(Acanthocephali), az élősködő fonálférgek egyik rendjének megjelölésére használt korábbi kifejezés. L. Tüskefejüek.
(növ.), kákabot v. baka Csapónál, nádbotikó Benkőnél, a gyékény neve; l. o.
a szabad gyakorlatoknak igen fontos ágazatát teszik a tornázásban. A gyakorlatokhoz használt eszköz a buzogány, egy 55-65 cm. hosszu, mintegy 6-8 cm. átmérőjü kemény fahenger, mely a kéz felvételére szolgáló vége felé kupalakban levékonyodik s a fogás biztosítása végett alul gombban végződik. E buzogányokat először az angol keletindiai hadseregben szolgált tisztek használták Európában s az ő révükön terjedtek ezen igazán festői szépségű tornászati gyakorlatok. A buzogánygyakorlatok legcélszerübben csoportosan mint kézi szerrel való szabad gyakorlatok műveltetnek, mert ily módon a gyakorlatok minden egyes részlete a közös parancsszóhoz képest pontosabban hajtható végre, mintha az egyes magában végzi azokat. A buzogánygyakorlatok a test előtt, oldalt s a test mögött futó köröknek alkotásából, csuklóforgatásból vágásból és kirohanásokból állanak, azonban ezen gyakorlatoknak kombinációi folytán a buzogánygyakorlatok száma végtelenné válik.
(növ., Spadicifiorae), az egysziküek rendje. Virágaik többnyire meglehetősen megvastagodott tengelyen (spadix) nagy számban, sűrűen csoportosulnak, s legalább kezdetben közös nem zöld hanem inkább szines hüvelynemü virágburok (spatha) takarja. Ide tartoznak a békalencsefélék, a gyékény-, kontyvirág- és pandánuszfélék, sőt némelyek még a pálmákat is ide sorozzák.
(Fuligula rufina Pall.). A buvár kacsákhoz tartozik, főjellege, hogy a gácser fejét buzogányalaku tollbokréta diszíti. Diszszárnyasnak is tartják.
(növ., spadix, torzsa, baka, bákány), a füzérvirágzatnak az a fajtája, melynek a tengelye nagyon megvastagodik v. elhusosodik p. az ananászé, a kukoricáé, a kontyvirágé v. a tölcsérvirágé (stanicli-virág).
(ejtsd: büzó) Ferenc Lénárt Miklós, a francia Gironde tagja, szül. Evreuxben 1760 márc. 1., megh. 1794 jun. 18. Ügyvéd volt, 1789. képviselőnek választották, szintugy a konventbe, ahol föltétlenül a girondistákhoz csatlakozott. Mindamellett, hogy a király halálára szavazott, bevádolták mint a királyság és mérsékeltek barátját, mire B. 1793 juniusában Normandiába menekült, hol hiába iparkodott Calvados lakóit fölkelésre birni. Innen a Girondeba menekült, hol üldözői közelgésére magát megmérgezte. V. ö. Grande Encyclopédie VIIl. 539. lap; Mémoires inédits de Pétion, de Buzot et de Barbaroux. (Kiadta Dauban, Páris 1866.)
kísk. Somogy vmegye lengyeltóti járásában, (1891) 2271 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
(ejtsd: bözzardsz béj), az Atlanti-oceánnak 50 km. hosszu, 12 km. széles öble Massachusetts É.-amerikai állam partján, amelyet az Erzsébet-szigetek választanak el a sík tengertől.
(növ.) Barra szerint a Hamamelis L., a róla nevezett Hamamelideae (30 faj É.-Amerikában, Közép- és Kelet-Ázsiában s Madagaszkáron) kétszikü növénycsalád cserjéje, két fajjal É.-Amerikában és Japánban. A H. Virginiana L. (varázsdió) é.-amerikai; levele tojásdad; őszkor virágzik, gyümölcsét a következő tavaszon érleli meg. Ez szolgáltatott alkalmat e cserje elnevezésére (Zauberstrauch, Zaubernuss). A babonás nép ágait kincsmutató vesszőnek tartja, s az elrejtett érc- és sótelepet vagy a hasznos forrást ezzel keresi. Olajtartalmu magva ehető, levelét és kérgét Amerikában orvosságnak használják; nálunk diszcserje.