butilhidrogén, quartán. C4H10. Szénhidrogén; a metán vagy parafin sorozat negyedik tagja. Két izomeria lehetséges:
CH3
CH3-CH2-CH2-CH3 CH3-CH
CH3
Normális bután izobután
A normális B. (dietil, metilpropil) a nyers petróleumban előfordul és előállítható etiljodidból, ha erre cink vagy nátrium hat. Közönséges hőmérséken gáz alaku, de 0° alá hütve szintelen igen mozgékony folyadékká sűrűsödik meg, mely +1°-on forr. Az izobután (metilizopropil, trimetilmetán) a tercier butil alkoholnak megfelelő jodidból ((CH3)3 CJ) cink és sósav behatására készülhet. Szintelen gáz amely -17°-on folyadékká sűrűsödik. Mindkét gáz meggyujtva világító lánggal elég és ekkor széndioxid és vizgőz keletkezik belőle.
kóros szellemi fogyatkozás mely ugy keletkezésére, valamint terjedelmére nézve különböző lehet. Keletkezésére nézve lehet az egyénnel veleszületett és szerzett. A veleszületett B. a központi idegrendszer hiányos fejlődésén alapszik, vagy pedig a magzatnak még az anyaméhben lefolyt agybántalmából következik és a hülyeség (idiotizmus) képe alatt jelentkezik. A szerzett B. különböző, az agyrendszert érintő bántalmakból ered igy p. súlyos koponyasérülésből illetőleg az agynak ebből és ennek folytán fejlődő mélyebb elváltozásából, az agyszervezet biologikus elfajulásából az aggkorban, vagy végre hosszan tartó elmebajokból, nehézkórságból stb. támad.
B., pszichologiai értelemben az elme tompultsága érzéketlensége, elfogultsága minden iránt, ami az egyén közvetetlen szükségletein, szokott körén kivül esik. Ezt az érzéketlenséget fejezi ki a közmondás; buta, mint a kő. Ezt értjük a parasztbutaság alatt is. Ily értelemben tehát nem beteges állapot, hanem gondolatoknak, érzésnek, nevelésnek hiánya. A B. ugy - amennyiben nem az elme beteg állapota - közel rokon a gyógyíthatatlan okoknak hozzáférhetetlen elfogultsággal. Igy származik a buta guny, buta nevetés, mikor valaki kicsufolja azt amit nem ért. A B. fogalma rokon a szellemi restség fogalmával is. A magyar gyakran együtt használja e két szót: buta és rest.
B. (eszt.), a drámában a furcsaság elemeinek egyike, amennyiben a nézőt vagy olvasót ki a maga értelmi fölényét érzi, önelégült nevetésre készti. Főleg az alsóbbrendü furcsában szerepel és ott mint a guny céltáblája tűnik fel. Néha a finomabb vigjátékban is hoznak szinre egy-egy buta, bamba, hiányos értelmü alakot, mely általános mulatság tárgyául szolgál.
(ejtsd: bjút) 1. 25 km.-nyi hosszu és 8 km.-nyi széles sziget a Clyde-öböl É-i végében; Argyle grófságtól Kyles of Bute nevü keskeny csatorna választja el. Felülete meglehetősen egyenletes; a Kames Hillben (263 m.) éri el legnagyobb magasságát. Éghajlata nagyon egyenletes, amiért sokan keresik föl mint klimatikus gyógyhelyet. Főhelye Rothesay (l. o.) egyszersmind B. grófság székhelye. - 2. grófság Skóciában, Arran (l. o.), B. és Great-Cumbrae meg nehány apróbb szigetből áll a Firth of Clyde és Kilbrennan-sund közt. Területe: 582 km2 (1891) 18408 lak., akik nagyobbára halászok. Székhelye: Rothesay.
János Stuart gróf, angol államférfiu, ősi skót nemes család ivadéka, szül. 1713 máj. 25., megh. 1792 márc. 10. Midőn 1745. Stuart Károly pretendens Skóciában kikötött, B. elhagyta Skóciát s Londonba ment, hol kedveltje lett a walesi hercegnek s ennek halála után nevelője a későbbi III. György királynak. III. György 1760. kinevezte a titkos tanács tagjának, honnan ő lassankint mindazokat eltávolította kik nagyravágyó terveinek utjában állottak. Először államtitkár, majd miniszterelnök lett. Mint ilyen Anglia szövetségesének, N. Frigyesnek ellenére megkötötte Franciaországgal a fontainebleau-i békét 1762-ben, s ezáltal, valamint uj adók kivetése és a bélyegilleték behozatala által (mi az észak-amerikai gyarmatokkal való viszályra vezetett) rendkívül népszerütlenné lett. 1763. be kellett adnia lemondását. Ezután luttoni kastélyában élt s kizárólag a tudományokkal, különösen a növénytannal foglalkozott. Az angol királyné számára diszmunkát készített az angol flóráról: Botanical tables cimmel, 9 nagy fényűzéssel kiállított kötetben; melyből csak 12 példányt nyomatott. V. ö. Macaulay: Lespremiers ministres de Georges III., le ministere de lord B. (Revue Brittanique 1844. nov.); Lecky: History of England.
