(ejtsd: buszto-), község Milano olasz tartományban az Olona jobb partján, (1881) 13233 lak., szőllőter- meléssel, gyapotszövéssel. Santa Maria tomplomában szép oltárkép van Ferrari Gaudenziotól.
(lat.), l. Gladiátorok.
1. Falu-B. (Busténa), kisközség Máramaros vmegye técsői j.-ban, (1891) 1619 rutén, német és magyar lak.; vasuti állomás, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztár. - 2. Handal-B. (Busténszkej-Handal), kisközség u. o., (1891) 692 magyar és német lak., vasuti állomással, B. határában kincstári gőzfürész (71 munkással), nagy farakodó és vizi malom van; itt van az átkelés a Tiszán is.
Az ághegyhálónak (l. o.) egyik változata; ettől abban különbözik, hogy 4 ághegye ólomsulyokkal van terhelve, s hogy kávái nem rudhoz, hanem kötélhez vannak erősítve; jeges halászatnál használják.
álneve Matkovich Pálnak (l. o.).
1. Ernő, német teologus, szül. Grindelwaldban 1843 febr. 15. Bernben, Berlinben és Tübingában végezte tanulmányait; 1870. lelkész lett Lenkben, 1876. Zofingenben, 1879. Baselben s 1880. Glarusban. A heidelbergai fakultás a teologia tiszteleti doktorává avatta 1886. Szerzője a Die christliche Mission, ihre prinzipielle Berechtigung und prak-tische Durchführung (Lejda 1876) c. s a hágai társaság által megkoszoruzott iratnak. Az ebben lerakott elvek keresztülvitelére 1883 jan. 3. egy bizottság alakult, s miután M.-Frankfurtban 1884 április 11-én e dolog előkészíttetett, egy 1884 junius 4. és 5. Weimárban tartott gyülésen megalakult az általános evang.-prot. misszió-egyesület, melynek azóta B. áll az élén.
2. B. Ferenc József, a badeni ultramontán párt vezére, szül. Harmersbachban 1803 márc. 23., megh. Freiburgban 1878 febr. 1. Bölcsészetet, orvosi és jogi tudományokat hallgatott. 1836. Freiburgban rendes tanár lett. Mint a badeni második kamara tagja (1837 és 1846) a szigoru egyházi párthoz szegődött. A frankfurti parlamentben (1846) a nagynémet katolikus iránynak egyik legbuzgóbb harcosa volt. Számos kat. egyletet létesített s a Mainzban gyülésező Pius-egyletek elnöke volt (1848). Szóval és irásban katolikus egyetemek alapítása, a jezsuita rend, valamint az egyháznak az államtól való függetlenítése mellett küzdött. 1863. az osztrák kormány e törekvései jutalmául lovaggá emelte. 1873 óta vezére volt a klerikális pártnak a badeni képviselőkamarában, a birodalmi gyülésen pedig a centrumnak volt tagja. Művei: Die Aufgabe des katholischen Theils deutscher Nation (Regensbg 1851); Die Gesellschaft Jesu, ihr Zweck, ihre Satzungen, Geschichte stb. (Mainz 1853, 2 köt.); Der heilige Thomas, Erzbischof von Canterbury (1856); Österreichs Umbau in Kirche und Staat (Bécs 1863, l. köt.); Urkundliche Geschichte des National- u. Territorialkirchentums in der katholischen Kirche Deutschlands (Schaffhausen (1851); Geschichte u. System der Staatswissenschaft (Karlsruhe 1839, 3 kötet). Hagyatékából jelent meg: Winfried-Bonifacius (Grác 1888).
város Algériában, Constantine tartományban, a B.-uled mellett, másfélezer pálmafával. (1891) 5453 lak., francia helyőrséggel, B.-t a franciák 1849 nov. 15. foglalták el.
a Volga deltájának egyik ága, l. Volga.
v. buzani, a Bug mentén lakott régi szláv nép, mely az oroszok fenhatósága alá került, utobb: velinjani v. volinyi (Wolin várostól Lemberg és Wladimir közt) nevet kaptak.
Luzon szigeten (Filippini szig., Csendes óceán) vadon élő, a maláji fajtához tartozó tagáli törzs neve.