(ejtsd: kadilyak), város Gironde francia départementban, Bénauges grófság egykori megerősített fővárosa az Euille és Garonne összefolyásánál, (1891) 2400 lak.; az 1583. Épernon hercege által épített kastély női fegyház.
(franciául és portugálul: Cadix), 1. Spanyolország legdélibb tartománya Huelva, Szevilla, Malaga tartományok és a tenger közt; hozzá tartozik Afrikában Ceuta is. Területe 7342 km2; lakóinak száma 429872. Főképen K-en és ÉK-en hegyes; legmagasabb pontja a Cerro de San Cristobal (1715 m.); e körül csoportosulnak egyebek közt a Sierra d'Algodonale, de Montellanos és Castor. A hegyek érceit bányásszák; ásványvizforrásai (San Lucar de Barrameda, Herrumbrosa, Chiclana stb.) számosak. Vizei: a Guadalquivir, a Majaceitával bővült Guadalete és a Janda lagunán átfolyó Barbate; gyakoriak a sót szolgáltató mocsarak (marismas). Kedvező éghajlat mellett a termékenység is nagy, különösen déli gyümölcsökben; hiresek a borai: a xeresi, a puerto de santa, mariai, a san lucari (manzanillas). Az ipar leginkább vászon, durva posztó készítésével, bőrcserzéssel és mészégetéssel foglalkozik. C. 12 partidora van fölosztva. - 2. Fővárosa Spanyolország ugyanily nevü tartományának a Leon-sziget ÉNy-i 8 km. széles földnyelvének végében, (1887) 62531 lak.; műasztalos-iparral, keztyü- és ékszerkészítéssel, dohánygyártással; tengerészakadémiával, kitünően berendezett csillagvizsgálóval, különböző tudományos egyesülettel, szakiskolákkal, művészeti és természetrajzi gyüjteménnyel, különböző egyéb iskolákkal. C. mint vár és kereskedelmi kikötő szintén egyik legfontosabb városa Spanyolországnak. Körfalain kivül, a tenger felől a Santa Catalina és San Sebastian erősségek, a szárazföld felől pedig a földnyelven keresztben végigvonuló Cortadura de S. Fernando védelmezik. A város ÉK-i oldalán a C.- i-öböl, beljebb pedig a Puntalesi-öböl van; ennek K-i partján nagy dockok épültek. A kereskedelmét tengerparti fekvésén kivül az a két hid is előmozdítja, amelyek C.-t a szárazfölddel kötik össze; ezek a vasuti hid és a Puente Suazo nevü felvonó hid. A forgalom a régibb időkhöz képest csökkent; azonban máig is többet képvisel évenkint 5,5 millió forintnál. A fő kiviteli cikkek C. tartomány nyers termékei, amelyet legnagyobb mennyiségben Angliába exportálnak; a beviteli cikkek: szén, dohány, épületfa, szesz és szövetek. Benne az osztrák-magyar monárkiának is van konzula. C. szabályosságánál, tisztaságánál és házai szépségénél fogva Andaluzia egyik legszebb városa. A Torre de Vigia, v. Torre de Taviráról gyönyörü látvány nyilik magára a városra és környékére. Fákkal beültetett számos tere közül legszebb a San Antoniotér, amelybe a Calle Ancha nevü főutcája is torkollik. Legjelentékenyebb épületek: a városháza, érdekes arckép-csarnokkal és római régiségekkel; az 1597. restaurált székesegyház és az uj (1720-69. épült) székesegyház néhány értékes oltárképpel; a Santa Catalina-kápolna, Murillo több képével; a Casa de Misericordia, amelyben közel 1000 szegény talál menedéket, végül a San José templom a földnyelven, amelynek partjain látogatott tengeri fürdők vannak. Ivóvizet C. Puerto de Santa Mariából kap. C.-t állítólog 1100. Kr. e. a feniciaiak építették. A rómaiak Gades és későbben Julia Augusta Gaditana néven ismerték. A római uralom idejében egyike volt a legélénkebb forgalmu kikötőhelyeknek. 711. elfoglalták az arabok; tőlük 1272. elragadták a kasztiliaiak. Amerika fölfedezése után e város falai közt mozgott csaknem kizárólag az uj világgal való kereskedelem, mi nagy fényt kölcsönzött neki; attól fogva, dacára, hogy az angolok 1596. lord Essex vezérlete alatt földulták és kirabolták, a jelen század elejéig Spanyolhon legvirágzóbb kereskedelmi helye maradt. Ekkor 100000-re ment lakosainak száma. A Napoleon elleni háboruban a középponti védelmi juntának itt volt székhelye; a franciák, mivel az angol hajók a tenger felől védték a szárazföld felől akarták elfoglalni; 1810 febr. 6-tól 1812 aug. 25-ig ostromolták és miután Matagordo erősséget elfoglalták, lövöldöztetni is kezdték, de elfoglalni nem tudták. Wellington győzelmes előrenyomulása az ostromnak véget vetett. 1823. a franciák Bordessoule és Bourmont vezérlete alatt ujból ostrom alá fogták, hogy a spanyol királyt a cortez hatalmából kiszabadítsák, több erősséget elfoglaltak, amire Ferdinánd király megjelent Puerto Sta Mariában, a cortez föloszlott és a város is megadta magát. 1868. az Izabella királynő uralma ellen szervezett lázadás innen indult ki.
(ejtsd: csad-), község Verőce vm. alsó-miholjaci j.-ban, (1891) 1275 horvát-szerb lakossal, postahivatallal és posta-takarékpénztárral.
l. Kádmium.
l. Greenockit.
l. Kadmos.
(Catogan, franc.), hajviselet neve, mely orléansi Fülöp alatt volt divatban s melyet lord Cadogan ismertetett meg a francia udvarral. Abból állt, hogy a fej természetes haját összekötötték az allonge-parókával s a fej tetején megerősítették. - C.-kanna, a XIX. század elején Angolországban közkedveltségü téakanna.
György Henrik, angol államférfiu, szül. Durhamban 1840 május 12-én. Tanulmányait Eton-és Oxfordban végezte s 1873. nehány hónapig mint Bath konzervativ képviselője az alsóház tagjai közé tartozott. 1878. a hadügyminisztériumban, 1878-1889. a gyarmatügyek minisztériumában másod államtitkárként működött. 1888. pedig a lord Salisbury minisztériumában a titkos pecsét őre volt. 1892 aug. leköszönt.
Viktor Ede, francia szinműiró, született Párisban 1831 febr. 11. Tárcairással kezdte s az Esprit Français folyóiratot alapította. Legjobb szindarabja: Les inutiles (1868), amely több mint 200 előadást ért. Továbbá drámai munkái: La fausse monnaie (1869); Les créanciers du bonheure (1871); Le spectre de Patrick (1872); La famille (1875); La grandmaman (1875); - novellái: Contes gais (1867); Les belles imbéciles; regényei: Le mond galant (1873); Roses splendeurs et miseres de la vie théâtrale (1874); La Diva (1879); La princesse Aldée (1880); Mademoiselle ma mere; Cathi (1883).
(Pieve di-), járási székhely Belluno olasz tartományban, a Pieve partján, 3384 lak., vasércbányákkal, szarvasmarhavásárokkal, Tizian szobrával, aki itt született. Napoleon Champagnynak C. hercege cimét adta.