(csehül: Bystrica), kis város Neustadt ker. kapitányságban, Morvaországban, a Schwarzawa egy mellékvölgyében, 2852 lak., vászonszövéssel.
L. Her. az ajakosak génusza 14 fajjal a Kanári-szigeteken és Dél-Amerikában; l. Ajakosak.
János Miklós, svéd szobrász, született Filipstadtban 1783 dec. 18., megh. Rómában 1848 márc. 11. Rómában készítette első, igen sikerült müvét, a részeg bacchansnőt amelyet később még háromszor kidolgozott. 1846. Stockholmba ment, hol a trónörököst (Bernadotte) ennek kolosszális nagyságu szobrával lepte meg, mely egy meztelen Marsot ábrázolt. Elkészitette azután X., XI. és XII. Károly s más királyok márványszobrait, majd visszatért Rómába, ahol holtáig maradt. Egyéb művei közül felemlítendők még: Amor isten Bacchus jelvényeivel; Juno, amint az ifju Herculest szoptatja; Pandóra fésülködése; egy táncosnő; fürdő leányok; Hébé; Euterpé; Héró; Linné szobra Upsalaban, stb.
a mészföldpát-sorozat egyik képviselője még pedig a legbázisosabb; kovasavtartalma 40-45%. Andezitek elegyrésze egyebek között hazánkból a mátraiakban fordul elő. L.. Földpát.
v. Byzacene, a római afrikai provinciának azon része melyet K. felől a kis Syrtis és Hadrumetum közötti tenger, Ny. felöl Numidia határolt.
görög szobrász szül. Naxoszban s Kr. e. 570 körül élt. Neki tulajdonítják a márvány fürészelése és márványtéglák készítésének föltalálását, ami üres mondánál nem egyéb.
a Visztula mellékfolyója Orosz-Lengyelországban, Lodz közelében ered, Vizsogorodnál torkollik.
A latin ábécének harmadik betüje s eredetileg a görög r (gamma vagyis g) betüvel azonos, azért kezdetben a G hangot, de egyszersmind az ennek megfelelő kemény K-t jelölte. Amazt utóbb egy kis vonáskával különböztették meg a közönségesebb k hang jegyétől, melyre a c betüt tartották meg. De a régi kettős érték maradványa, hogy a Gaius és Gneus (Gneius) neveket később is mindig igy rövidítették: C., Cn. - Amely szókat c-vel irtak a rómaiak, azokat a klasszikus korban mind k-val ejtették, tehát Cicero Kikero volt, Caesar Kaesar stb. Ezt kétségtelenné teszik egyrészt az akkori görögök. mert ők ezeket mindig k-val irták másrészt pedig azok a német szók, melyeket már a régi korban vettek át a rómaiaktól (p. Kaiser a. m. Caesar, Keller a. m. cellarium). Csak a Krisztus utáni századokban kezdett a római köznép a k hang helyett e és i elótt cé-féle hangot ejteni. Később ezt a hangot Olaszország legnagyobb részében csé-nek; ejtették (p. cicere vagy ceci csicseriborsó, ciregia cseresznye), Franciaországban sz-nek stb. De a velencei olasz nyelvjárás a ce, ci szótagokat ce ci-nek ejtik, p. a börtön ott karcer, nem karcsere, az öt cinkve, nem csinkve. Velencéből került a c betü evvel a kiejtéssel mihozzánk és a szláv népekhez (a csé hangot a csehek s a horvátok c-vel a lengyelek cz-vel irják). A régi magyar nyelvemlékek egy része a cé és csé hangokat különbség nélkül c-nek vagy ch-nek vagy cz-nek irják. 1600 táján némelyek igy különböztették meg e két hangot: tzukor és czolnak. De a XVII. s XVIII. században leginkább ez a megkülönböztetés terjedt el: tzukor - tsolnak. A czukor és csónak irásmód csak mintegy száz év óta vált közönségessé. De az első helyett Kazinczy és Dugonics már száz éwel ezelőtt az egyszerűbb cukor irásmódot ajánlották s részben alkalmazták is. Ez az egyszerü c leginkább a XIX. század ötvenes évei óta terjed s legujabban mindinkább általánossá válik. V. ö. Helyesirás.
a zenében használt hét alaphang egyike, a mostani skála szerint az első, a régebbi beosztás szerint pedig a harmadik. C egyuttal azon betük egyike, melyeket a hangjegyvonalak behozatala óta (X. század) mint kulcsokat használnak, a vonalak jelentőségének meghatározására. A kulcsoknak használandó betük választásánál az szolgált elvül hogy az alaphanglépcsőben (c d e f g a h) az illetö betünek megfelelő hang mindig a közvetetlen alatta fekvő hanggal egy félhangot (semitonium) képezzen; tehát f és c (e- f, h-c). Ezzel az énekesek figyelmesek lettek az egész és félhang közti különbségre; e hatás még az által fokozódott, hogy az illető vonalaknak más szinük volt, és pedig az f-nek megfelelő vonal vörös, a c-nek megfelelő vonal pedig sárga. A C.- vagy másképen ugynevezett szoprán-kulcsnak jelenleg használatban levő alakja az idő folytán következőképen fejlődött ki:
Olasz- és Spanyolországban stb. a C hangot donak, Franciaországban pedig ut-nek nevezik.- C-t mint rövidítést több értelemben használják a zenében: 1. con helyett, p.: c. espr. a. m. con espressione; c. b. a. m. col basso; c. 8va a. m. coll' ottava; 2. cantus helyett, p.: c. f. a. m. cantus firmus; 3. capo helyett: d. c. a. m. da capo.
a vonalrendszer elején, a kulcs és előjegyzés után, a 4/4 ütemet jelzi:
Ha e jelen keresztül egy függőleges vonás van alkalmazva, akkor a 2/2 vagyis Allabreve-ütemet jelenti: