(franc., ejtsd: kaliko) szövet, l. Kaliko.
(v. Kalikodu), sűrű kókuszpálmaligetek közt épült város Indiában, Madrasz presidencyben, Malabar kerületben a tenger partján, (1891) 65700 lak., akik részben malabárok, részben arab eredetü mohammedánusok (mopilák). Bár tulajdonképi kikötője nincs, sok kávét, gyömbért, borsot és kókuszdióolajat visz ki. C.-ot hiressé az a körülmény teszi, hogy Vasco da Gama, Afrika körülhajózása után, 1498 máj. 20. India partjain itt kötött ki először; a hires portugál admirális élénk szinekkel festette C. szépségeit és különösen a zamorinnak, a tengerek és C. királyának hatalmát. 1792. került véglegesen az angolok hatalmába.
Marcus, római szónok, ki Kr. e. 57. prétor volt, a polgárháboru után Caesar párthive s ennek kegyéből Gallia cispadana tartományfőnöke. Meghalt Placentiában (a mai Piacenzá-ban). A szónoklatban pergamoni Apollodórosnak tanítványa volt s Cicero éppen nem mindennapi szónoknak mondja. Több beszédjéből (leginkább a 64-ben Quintus Gallius ellen mondott vádló beszédjéből) csak töredékek maradtak fenn, melyeket összegyüjtött Meyer H. a Fragmenta oratorum Romanorum gyüjteményében (Zürich 1842).
l. Kalifornia.
(lat.), a római katonaság bőr lábbelije a császárok idejében; C. hispanica, spanyol csizma, kúszó eszköz.
Gaius Caesar, római császár, Germanicus és Agrippina fia, szül. Antiumban Kr. u. 12 aug. 31. Ifjukorát atyja táborában a Rajna vidékén töltötte. Mivel a katonaicsizmát (caliga) előszeretettel viselte, kapta a katonáktól a C. melléknevet. Később elkisérte atyját Sziriába is, annak halála után pedig Rómába, Tiberius udvarába került. A gyanakvó császár kegyetlenségének áldozatul estek anyja és testvérei, csak Caligula maradt életben, amit tettetésének és hizelgésének köszönhetett. Szolgai magaviseletével annyira megnyerte Tiberius kegyét, hogy magával vitte Capri szigetére s végrendeletében ugy neki, mint másik unokájának, a kiskoru Tiberius Gemellusnak kilátásba helyezte a trónt. Tiberius 37. meggyilkoltatván, a nép örömmel fogadta a trónon, amelyet a befolyásos Macro segítségével minden nehézség nélkül hatalmába kerített. Az öröm, legalább ami uralkodásának első idejét illeti, éppenséggel nem volt jogosulatlan. Rokonai gyilkosainak megbocsátott, a számüzötteket visszahivta, a nép jogait annyiban helyreállította, hogy a köztársásági hivatalok ismét a nép gyülései által töltettek be, a hatalmat maga és a szenátus között szigoruan megosztotta. A népnek azzal kedvezett, hogy a Tiberius által kitiltott külföldi kultuszokat, nevezetesen Isisét elismerte államinak. Rokonai közül épp ugy a halottaknak, mint az élőknek megadta a szokásos tiszteletet. A változást, mely uralkodásában mintegy 8 hó mulva beállott, veszélyes betegségnek szokták tulajdonítani, mely megzavarta volna elméjét. Meglehet, hogy azok a hódolatok, melyeknek tanuja volt fölépülésekor, vezették arra a meggyőződésre, hogy mindent tehet, ami tetszik. Ezentul lényének alapvonása a határtalanig menő hatalmi hóbort: Istennek tartva magát Jupiterhez hasonlóan vélt cselekedni, midőn testvérével Drusillával, kit istennővé (Dea) emelt, vérfertőző viszonyban élt. Ugy Rómában, mint azonkivül isteni megtisztelést követelt a maga számára, sőt mi több, versenyre szólította fel Jupitert, mely döntsön, kit illet meg a világuralom. Rokonaival és barátaival szemben a legvéresebb kegyetlenséggel dühöngött. Tiberius Gemellusnak meg kellett 37. halnia, mert betegsége idején állítólag azt remélte, hogy utódja lesz. Meghaltak Macro s felesége gyermekeikkel együtt, nemkülönben igen sok