Roxb. (növ.), a vitorlásviráguak kis fái v. felfutó cserjéi Indiában, háromágu levelekkel, szép nagy sötétvörös, pompás fürtöket v. csomós ágbogot alkotó virágokkal s összenyomott egymagu hüvellyel. Fajai a B. frondosa Roxb. (Erythrina, monosperma Lam. dhak v. palas malabari lakkfa), 12-15 mét. magas fa Keletindiában és Birmában, vastag törzzsel, bolyhos ágakkal, kerekded, kevéssé szőrös levélkékkel s égő piros, sötétsárga és ezüstfényü bolyhhal árnyékolt, 1 láb hosszuságu fürtökben csüngő virágokkal. Rubinpiros s nagyon összehuzó nedve, mely részint magától, részint metszés után szivárog ki a forró időszakban a kéregből, a levegőn megkeményedik s mint buteamézga, palas- v. pulaskinó, keletindiai v. bengal kinó (kino orientale v. asiaticum) jő a kereskedésbe. A törzs meg a gyökerek kérge durva fonórostot szolgáltat. A lakktetü gyakran látogatja, azért ez a fa mézgalakkot is termel. Gyökeréből piros-, virágából pedig, mint a következő fajából is, sárga festéket kapnak. A B. superba Roxb. (Rudolphia superba Poir.) Keletindia hegyeinek igazi pompafája. Sima ágai magas fákra tekergődznek. Ebből is lesz kinó és fonó rost (pulas fibre). Virága számosabb, nagyobb és nagyobbfürtü mint az előbbié.
[ÁBRA] Butea frondosa virágzó ága és hüvelye.
l. Butyán.
(Bouteillenstein), Csehországban a Moldova mentén, ugyszintén Morvaországban homokban találnak a palackok zöld szinével megegyező szinü, átlátszó üvegszerü anyagot; a bouteillenstein-t v. moldawit-ot. Aligha természeti produktum, valószinüleg mesterséges üveg. Ez azonban nem lévén biztossággal megállapítva, sokan a vulkáni üvegekhez, obszidiánokhoz számítják. Biztos, hogy nem eredeti helyén van.
a nappali ragadozó madarak rendjének (Raptatores) sólyomfélék (Accipitridae) családjába tartozó madárnem L. Ölyv.
város Caltanissetta sziciliai olasz tartományban, a Manfria melletti hegyen, 5511 lak., gabona- és selyemkereskedéssel.
-család. A XVII. sz. második felében kihalt régi magyar család, mely a Guthkeled nemzetségből származott. Első ismert őse Dragun ispán (gróf) a XIII. sz. első felében élt. Fia István II. Endre és Endre halicsi herceg szolgálatában kezdte meg szereplését; IV. Béla alatt nyitrai főispán, főlovászmester, országbiró, 1251. tótországi bán, majd 1258. Stiria kormányzója volt; ősi vagyonát IV. Béla adományaiból - kinek egyik kedvelt híve volt - és vételek által nagyon megnövelte. Istvánnak öt fia maradt: a) Pektári Joákim, Béla herceg főpohárnokmestere, pilisi főispán, tárnokmester és tótországi bán, ki 1272. Endre herceget megszöktette, amiért 1274. Kun László megfosztotta Málca nevü birtokától, később azonban visszafogadta őt kegyeibe, 1278. a király védelmében esett el; Joákimnak csak leánya maradt: a Borsa nembeli Roland erdélyi vajda felesége; b) István (1278-83), mosonyi főispán, országbiró és bán, 1278 előtt szintén elvesztette a király kegyét, de ez évben Kun László még bátyja előtt megkegyelmez neki s visszakapja ősi javait Joákim jószágaival együtt; egy fia maradt: István, ki azonban hamar elhalt; c) Málczal Pál (1283-90), bán és kőrösi főispán; d) László, kit Kun László 1278. bátyjával Istvánnal együtt fogadott vissza kegyeibe; e) Miklós (1263-1290). kémlaki és gecskei főispán, horvát és dalmát bán. Közülük Málczai Pál terjesztette tovább a családot, három fia maradt, u. m. Vid (1300-34), a Ráskaycsalád alapítója, István (1300-43), szabolcsi, szatmári és kőrösi főispán, a Csatári Zalay, Márky és Málczay család őse és Miklós (1314-24), kinek Miklós és Pál (1329-72) nevü fiai voltak s mindkettő ivadékai a B. nevet viselték. Ifjabb Pál fiai közül András és Péter ága csakhamar elenyészett, István és János ága a XVI. sz. első felében halt ki, Lászlóé pedig, mely Frank nevü unokája után a Frank nevet is viselte, a XVII. sz. elején. Miklós ága egy félszázaddal virágzott tovább. A B. család későbbi ivadékai közül B. Pál I. UlászIó id. a lázadó Bothos András híve volt, Eperjest a fölkelők kezébe juttatta, amiért nótát kapott, 1441. Azonban a király megkegyelmezett neki.-B. Deák András Mátyás korában élt és tudományos hírben állt; Mátyásnak alországbirája volt, de később mint Kázmér híve elvesztette jószágait, csakhamar azonban kegyelmet kapott Mátyástól. Fia B. Péter Mátyásnak volt a komornoka, a nagy király halála után János herceg híve, majd Dobzse László alatt főasztalnok, Tata és Komárom kapitánya, somogyi és máramarosi főispán, meghalt 1511 körül. - B. Mihály (1505-30) regéci kapitány és abauji alispán. Fia B. Péter Izabella királynénak volt a híve, amiért Ferdinánd elkobozta javait, de később visszaadta neki; meghalt 1560 kör. - B. István Bethlen Gábor idejében háromszor volt zempléni alispán, majd 1638. zempléni követ. Kihalt a család egy másik B. Istvánban 1668-ban. (Wertner M., A magy. nemzet I. 278. Nagy I., Magyarorsz. család II. k.)