latinul magia, kétféle: magia alba azaz természeti ügyeskedés, szemfényvesztés (l. Bűvészet) és magia nigra vagyis csodás dolgok létrehozása, tényleg vagy legalább szándékolva a gonosz szellemek segítségével. Az utóbbi különböző célokra irányulhat; az illető vagy hiuságát akarja kielégíteni, v. valamely földi jóhoz jutni, v. végre kiváncsiságának eleget tenni. Lényege abban a szándékban áll, hogy a varázsló a rossz szellem segítségével valamit létesítsen, akár sikerül akár nem. A keresztény világnézet szerint magában véve lehetséges, hogy ember a gonosz szellemmel szövetkezzék s együtt működjék; egyes tények elő is fordulhatnak, hol a rossz szellem közreműködik (facta magiae); de hogy valaki ezt állandóan és mindig sikeresen üzze (ars magiae), az nem látszik megegyeztethetőnek azzal a viszonnyal, mely isten, mint a világ gondviselője s a rossz szellem közt fennáll. A B.-nak sok fajtája lehetséges; napjainkban sokan mint spiritizmust üzik. A B. a babonaságnak egy faja s nagy vétek, mert isten helyett a rossz szellemtől vár boldogulást. Az igazi vallásosság azt követeli, hogy csak istentől várjunk valamit; isten pedig két módon részesít ajándékaiban: a természet és a kinyilatkoztatásban megjelölt dolgok, p. keresztség bérmálás stb. által. A B.-ot az egyházi és az állami törvények szigoruan büntetik. (L. Boszorkányperek és Varázslás.) Megjegyzendő még, hogy ha valamely tény rossz szellem által létrehozottnak állíttatik mindaddig egyéb természeti erőkből magyarázandó, amíg ez lehetséges. (L. Szeredi, Egyházjog, II. 977. old. Hurter, Theologia dogmatica.)
Eduárd, német rézmetsző, szül. Eisenbergben 1835 ápr. 22. Legjobb munkája Holbein Jane Seymour-jának metszete a bécsi képzőművészeti egylet számára. Felemlítendők még: Tizian Madonnája (Drezda 1865); Murillo Szt. Rodrigueze; Boltraffio Madonnája (Budapest 1874); Franceschini Bűnbánó Magdalénája (Drezda) stb.
Ferenc, német filologus, szül. Rheinbergben 1837 jun. 3. Több helyen tanárkodott, jelenleg Bonnban egyetemi tanár. A latin nyelvnek és dialektusainak korunkban legkiválóbb ismerője. Kiadványai: De aquis urbis Romae (Lipcse 1858); Petronius (Berl. 1862 és 1882); Héróndás (Lipcse 1858); iratai: Grundriss der lateinischen Deklination (Lipcse 1869); az umbriai nyelvemlékek magyarázata (Umbrica, Bonn 1883) stb. 1876 óta társszerkesztője a Rhein. Museumnak.
Károly, német nemzetgazda, született Kirbergben (Wiesbaden kerület) 1847-ben. Előbb gimnáziumi, majd reáliskolai tanár volt; 1882. a dorpáti egyetemre nevezték ki a statisztika tanszékére ahonnan a baseli egyetemre ment át mig 1890. Karlsruhéba a technikai főiskolára jutott, mint a nemzetgazdaságtan tanára. Különösen a munkásviszonyokkal foglalkozik, s kivált azok történetét kutatja értekezéseiben, melyek közül ezeket említjük: Aufstände d. unfreien Arbeiter 143129 v. Chr. (1874); Die gewerbliche Bildungsfrage (1877); Das Ureigenthum v. Laveleye (1879); Die Frauenfrage im Mittelalter (1882); Die sociale Gliederung der Frankfurter Bevölkerung im Mittelalter (1887); Entstehung der Volkswirtschaft (6 előadás 1893).
György, német filologus, született Berlinben 1822 jan. 4., megh. u. o. 1884 febr. 22. Miután elvégezte teologiai és filozofiai tanulmányait, a brandenburgi reáliskolában tanítóskodott, innen a berlini Friedrich-Werder-féle ipariskolához hivták meg tanárnak, ahol 1877-ig működött. Nagyobb hirt szerzett neki Geflügelte Worte cimü műve (1. kiad. Berlin 1864, 14. kiad 1884).
