Mária, német irónő, szül. Arolsenben 1832 ápr. 3., megh. Casselben 1887 febr.. 23., nevelőnővolt Angliában és Moszkvában, 1862 óta iskolai igazgatónő Lennepben; később Casselben élt. A nők mozgalmának buzgó előharcosa s az ált. német nőegyesület előljáró tagja. E téren művei; Női működés a konyhában, a lakószobában és a szalonban (Berl. 1874; 3. kiad. 1882); Egy pillantás az életbe (Stuttg. 1877) stb: Szépirodalmi művei - kezdetben Ruhland M. álnéven: Képek és hangok, költemények (Cassel 1871); Leó, regény (3 köt., Berl. 1876); Vad virágok, novellák (Brem. 1880) stb.
(ejtsd. cs-), politikai község Szerém vm. mitrovicaij.-ban, (1891) 1800 horvát-szerb, német és magyar (197) lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral, szép kastéllyal.
olasz zenészeti műszó, a. m. szendén, lassan.
Ágoston, a bencés rendnek tagja, szül. Lotaringiában 1672., megh. 1757 okt. 25. 1688. a bencés rendbe lépett és 1696. áldozárrá szentelték. Teológia-tanár volt a moyen-moutier-i apátságban. A szentirás-magyarázók között foglal el nevezetes helyet, bár exegetikus művében, melyet 1707. indított meg és 1716. fejezett be (La Sainte Bible en latin et en françaisa vecun commentaire líttéralet critique), nem mindenütt alapos. Magyarul: Szentirásbeli dolgokról való beszélgetések, melyeket Kálmet Ágostonnak ... böltsvetélkedő irásiból (dissertatióiból) rövid summában szedett s botsátott ki magyar nyelven mind a két néven levő hiveknek tanúságára Szeredai Antal. 2. rész, Pozsonyban, 1791. Füskuti Landerer Mihály bet.
(ejtsd: kalmon) Márk Antal, francia politikus, szül. Tamnies-ben (Dordogne) 1815 márc. 3., megh. Párisban 1890 okt. 13. Miután Párisban a jogot végezte, ügyész lett az államtanácsnál, 1842. pedig maître des requętes. Az 1852. államcsiny után, nehogy a császárságnak hűséget legyen kénytelen esküdni, állásáról lemondott, a politikai élettől visszavonult és csak a pénzügyi politika problémáival foglalkozott. Művei: Les impôts avant 1798 (1865); William Pitt, étude financiereet parlementaire (1865); Histoire parlementairedes financesde la Restauration (1868-1870., 2 köt.); Étude des financesde l'Angleterre dépuisla réforme de Robert Peel jusqu'en 1869 (1870). Ezekért 1872. akadémiai tagságot nyert. Thiers köztársasági elnök 1871. a belügyminisztérium másod-államtitkárjává, később a Szajna département prefektusává nevezte ki. Thiers bukása után C. is visszavonult; nemsokára azonban beválasztották a nemzetgyülésbe, melyben a balközéppárthoz csatlakozott és az 1875-diki alkotmány megszerkesztésében tevékeny részt vett. A nemzeti gyülekezet élete fogytáig szenátorrá választotta; a szenátusban a balpárt egyik tekintélyes tagja volt. Ő irta az előszót Thiers összes beszédeinek kiadásához.
(ol., ejtsd: káló) vagy Decalo a. m. hiány, veszteség, amelyet valamely anyag technikai átalakítás vagy szállítás közben szenved. A vasutak a nemzetközi megállapodások alapján létrejött «üzletszabályzat» szerint nem felelősek 1 százalék súlyhiányért, a fanemüek, zsiradékok, növényi és állati termékek szállításánál. A meghatározott nyirkos árúk a szállításnál 2%-nyi súlyhiányt szenvedhetnek. C. di peso a. m. hiány a megkivántató sulyban; C. di prezzoa. m. árhanyatlás.
Ferenc Tádé don, Santa-Isabel hercege és Almeida grófja, szül. Villelben, Aragóniában 1775., megh. Toulouseban 1842. Az igazságügyminisztériumban kapott alkalmazást. A francia invázió alatt 1808. az aranjuezi juntával, melynek elnöke volt, előbb Szevillába, majd Cadizba vonult, de VII. Ferdinánd visszatérése után ő volt az első, ki megtagadta az alkotmányt s Valenciában meghódolt a korlátlan hatalmu királynak. Jutalmul az indiai fő hivatal első tisztviselője lett, de egy amerikai püspökség csalárd eladása miatt előbb Toledóba, majd Pampelonába számüzetett. Jellemtelen ember létére az alkotmány visszaállítása után 1820. megint a liberálisokhoz szegődött, de befolyásra csak 1823., az alkotmány második felfüggesztése után emelkedett. 1824. igazságügyminiszterré nevezték ki s a király kegye teljhatalmat adott kezébe, mit ő a szabadság elnyomására, a jezsuiták visszahivására, a kolostorok visszaállítására és a szabadelvüek kiméletlen üldözésére használt fel. Don Carlos-szal jó viszonyban állott, de azért a karlista felkeléseket hallatlan szigorral torolta meg. Midőn 1832. VII. Ferdinánd halála csak napok kérdésének látszott, C. az első volt, ki don Carlost királynak üdvözölte. De a király állapota váratlanul javult s ekkor C. arra birta, hogy végrendeletét, melyben a koronát leányának hagyta volt, megsemmisítse és a száli törvényt don Carlos javára helyreállítsa. Azonban később a király, végrendeletének e megváltoztatását kierőszakoltnak és semmisnek nyilvánította, C.-t pedig birtokaira száműzte. Midőn három hónappal később elfogatását is elrendelte, C. Toulouseba menekült.
