herceg, l. Champagny.
1. Károly gróf, ol. államférfiu, szül. Pallanzá-ban 1809 december 8., megh. 1891 december 2-án. Jogi tanulmányait Torinóban elvégezvén 1830-ban Casaléban ügyvédi irodát nyitott. 1848-ban a szárd képviselőházban a demokrata alkotmányos monárkiát védelmezte a köztársasági törekvésekkel szemben s még ugyanazon évben a Gioberti-kabinetban a közoktatásügyi tárcát vette át. 1849-ben Károly Albertet az osztrák háboruba követte s a novarai ütközet után a fegyverszünet megkötésére vonatkozó tárgyalásokban részt vett. A minisztériumból visszalépve, mint Cavour hive, e miniszter reformjait védelmezte a képviselőházban, melynek 1857-58-ban elnöke volt. 1859. ujra közoktatásügyi miniszter lett, de tárcájától a villafrancai fegyverszünet után megvált s az államtanácsba lépett. Olaszország közigazgatási és törvénykezési egységének helyreállításában kiváló része volt. 1867. mint belügyminiszter a Menabrea-kabinetbe lépett s a romagnai zavargásokat elnyomta. 1869-75. Olaszország követe volt Londonban s visszatérése után az államtanács elnökévé lett.
2. C. Ráfáel, szül. Milánóban 1815. 1840. a szárd hadseregbe lépett s mint százados 1848. Milánóba küldetett hol az ideiglenes kormány őrnaggyá nevezte ki; 1849. rövid ideig a hadügyminisztériumban mint titkár működött. A háboru bevégzése után Algériába szabadságolták s ekkor St. Arnaud táborkarában a kabilok ellen harcolt. Résztvett a krimi hadjáratban is, hol több izben kitünt. 1860. mint tábornok Toszkána hadügyi szervezésén fáradozott, majd Sziciliában lett főparancsnok. 1866 szeptemberében a palermoi kerületben leverte a Bourbon-párt felkelését. 1870 szept. 11. az olasz csapatokkal a pápai államba nyomult, szept 16-án bevette Civita-Vecchiát s 20. rövid tüzérségi harc után magát Rómát is, melyet az ugyn. leonini negyed kivételével megszállott. A pápai állam formaszerü bekebelezéséig Róma kormányzója maradt. 1877. nyugalomba vonult.
(ejtsd: kadudal) György, a chouanok főnöke a francia forradalmi háborukban, született Brechben Auray mellett (Morbihan) 1771 jan. 1., megh. 1804 jun. 25. A francia forradalom kitörése után a royalisták felkeléséhez csatlakozott és a chouanok vezére lett Vendée- és Bretagne-ban. 1794. elfogták, de szerencsésen megszökött és az alsó bretagne-i felkelés élére állott; 1796. letette a fegyvert, de 1799. ujból felkelést szervezett a Bretagne-ban. Csak miután 1800. a grandchampi és elven-i vereségek után a chouanok többi főnökei megadták magukat, C. is (febr. 9.) Brune tábornokkal egyezségre lépett és önkéntes hadát elbocsátotta. A direktorium a köztársaságnak meg akarta nyerni de ő most is hű maradt a royalista zászlóhoz és Londonba ment, hol Artois gróf alezredesnek nevezte ki. Ezóta többször fordult meg titokban Franciaországban, hogy a királyságnak hiveket szerezzen, azt a gyanusítást azonban hogy részese lett volna a pokolgép-merényletnek, visszautasította. Midőn 1803. aug. 21. Pichegruvel és másokkal Normandiában Béville táján partra szállt hogy az első konzul ellen merényletet kövessen el, a párisi rendőrség a tervről tudomást szerzett s C.-t 1804 márc. 9. elfogta. A pör letárgyalása után u. ez év jun. 25. C.-t 11 társával együtt nyaktilóval lefejezték. A restauráció után XVIII. Lajos Cadoudal családját nemesi ranggal kárpótolta. (Az irod.-ra nézve v. ö. Grande Encycl. VIII. 703-4.)
(franc., ejssd: kadran), az óra mutató lapja; G. soitaire, napóra.
(franc., ejtsd: kádr), l. Keret.
(ol., ejtsd: kadrikat), csonkított és összevont formája a carta rigata kifejezésnek, ami annyit jelent vonalzott papiros, különösen a merőleges és vizirányos vonalakkal kis négyzetekre osztott papiros, amely négyzetekbe a szövés és himzés mustráit nagyítva rajzolják. Minden négyzet azt a helyet jelöli, ahol a lánc és a vetélő fonala találkozik, illetőleg ahol keresztöltést kell csinálni.
(sc. nummi, lat.), római pénzdarabok Mercurius kigyós botjával. Mindenféle ércből csinálták. A ritkaságok közé tartoznak.
(lat.), az a pálca, mellyel kezében Hermest, mint az istenek hirnökét a görögök és rómaiak közönségesen ábrázolták v. leirták. Eredetileg az áldást és gazdagságot teremtő erőnek, továbbá a büvös hatalomnak élők és halottak felett szolgált jelképéül. Homerosban elaltató varázsáról van szó, vagy amint Hermes vele az elhaltak lelkeit maga után vonja, hogy az alvilágba vezesse le.
[ÁBRA] Caduceus.
Mint hirnöki pálca a békés érintkezés jele volt; kifejlett alakjában felső vége körül két kigyó tekerődzik egymás felé tartván fejeiket. Olykor pár szárny is van még hozzáillesztve. ( L. ábrák.)
(latin-német), tőzsdei kifejezés és annyit jelent mint érvénytelennek nyilvánítani. Az oly uj kibocsá-tásu szelvényekre mondják, amelyekre a követelt befizetést a kellő időben nem teljesítették és amelyek ennek következtében érvénytelenekké váltak és igy a tőzsdei forgalomban sem szállíthatók.
(lat.) a. mint uravesztett vagyon (bona vacantia v. caduca). Minden végrendeleti, szerződéses vagy törvényes örökös nélkül elhalt egyén után maradt s ennek folytán uratlanná vált vagyon mely azután ezen minőségében az államra száll. Az országbirói ért. 18. §-a szerint, a szent korona ügyvédének öröklése ott, hol sem törvényes, sem végrendeleti örökösök nincsenek, minden vagyonra különbség nélkül kiterjed, megszünvén ekképt a különbség, mely azelőtt a királyi, föuri, városi s illetőleg községi és uradalmi fiskus örökösödése közt fenállott. A C.-sal természetesen az azon fekvő terhek is átszállanak az öröklő fiskusra de csakis a C. értékének erejéig. L. Örökösödés.