v. kalambak (növ.), l. Áloéfa.
Sándor, svájci festő, szül. Veveyben 1810., megh. Mentonéban 1864. 15 éves korában banküzletbe lépett és csak üres óráiban foglalkozhatott rajzolással és festéssel. 1829. Diday tájképfestőnél tanulni kezdett s teljesen a művészetnek szentelte magát és 1835 óta állandóan szerepelt a párisi és berlini kiállításokon svájci alpesi és erdei tájképeivel, melyek nagy tetszést is keltettek. 1842. Párisba ment és néhány kitünő művét kiál- lította, 1844. Olaszországba utazott és innen is több jeles képet hozott magával. Talán legkitünőbb műve az év és nap négy szakának ábrázolása 4 tájképben. Rendkivül népszerüek és még ma is rajzmintákul szolgálnak rajzai és rézmaratásu képei. V. ö. Rambert, A. C., sa vie et son oeuvre (Páris 1884).
a spanyol Filippi-szigetek egy csoportja Palauan és Mindoro közt; 3 nagyobb (Busuagan, Calamian és Linacapan) és számos kisebb szigetből (Coron, Pequena, Iloe, Tara stb.) áll és nagyon termékeny. C. Cuyos-csoporttal és Palauan egy részével a Filippi-szigetek egy tartománya 1600 km2-nyi területtel, (1887) 14291 lak., akik nagyobbára tagalok, malajok, khinaiak és korcsok; köztük a spanyol nagyon kevés. Főkikötő Palauanon: Taitai.
Moench. (növ.), l. Gyöngyménta.
(lat.) a. m. hajgöndörítő vas eszköz; annyi is mint cifraság, virágos szókkal tulhalmozott beszéd.
l. Amfibol.
Suck. A zsurlófélékhez tartozó kihalt növény. Egy évi növény. A szár iztagjai, melyek hosszbarázdákkal vannak fedve, alul kisebbek, mint fölül. Az ágak örvösen állanak, melyeket eddig külön növényeknek tekintettek és mint Asterophyllites-t és Annularia-t irtak le. Kizárólag a karbon-korban éltek, de akkor az egész földön el voltak terjedve. Hatalmas magasságot értek el ugy, hogy valóságos erdőket képeztek. Hazánkban a krassó-szörényvmegyei felső karbonkoru szénbe települt csillámdus homokkő és agyagpalában nagy mennyiségben fordul elő a C. Cistii Brongn. a szekuli és eibenthali bányákban.
az árcsőrü éneklőmadarak egyik családja. L. Poszátafélék.
(lat.), szár, különösen a nádé; innen is a. m. irónád. - C. (növ.), l. Gyékényszár; Calamus L. mint növénygénusz, l. Nádpálma.
(Val-), 25 km.-nyi hosszu, szűk, a Val-Misoccoba torkolló völgy Graubünden svájci kantonban, a Calancasca öntözi. Lakói olaszok, 11 községben laknak; számuk 1540.