város Hessen nagyhercegség Felső-Hessen kerületében, az Isenburg-Büdingeni herceg székhelye, 2770 lak.
Miksa, német történetiró, született Casselben 1828 ápril 1. Egyetemi tanulmányait Marburgban, Bonnban és Berlinben végezte. 1851 óta a marburgi egyetemen mint dócens működött, 1861. a zürichi egyetemen lett a világtörténelemnek rendes tanára, 1872. pedig ugyanily minőségben a bécsi egyetemhez, Aschbach tanszékére, nevezték ki. Egyuttal átvette a történelmi szemináriumnak vezetését is. 1877. a bécsi akadémia tagjává választotta. Sokoldalu tevékenységéről tanuskodnak nagyszámu dolgozatai. Die Königinhofer Handschrift und ihr neuester Vertheidiger (Bécs 1859); Zur Kritik der altbairischen Gesch. (u. o. 1857); Zur Kritik der altböhmischen Geschichte (1857); E tanulmányok előkészület gyanánt tekintendők a következő, még most is számottevő munkához: Österreichische Gesch. bis zum Ausgang des XIII. Jahrhunderts (l. köt. 1858). E munka folytatását azonban B. abbanhagyta. Kiadta azután a zürichi történeti szeminárium tagjainak dolgozatait: Untersuchungen zur römischen Kaisergeschichte (3. köt., 1868-70 Lipcse) és Untersuchungen zur mittleren Geschichte (2 k. 1871). További művei: Aegyptische Einwirkungen auf hebräische Kulte (Bécsi akad. értekezés, 1872-74); Zur ägyptischen Forschung Herodots (u. o. 1872). Ezt követte hazai történetünket érdeklő munkája: Ein Buch ungarischer Geschichte 1058-1100 (Lipcse 1866), mely mű Szabó Károly kedvezőtlen kritikája dacára számba veendő adalék az Árpádok korának történetéhez. Említendő még: Nachrichten aus altrussischen Jahrbüchern (Bécsi akad. értekezés, 1859); König Richard III. von England (u. o. 1858); Wellington (Lipcse 1869); Lafayette (1870); Lafayette in Österreich (1878); Krösus Sturz (bécsi akad. értek., 1878); Eugippius (u. o. 1878); Der Ausgang des medischen Reichs (1880); Vorlesungen über englische Verfassungsgeschichte (1880); Kleon bei Thukydides (bécsi akad. értekezés, 1880); Cicero und der Patriziat (1881); Neu entdeckte Inschriften des Cyrus (bécsi akad értek., 1881); Zeit u. Raum bei dem indogermanischen Volke. Eine universalhistor. Studie (bécsi akad. értek., 1881); Apollinaris Sidonis als Politiker (u. o. 17 köt., 1881); Entstehung des VIII. Buches Ottos von Freisingen (u. o. 98. köt. 1881); Zu den Verwaltungsgrundsätzen des Kaisers Franz l. (Österr.-Ungar. Revue 1888); Christoph Columbus (a bécsi földrajzi társulat értekezése, 1889). Az ő felügyelete alatt jelentek meg a Stich és Turba által kiadott Venezianische Depeschen vom Kaiserhof (l. köt. 1889. Kiadja a bécsi akadémia). E mű I. Ferdidánd és Szapolyai ellenkirályok történetét is érinti; Poesie und Urkunde bei Thukydides (bécsi akad. értek., 1890); De coloniarum quarundarum phoeniciarum primordiis cum Hebraeorum exodo coniunctis (bécsi akad. értek., 1892); Don Carlos Haft und Tod (Bécs 1892). B. egyike azon nagyon csekély számu történészeknek, kik nem egyik-másik korszak kutatásának szentelik életüket, hanem az egész világtörténelemre terjesztik ki tanulmányaikat.