(ejtsd: kalon), 1. Károly Sándor, francia pénzügyminiszter, szül. Douai-ban 1734 jan. 20., megh. Párisban 1802 okt. 30. Ugyanitt végezte a jogot, mire azután szülővárosában állam ügyész lett, 1763. pedig Maître des requętes. 1783. XVI. Lajos Artois gróf és Vergennes miniszter ajánlatára pénzügyminiszterré nevezte ki. Míg elődei közül különösen Neckar a legnagyobb takarékosság által törekedett az államháztartás egyensúlyát helyreállítani, addig C. teli marokkal szórta a pénzt az udvar örömére mert a fényt és a pompát a legalkalmasabb eszközöknek tartá a kormány tekintélyének emelésére Neckert pedig, ki az államháztartás e tönkretételét a pénzügy kezeléséről szóló munkájában pellengére állította, száműzette. De midőn az államháztartás reménytelen helyzetét többé nem lehetett titkolni, C. a papság és nemességnek megadóztatása által vélt baján segíthetni, miért is javaslatára a király 1787. a «notable»-okat hitta össze. Ekkor aztán kiderült, hogy az évi hiánylat 115, az államadósság pedig körülbelül 5000 millió frankra szaporodott fel. A király a keletkezett óriási elégületlenség csillapítására C.-t száműzte, ki Londonba ment, hol egy 60 éves, gazdag nőt vett el kinek hozományát az emigráns hercegek érdekében céltalanul elköltötte. 1802. Bonaparte engedélyével Párisba visszatért, hol nemsokára meghalt, feleségét szegénységben hagyván hátra. Iratai közül csak a Tableau de l'Europe en novembere 1795 cimüközérdekü. V. ö. Grande Encycl. VIII. 965. Gomel, L'agiotagedutempsde C. Journ. des écomem. 1892.)
L. (növ.), a gyantatermők forró földövi fái bőrnemü levelekkel, apró poligám, ágboggá csoportosuló virágokkal és csonthéjas gyümölccsel. Fajai: a C. inophyllum L. szép fa igen nagy levelekkel, Keletindia déli részének s a szigeteknek homoktalaján tenyészik; 30 mét. magasságot is elér s 3,5 m. átmérő vastagságu. Jóillatu szép fehér virágait illatszernek nagyra becsülik. Felmetszett gyümölcséből a zöldessárga takamahakaolaj lesz, mely hánytató- s hashajtószerül, bőrkiütesek ellen kenőcsül és égetésre használtatik. A C. Tacamahaca Willd. az előbbihez hasonló, hegyes tojásdad levelekkel, hosszas gyümölccsel. Madagaszkár és Mauritius szigetén megmetszés után sötétzöld nedvet bocsát, ez a zöld, Máriabalzsam vagy bourbontakamahaka, melyet Európába még nem hoznak. Fája jó épületfa. A C. Calaba Jacq. Ny.-Indiában és Braziliában vagy 20 m. magas fa, kérgének bemetszéséből kellemes zamatu, sötétzöldre változó balzsam folyik, az Antillákon orvosságnak használatos. Gyümölcse ehető, magvából égető olajat sajtolnak. Több más faj melegházi dísz.
Burm., az igazi egyenröpüekhöz tartozó sáskafélék (Acridide) egyik neme, mely sövidfej, lejtős homlok, lapos előtorés ormos potroh által van jellemezve. E nemhez tartozó fajok déli és közép Európában továbbá Ázsiában és Észak-afrikában dombos és lapályos helyeken élnek és a növényzet pusztítása által, ha nagyon elszaporodnak kártékonyak is lehetnek. Hazánkban csak az olasz sáska (Caloptenus italicus L.) él, mely kis tücsök nagyságu és leginkább a szennyes sárgaszinü szárnyáról, mely hosszában sárga sávval van diszítve, ismerhető fel. Julius és augusztus hóban nagyon közönséges, amidőn a főváros utcáin is gyakran láthatni. Nógrád megyében 1866. évben nagy károkat is tettek.