1. György, ném. költő, szül. Goddelauban Darmstadt m. 1813 okt. 17., megh. Zürichben 1837 febr. 19., ahol az egyetemen filoz. előadásokat tartott. Munkái: Dantons Tod, dramat. Bilder aus der Schreckenszeit (Frankf. 1835), nagy költői erővel írt, de szertelen munka. Kéziratban maradtak hátra: Geschichte der philos. Systeme von Cartesius bis Spinoza; Geschichte d. ältern griech. Philosophie; Leonce und Lena (vigjáték). összes műveit Sämmtliche Werke und handschr. Nachlass cimen B. életrajzával Franzos adta ki (Frankf. 1879).
2. B. Lajos, német filozofiai s természettudományi iró szül. Darmstadtban 1824 márc. 28. Az orvosi tudományokat tanulta s Darmstadtban le is telepedett mint orvos; 1854. Tübingába költözött s az ottani egyetemen magántanár lett, egyszersmind a klinika segédorvosa. Itt adta ki hiressé vált művét: Kraft und Stoff (1855, azóta 16 kiadásban jelent meg magyarra fordította Láng Lajos 1870), amellyel mint első rangu szószóló részt vett a materialisztikus vitában, mely akkor már javában dúlt; Vogt s Moleschott mellett ő volt a legkiválóbb képviselője a materializmusnak. Igen nagy irodalmi küzdelem keletkezett e mű nyomán, mely kétségkivül a kor tendenciáinak a spekulativ filozofia ellenében találó kifejezést adott. Kénytelen volt tübingai állásáról lemondani s visszatért Darmstadtba, ahol orvosi gyakorlatát folytatta s igen élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki. Megjelent tőle: Natur und Kunst (1857) - Physiologische Bilder (2 köt.) - Aus Natur und Wissenschaft (2 köt.); Die Darwinische Theorie (most már az ötödik kiadásban); Der Mensch und seine Stellung in der Natur; Der Gottesbegriff; Aus dem Geistesleben der Thiere; Die Macht der Vererbung; Der Fortschritt in Natur und Geschichte; Liebe und Liebesleben in der Thierwelt; Thatsachen und Theorien aus dem naturwiss. Leben der Gegenwart; Das künftige Leben und die moderne Wissenschaft; Fremdes und Eigenes aus dem geistigen Leben der Gegen wart; Zwei gekrönte Freidenker; Das goldene Zeitalter oder das Leben vor der Geschichte; Das Buch vom langen Leben (Makrobiotik), ez utóbbi mű 1892. jelent meg, magyarul megjelent még tőle: Az istenfogalom és annak mai jelentősége. Ford. Fendler József (Lipcse 1875, Thomes; Budapest, Rosenberg testv.). Büchner ma, a naturalisztikus vita lezajlása után, nem az a jelentős iró, ki az ötvenes s hetvenes években annyira mozgásba hozta az elméket; de mint népszerüsítője a természettudományi vivmányoknak nagy érdemeket szerez magának. Majdnem minden műve több kiadásban jelent meg. V. ö. Lange, Geschichte des Materialismus.
3. B. Lujza, ném. irónő, az előbbi testvére, szül. Darmstadtban 1821 jun. 12-én, megh. u. ott 1877 nov. 28-án. Költeményeivel, regényeivel és Die Frauen und ihr Beruf (5. kiad., Lipcse 1884) cimü irásával korán ismertté vált. Sokat buzgólkodott a női kérdés érdekében. Hátra hagyott művei: Nachgelassene belletristische und vermischte Schriften cimen a szerző életrajzával 2 kötetben jelentek meg (Frankfurt 1878).
(Sztari-B.), kerületi székhely és egykoron vár Mohilev orosz kormányzóságban, a Dnjeper mellett, (1885) 6074 lak., gyékénykészítéssel.
Schaumburg-Lippe fejedelemség fő- és székvárosa, 8 km.-re Mindentől, (1890) 5186 lak., fejedelmi kastéllyal, amelyben képgyüjtemény és nagy park van; luth. templommal.
(Tisza- ), nagyközség Szabolcs vármegye dadai alsó j.-ban, (1891) 1857 magy. lak., vasuti állomással.
l. Böjti boszorkány.