Caffa

több szinnel festett keletindiai gyapotkelme. L. Batik.

Caffarelli

római nemes család. - C. János a ghibellinek feje volt, elkisérte Konradint az Anjou Károly elleni harcba s 1268. Tagliacozzonál esett el.

Caffaro

ol. történetiró, szül. Genovában, megh. 1163.; megirta hazája történetét 1106-1163. V. ö. Muratori, Scriptoros rer. Ital. c. gyüjteményes művének 6. kötetét.

Caffein

l. Kaffein.

Caffi

(ejtsd: kaffi) Ipoly, olasz festő szül. Bellunóban 1814., megh. 1866 jul 20. 1855. a párisi világkiállításon kiállított képe által, mely a velencei farsangot ábrázolja, jó hirnévre tett szert. Az olaszok győzelmét akarván 1866-ban megörökíteni; a lissai tengeri csatában, a «Re d'Italia» hajón résztvett, de a hajóval együtt végét lelte.

Caffieri

1. Fülöp, olasz szobrász és fafaragó; Mazarin bíboros Rómából Párisba hivta, ahol XIV. Lajos udvarának egyik legkiválóbb diszítő művésze volt. 1665. francia honosságot nyert. Legkiválóbb műveit a versaillesi királyi palotában alkotta, de ezeknek legnagyobb része elpusztult.

2. C. Jakab, az előbbinek ötödik fia, szül. 1678. XV. Lajosnak udvari szpbrásza, öntője és vésnöke volt. Boulle példáját követve, berakott díszü butorokat is készített (l. az ábrát), de különösen a butorok bronz diszítményét művelte. Cressent Károly mellett egyik megalapítója volt a XV. Lajos korabeli butorok páratlan leleményességü, cikornyás diszítményének.

[ÁBRA] Caffieri.

3. C. Fülöp, az előbbinek fia, szül. 1714., atyjának művészetét örökölte és azt még nagyobb tökélyre vitte. Legkiválóbb képviselője volt a XV. Lajos korabeli u. n. rokoko művészetnek. Bronzzal diszített butorai rendkivül nagy becsben voltak. Hiteles műve nem maradt fenn, de a nyilvános és magángyüjteményekben számosak a butorok, melyeket neki tulajdonítanak.

Caffiso

(ejtsd: kafizo), sziciliai olajmérték, Palermón 20, Messzinán 11 Szirakuzán 10 kg.

Cafiso

cofissa, ürmérték száraz tárgyakra Marokkóban = 16 veba = 192,2 sav = 5,284 hl. Tuniszban 1 c.=6 hl.

Cáfolás

(lat. refutatio), a retorikában a beszéd ama része, mely az ellenfél részéről tett v. tehető ellenvetések érvénytelenítésével foglalkozik. A C. mintegy megfordított bizonyítás, mely azt törekszik kimutatni, hogy az ellenfél állításai magokban valótlanok v. ellenkezőjük a való, hogy meghazudtolják a tények, hogy az ellenfél okoskodása hibás elvekből indult ki, v. helyes elvekből hibás következtetéseket vont.

C. (eszt.); a drámai párbeszéd v. a természetes beszélgetést utánozza v. pedig nagyobb magaslatra emelkedve - főleg történelmi és egyéb heroikus drámákban a dialektika fegyverzetébe ruházkodik. Valamint a bizonyítás (l. o.), ugy a cáfolás is nagy hatással használható a párbeszédben, így az antik szinművekben, gyakrabban Shakespearenél is, de főleg a német klasszikusoknál találjuk.

Cafusos

v. cafuzok, l. Kafuzok.


Kezdőlap

˙