. Ismeretes azon csatáról, amelyben 1810. Wellington a franciákat legyőzte. Tetején 1268. alapított egykori kolostor, körülötte pompás erdő van, amelyet Lissabon lakói gyakran fölkeresnek.
a. m. Basar (l. o.).
(ejtsd: büsszang), község Vosges francia départementban, a Mosel partján (1891) 2844 lak., hires vastartalmu szénsavas ásványvizéről, amelyet évenkint több mint 400000 palackban küldenek szét és különösen gyomorbajok ellen használnak.
v. Bussola, l. Iránytű.
Roger gróf, francia tábornok és iró, szül. Epiryben 1618 ápr. 18., megh. Autunban 1693 ápr. 9. Hamarosan magas rangra jutott a hadseregben, de Turenne marsallal összeveszvén, ki kellett lépnie a szolgálatból; az udvarhoz ment, ahol azonban kegyvesztett lőn egy gunyoló verse miatt melyben XIV. Lajosnak La Valliererel foly-tatott szerelmi viszonyát bolygatta. E verse (Histoire amoureuse des Gaule, Lüttich 1665) miatt állítólag egy évig a bastilleben is ült, azután birtokaira számkivetették és csak 16 év mulva jelenhetett meg ismét Versaillesban. Később visszament Burgundba s ott írta meg Mémoires-jait (2 köt. 1696) és Lettres-eit (7 köt. Páris 1697).
néger község Szudánban, a Niger jobb gartján. Közelében veszett el, a benszülöttek állítása szerint Mungo Park 1805.
Anasztáz, a mexikói köztársaság elnöke, szül. 1790 körül, meghalt Queretaróban 1853 márc. 6. Atyja ültetvényes volt Queretaro vidékén. A fellázadt kolumbiai csapatok Lara helyébe B.- t kiáltották ki vezérlő tábornokukká. Nemsokára azonban cserben hagyták, mire ő 20 tiszttel a perui hadseregbe lépett és ennek soraiban harcolt Kolumbia ellen. A békekötés után (1829) Mexikóba tért vissza, hol a kongresszus alelnökké választotta (1829 jan. 26.). Pártot teremtvén, hatalmas nyilatkozatot tett Guerrero elnök ellen, amiért hivei a pronunciados nevet kapták. 1829 dec. 22. bevonult Mexikóba s Guerrerot lemondásra kényszeríté. 1830 jan. 1. pedig maga lett a köztársaság elnöke. Több katonai forradalom elnyomása után, 1832 jan. 3. Veracruzban ujabb lázadás tört ki, melynek élén Santa Anna állott, ki B.- t Puebla mellett legyőzte, mire B. (Pedrazza javára) az elnökségről leköszönt s Európába távozott. Csak Pedrazza és Santa Anna bukása után tért vissza hazájába, mely 1837 febr. 25. másodszor választotta elnöknek. A Franciaországgal támadt háboru következtében azonban forradalom tört ki ellene mely lemondásra (1841 szept. 30.) és menekülésre kényszeríté. Utóda Santa Anna lett. 1845. B. visszatért Mexikóba, de politikai szerepet többé nem játszott.
(ásv.), l. Rodonit.
l. Mellszobor.
(növ.), l. Gyásztermetü fák.