(Budeu). Ősmagyar személynév, mely talán a «pödör», székelyeknél: «beder» szó tőjéből, az ősi «büd»- (v. ö. cseremisz: vüd-el, vid-il, zürjén: bid-mal; Budenz: Magy. Ug. Szt. 435) igéből képzett részesülői alak s jelentése a. mint bodor. Ilyenformán tehát e név egyéb változatainak tekinthetők az Árpád- és Anjoukori Bede, Bedő (Bedeu), Beder és Pedür személynevek is.
a B. barlangról nevezetes vulkáni hegy Alsó-Torja határában, Háromszék vmegye kézdi járásában, a Bodoki hegységben, 1174 méternyi magasságra emelkedik. Hazánk egyik nevezetessége az 1053 m.- nyi magasságban nylló B.- barlang, mely 2 m. széles, 6 m. magas és 14 méter hosszu; belsejében szénsav- és kénhidrogén-gázok özönlenek fel, melyek fenekén összegyülnek; e gázok 95,49%- a széndioxidból, 0,56% kénhidrogénből, 0,01% oxigénből és 3,64% nitrogénből állanak; gyógycélokra használják, a csuzban és köszvényben szenvedő betegek a barlangban levő padokon ülve használják e légfürdőt; meglátogatásához nagy óvatosság kell, miután a fejlődő gázok fulasztólag hatnak s már sok látogató vesztét okozták. A barlang tetejéről kénsav- és timsótartalmu viz csepeg le, melyet a nép szembajok ellen használ. Hasonló, de kevésbbé nevezetes a Timsós- és a Gyilkos-barlang. A B. tövében több gyógyforrás (Katalin sósforrás, Károlyforrás, Timsósforrás, Várpadforrás, Hammas stb.) s primitiv fürdő (ujabban Bálványosfüred) van, K-re pedig az Első magyar szénsavgyár, melybe a szénsavgázokat a kénbarlangból 4 km. hosszú ólomcsövekben vezetik; a gázok itt sűrűség által cseppfolyó állapotba mennek át s ily uton naponként 150 kg. szénsavat nyernek a barlangnak gáztömegébőI. A B. barlang tulajdonosai: báró Apor Gábor és gr. Mikes Benedekné. Közelében emelkedik Bálványos vára.
l. Banka.
(Blaps mortisaga L.), az izeltlábu rovarok, födelesszárnyuak (Coleoptera) rendjébe, a különtaguak (Heteromera) csoportjába tartozó bogárfaj. L. Pincebogár.
v. Büdösfa (növ.) annyi mint kutyafa; l. o.
l. Poloska.
(növ.), büdös rózsa, borsola (Tagetes Tourn.), a sugaras fészkesek erősszagu füve 20 fajjal Amerika melegebb vidékein, de mint kerti virág meglehetősen el van terjedve. Bóbitája pikkelynemü; fészeklevélkéi csövesen összeforradva zárják a sárga virágokat
BÜKKFA.
Az erdei bükkfa (Fagus sylvatica).
[ÁBRA] 1. Májusi hajtás, fent a termő, lefelé a hímes virágzattal.
[ÁBRA] 2. Magános hím virág.
[ÁBRA] 3. A hímfej előlről és hátulról.
[ÁBRA] 4. A hímfej keresztmetszetben.
[ÁBRA] 5. A termővirág természetes nagyságban.
[ÁBRA] 6. Meglehetősen fejlődött termő.
[ÁBRA] 7. Ugyanaz, egy darabja lemetszve. 8. A pete.
[ÁBRA] 9. Ugyanaz keresztmetszésben, három rekesszel.
[ÁBRA] 10. A megérett és szétrepedt makkcsésze két bükkmakkal.
[ÁBRA] 11. Ugyanaz felnyílás előtt.
[ÁBRA] 12. A mag átmetszete a két redős szíklevéllel.
[ÁBRA] 13. A hajtás vége két rüggyel.
1, 5, 7, 11 és 13 kivételével többé-kevésbé nagyobbitva.
Az ilyen sugaras fészkesek alkotják a Tagetineae alcsoportot. A T. patula L. (kis oláh virág, orosz virág, oroszka olaszka, büdös szegfű, indiai virág, indiai gyökény «török szegfű»), a Terecta L. (nagy oláh virág, pendelrózsa, sárga rózsa, helytelenül kassai rózsa és bársonyvirág is) s más rokon s Mexikóból eredf fajok virága, gyakran teljesedik, mint a georgina ezért kedves egynyári őszi virág (Sammetblume Studentenblume, Todtenblume); virágfészkét (flores Africani) orvosságnak is használták, sőt a hazájában ma is annak használják.
kisk. Nyitra vmegye szenici j.-ban. (1891) 315 tót lak. kis fürdővel, melynek vize hideg, kénes égvényes konyhasós.