Fülöp Károly (Boudemont-ból németesítve), német filologus, szül. M.-Frankfurtban 1764 dec. 5., megh. Berlinben (ahol tanár volt) 1829 jun. 21. Különösen a görög nyelvvel foglalkozott. Munkái: Griech. Grammatik (Berl. 1792); Ausführliche griech. Sprachlehre (u. o. 1819-27); Lexilogus oder Beitäge zur griech. Worterklärung, hauptsächlich für Homer und Hesiod (Berl. 1818-25); Mythologus oder gesammelte Abhandlungen über Sagen des Altertums (Berl. 1828-29) stb. B. délfrancia családnak volt ivadéka.
(ejtsd: bötsz), county Georgia é.-amerikai államban, 618 km2 területtel, 8311 lak. Székhely: Jackson.
(Nagy-B., Bököny), nagyközség Arad vármegye borossebesi j.-ban, (1891) 3034 oláh és magyar lak.; van kir. közjegyzői széke, pénzügyőrsége, vasuti állomása, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. Nagy szilvatermelése s élénk marhavásárai vannak.
Petrovics Dmitrij, orosz tábornok és katonai iró; szül. 1790., megh. 1849.; résztvett az 1809., 1812. 1813. és 1829. hadjáratokban, ez utóbbiban mint az orosz sereg vezérkarának főnöke. Franciául irta le az 1799-iki, 1813-iki és a spanyol hadjáratokat. Oroszul irta meg az 1812-ki francia-orosz háborut és megkezdte, de be nem végezte az oroszok által a XVII. sz.-ban vitt hadjáratok leirását (megjelent 4 kötet 1820-ig Pétervárott), melyet az orosz történészek nagyrabecsülnek.
község Voronezs orosz kormányzóságban, az Osszereda mellett, 28 990 lak., timársággal, számos szélmalommal és nagy országos vásárokkal.
(Buteanu), 2510 m. magas hegy a fogarasi havasokban. L. Vunetára.
József, okleveles mérnök, szül. Miskolcon 1828 aug. 7. Tanult szülővárosában, Eperjesen, Sárospatakon, Pesten. Az 1848-49. szabadságharcban mint honvédtüzér vett részt és 1852 tavaszától mint földmérő működik. Cikkei: Függelék a zborói anyakönyvből (Századok 1881); Adatok az 1848-49. első 12 fontos honvéd üteg történetéhez (Vasárnapi Ujság 1883); Miskolc története (Budapesti Látogatók Lapja 1891).
(növ.), ma az irodalomban ismeretlen v. használatlan szó; a Tájszótár sem említi. A szó azonban ugy látszik - lehet Dunántúl - mégis lappang élő nyelvünkben, vagy nem nagyon régen halhatott ki. Három alakja van feljegyezve. B. Diószegi Orvosi Füvészkönyve szerint (367. l.) a. m. somkóró, vagyis Melilotus Tourn, Rómer Flóris a M. Akad. Értesítő II. köt. 354., a Győri füzetek orvosi rendeleteiből bucskóró néven, de magyarázat nélkül közli, végre Melius Juhász Péter Herbariuma 95. dutkóró alakban olvasható és szintén a fehérvirágú Melilotust jelenti.
a. m. antimon triklorid, l. Antimon kloridjai.
(növ., szingallér, Bupleurum L.), sárga virágu ernyős fű, félcserje v. ritkán cserje, körülbelül 60 (hazánkban 13) fajjal az Ó-világban és É.-Amerikában. A többi európai ernyőstől osztatlan, épszélü, majdnem egyközes erezetü levele meg az ernyőcskéi alatt levő aránylag nagy gallérkája különbözteti meg. Ismeretes faja a B. rotundifolium L. (általbúvófű) agyag- és mésztalajon a vetés közt tenyész s régente herba perfoliatae név alatt, valamint a B. falcatum L. is orvosságfű volt. A cserjenemüek főkép a déli vidéken teremnek. L. még Átnőtt levél.