férj, kik a halált azért érdemelték meg, mert előzőleg nejük volt az, kivel egy császár viszonyt kezdett. Szellemi dolgok nem érdekelték, legszivesebben a cirkuszi kocsisok és gladiátorok társaságában időzött. Hogy a vérontásban talált gyönyörét kielégítse, a legelőkelőbb polgárokat mint gladiátorokat léptette fel v. pedig a vadállatok elé dobatta. Az emberek iránti megvetése annyira ment, hogy lovát konzultársává akarta megtenni. Azokat az óriási pénzösszegeket, melyeket Tiberius összegyüjtött és reá hagyott, esztelen pazarlással játékokra, a nép megjutalmazására és építkezésekre, minő a baiei öböl fölött épített hid volt, harácsolta el. Háromnegyed év mulva üresen állott minden pénztár. C. egyszerüen ugy segített e zavarán, hogy mások vagyonát elszedte s az illetők még örülhettek, hogy életben maradhattak. Rablásai kiterjedtek egész Itáliára és Galliára. Megérezte pazarlásait a nép és katonaság is. Az előbbi többféle adó fizetésére köteleztetett, a katonák pedig zsoldban szenvedtek rövidséget. 39 őszén hadjáratot indított az Alpe- seken tul fekvő tartományokba. Beérte azonban azzal, hogy katonáival Gallia északi tengerpartján kagylókat szedetett s mint győztes tért vissza Rómába. Visszatérése után nemsokára 41 junius 24-én orvul megöletett. Az összeesküvés élén, mely különben nem az első, több pretoriánus tiszt, köztük Cassius Cherea állott, kit C. ismételten személyesen megsértett volt. C.-nak sikerült mellképe látható Rómában a kapitoliumi muzeumban.
[ÁBRA] Caligula,
(ejtsd: cs-), község Varasd vm. ivanecij.-ban, (1891)1021 horvát lak.
l. Kehely.
szentek és pápák. 1. I. C. pápa uralkodott 217-222-ig Severus császár idejében. Vértanúi halált szenvedett Rómában. - 2. II. C. pápa uralkodása (1119-1124) különösen arról nevezetes, hogy alatta fejeztetett be 1122. a pápaság és a német császár között folytatott hosszas invesztitura-harc a worms-i konkordátum megkötésével. Ugyancsak ő hívta egybe a IX. egyetemes zsinatot 1123., amely I. laterán-i zsinat néven ismeretes az egyháztörténelemben. C. a burgundi grófok családjából származott és Guido nevet viselt. - 3. III. C., családi néven Borgia Alfonz, uralkodott 1455-1458-ig. Hasztalanul törekedett keresztes hadjáratot szervezni a mindinkább előre nyomuló török félhold ellen. Azt az örömet azonban megérte, hogy Hunyadi János 1456 aug. 6. tökéletes győzelmet aratott a törökön, hosszú időre biztosítván nyugatot a török betörés ellen. C. ez esemény örömére elrendelte, hogy Krisztus szinváltozásának ünnepét az egész világ e napon ülje meg. - III. C. néven ismeretes a tusculum-i bibornokpüspök is, Unghieri János, akit I. Frigyes császár 1168. III. Sándorral szemben ellenpápául állított fel. Az anyaszentegyház azonban nem számítja őt a törvényes pápák közé.
György (tulajdonképpen Callisen), német lutheránus teologus, született Medelbyeben, Schleswigben 1586 dec. 14., megh. 1656 márc. 19. Helmstedtben filozofiát és teologiát tanult, majd hosszabb tanulmányutat tett Német-, Angol- és Franciaországban, 1614. a helmstedtiteológiára hivták professzornak, ahol azután majd félszázadon keresztül tevékenyen működött. Ellensége volt a lutheri ortodoxiának, a protestáns egyházakat egyesíteni törekedett. Dogmatikai rendszerét Epitome theologie (Goslar 1619) cimüművében és számos folyóiratban rakta le. V. ö. Gass, C. György és a szinkretizmus (Boroszló 1846); Henke, Calixtus György és kora (Halle 1853-60, 2 köt.). - Fia C. Frigyes Ulrik, szül. 1622 márc. 8., megh. 1701 jan. 13., bátor védelmezője atyja nézeteinek; a teologiatanára volt Helmstedtben.