kárpitozott butorok bevonására és függönyökre szolgáló mindenféle szövet, atlasz, damasz, kartonból, plüsből, selyemből és pikéből.
Sándor, orosz gazdasági iró, szül. Pétervárott 1814. A nemzeti vagyon és a politikai gazdaság alapelvei című 3 kötetes munkája igen alapos tanulmány (Pétervár 1847, orosz nyelven), melyben Smith és Rossi teóriáit fejtegeti, különös tekintettel Oroszországra.
Mátyás, magyarországi származásu német természetvizsgáló, előbb Göttingában magántanár, később Hamburgban mint magánzó élt; szül. Zólyomban 1731. febr. 10., megh. Hamburgban 1796 aug. 2. Különösen a légköri elektromossággal foglalkozott, mire nézve nehány értekezést is írt: Dissertat o de fulgure et toniutru ex phaenomenis electricis (Götting. 1757); Eine Unvollkommenheit des Blitzableiters nebst ihrer Verbesserung (Hamburg 1787); Die Sommerwolken sind Schneewolken (Beitr. Z. Hannöv. Magazin 1761); Der Blitz entsteht nicht durch Entzündung einiger Brennbaren Theilchen, die in der Luft schweben und ist auch kein Feuer. (U. o.)
csehül: Bucovice), város Wischau ker. kapitányságban, Morvaországban, (1890) 3061 lak., a Leichtenstein-hercegek szép kastélyával, vászon- és gyapjuszövőkkel.
Izsák, ír politikus, szül. Gleinsinben 1813 szept. 6., megh. Dublinben 1879 máj. 5. Emitt nevelkedett s főkép jogtudományokkal és államtudományokkal foglalkozott. Utóbb a nemzetgazdaság tanára lett a dublini egyetemen (1836). Szerkesztette a Dublin University Magazine c. folyóiratot. Mint a parlament tagja (1852 óta) tulajdonképeni megalapítója s első vezére volt az u. n. ír Home-rule pártnak, de távol állott e párt ifjabb tagjainak szélső és ultramontán álláspontjától. Az ír viszonyokat tárgyaló röpiratokon kívül többjeles művet irt, u. m.: History of the kingdom of Italy (1860, 2 köt.); Chapters of college romance (1863); Treatise of the new law of compensation to tenants in Ireland (1871).
angol folyadék-mérték = 108 gallon = 490,7 lit.
(ejtsd: bött), county Kalifornia é.-amerikai államban, 18 721 lak. Főhely: Oroville.
város Montana é.-amerikai államban DK-re Helenától, (1890) 10,725 (a környékén levő bányásztelepeket is beszámítva: 35 000) lak., arany-, ezüst- és rézbányákkal, amelyek évenként 100 millió franknál többet jövedelmeznek.
-család, a XVII. sz.-ban Németországból származott át hozzánk s tagjai főleg katonai szolgálatokat teljesítettek. Egy báró B. Eger várának parancsnoka volt. Az 1715-iki országgyülésen magyar honpolgárságot és grófi rangot nyert B. János, kinek utóda szintén János, mint családjának utolsó sarja, a Ludoviceumra 126 000 forintnyi alapítványt tett.
Dundas Ede, magyar irodalommal foglalkozó angol iró, szül. Chelseaben. London mellett 1842 okt. 15. s a londoni Blue Coat Schoolban nevelkedett. Tanulmányai végeztével 1859. segédül alkalmazták (Junios Assistent) a British Museum könyvtárában; 1880. könyvtárőr lett (Senior Assistent) a térképek osztályában. A magyar irodalom ismertetésével szerzet érdemeiért a m. tud. akadémia s a Kisfaludy-társaság kültagnak választotta. Munkái: The Legend of hte Wondrous Hunt (a csodálatos vadászat regéje, vagyis a csodaszarvas regéje Arany János után a Buda halálában); With a few miscellaneous pieces and folksongs. Translated from the Magyar (London 1881); Hungarian Poems and Fables for English Readers (u. o. 1877, többnyire Fáy meséi, de néhány darab Kazinczy F., Kármán J. és Kisfaludy S. után); Az olcsó ebéd. The cheap dinner; translated from the German into Hungarian and English. With an allegory and a few fables by Fáy; translated from the Hungarian into English and German (u. o. 1876); Kleiz twn en th Ellhnikh Grammatikh tou Blacon dematon (u. o. 1874, Vlachos ujgörög nyelvtanához való kulcs); The Race between the Hedgehog and the Hare. Transl. from the Plattdüdsch (u. o. 1876). Több éven át irta a magyar tárgyu cikkeket a nagy Encyclopaedia Britannicaba (a 9. kiadásba, az E betüből M-ig). A Hungary c. cikk negyven sürü hasábra terjed, és szines térkép van hozzácsatolva s azonfölül betürendes mutató. A többi cikkek közül említésre méltók: Eötvös J. b., Erdélyi J., az Esterházyak, Fáy A., Fejér Gy., Fessler, Garay, Guzmics, Jósika, Kazinczy, Kisfaludy K. és S., Kölcsey, Majláth János; továbbá földrajzi cikkek: Eperjes, Eger, Eszék, Fiume, Kolozsvár stb. (körülbelül száz cikk mindössze).