(állat), a haslábuak (Gasteropoda) osztályában az előlkopoltyusak (Prosobranchiata) rendjéből és fésükopoltyusak (Ctenobranchiata) alrendjéből a szalagnyelvüek (Tenioglossa) csoportjaba s itt a Cerithiide családba tartozó csiganem, melynek háza torony forma, többször csavart, bogos. A csigaház nyilása ferdén fekszik, elöl rövid íves csatornával; ajka kiszélesedett. Mintegy 140 tengeri s részben brakkvizi élő, továbbá 460 kihalt faja ismeretes. Az európai tengerekben igen gyakori a C. vulgatum Brug, és a C. reticulatum da Costa faj melyek közül az első Olaszországban kereskedelmi cikk.
- mészkő, főképen cerithiumok és tapesek alkotta kagylós mészkő. Harmadkorbeli s pedig a felső miocénnek vagy szármát emeletnek, másképen a cerithium-rétegeknek egyik legfontosabb kőzete. Fehér vagy világos szennyes szürke, sokszor oolitos szerkezetü mészkő, melyben több-kevesebb quarchomok is szokott lenni, esetleg pedig apró kavicsszemekkel keverten. Sokszor nem egyéb mint kagylók töredékének halmaza, máskor ezeknek benyomatait s kőmagvait látni benne tömegesen. Durva tapintatu lévén, a durvamészkő névvel is szokták jelölni. Budapest vidékén Kőbányán, Promontoron, Kis-Tétényen, Sóskuton a mészkőbányákban C.-vet fejtenek és a főváros épület- meg kőfaragási anyaga legnagyobbrészt C. Buda vidékén homokkőnek (Sandstein) mondják. A lánchid oroszlánjai, a Margithid műfaragványai, a budai alagut homlokzata C.-ből készültek, ugyszintén Budapest számos palotájához szolgáltatta az anyagot.
Ritka kémiai elem: jele Ce, atomsulya 141,2. A C. a lanthán és didina társaságában a cerit nevezetü ásványban mint szilikát fordul elő; más C. tartalmu ásványok a monazit, turnerit és fluocerit. Sajátságaira nézve a lanthán és didimhez hasonló vas-szürke, erősen fénylő 6,6 fajsulyu fém, amely a levegőn elég könnyen oxidálódik. A hideg vizre alig hat, a forró vizet azonban könnyen elbontja és hidroxiddá alakul. Hig savakban hidrogén fejlődése közben igen könnyen feloldódik. Sói szintelenek, oldataiból az ammonium szulfid, úgyszinte lugok C. hidroxidot választanak le. Sói közül a C. oxálátot (CeC2O4.3H2O) gyógyszerül használták bizonyos gyomorbántalmaknál, de nem sok eredménnyel.
község Szerém vm. vinkovcei j.-ban, (1891) 1852 horvát, magyar és német lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral; mint politikai községnek 2981 lakosa van (közte 130 magyar).
összesodrott fonalakat cérnának neveznek. A fonalnál főleg azon szálak vesznek részt az ellenállás kifejtésében, melyek a fonal felületén láthatók, a belsejében levő szálak nincsenek kellően kihasználva. Az anyag célszerü kihasználása ezért kivánatossá teszi, hogy a fonalak lehetőleg finomra azaz vékonyra készíttessenek, mert akkor aránylag sokkal több szál kerül a felületre. A vékony szálak azonban nem birnak nagy erőnek ellenállni, azért két vagy több vékony fonal lesz egyesítve s összesodorva vagyis cérnázva. A C. sokkal erősebbb, mint a vele egyező vastagságu fonal. A C.-ban levő fonalak - rétek - száma szerint 2-3 stb. rétü C.-t különböztetnek meg. A C. sodrás iránya ellenkező a rét-sodrás irányával.
[ÁBRA] Cérnázó.
A cérnázás-serités vagyis az összeadás rendszerint szárnyas orsók segélyével tőrténik (l. Fonógépek), minőt az ábra jelez. Ezen ábrán az erős sodratu kemény C.-k készítésére alkalmas gép van bemutatva. A cérnázandó fonalak az a jelü csévékről b vizmedencén áthaladnak mi által meglágyulnak s a sodrást jól veszik fel. Innen c fonalvezetőn átbocsátva egyesíttetnek: Az egyesített fonalak c egyenletes továbbítását d tápláló hengerpárok végzik; ezektől a fonalak e fonalvezetőn és f szárnyon át a g csévékhez haladnak, amelyekhez leköttetnek. A szárnyak függélyes tengelyekre - orsókra - vannak helyezve, amelyek közös dob által forgattatnak, mig a g csévék lazán vannak az orsón s egy fel s alá emelkedő asztalon nyugszanak. Minthogy a fonal a csévéhez van kötve s a szárnyon át halad, a szárny forgása folytán a rétek összesodródnak s a csévét is forgásba hozzák. Amint a d henger ujabb részt táplál, a cséve az asztallal való surlódás folytán visszamarad s ez által erre a már megsodrott rész felhengerlődik. Lágy cérnákhoz a b jelü vizmedencét nem használják s a szárnyas orsó helyett gyakran a gyűrüs orsót (l. Fonógépek) is alkalmazzák.
C., a juhoknál az a gyapjuhiba, midőn a bunda hol kisebb, hol nagyobb területen egyenkint álló szálakból összetettnek tetszik, mert a gyapjuszálak nem egyesülnek kellően pászmákká s fürtökké. Az ilyen gyapju nagyon ritkán áll a bőrön nyilt fürt-tetőket alkot, igen erőtlen, az ivek egyenlőtlenek és nem ritkán szegletesek is, és a pászmák teteje sokszor csigaszerüen göndörödött. A C.-nak e neme inkább csak a finomabb merinosgyapjunál fejlődik ki, s többnyire csak bizonyos testrészeken jelentkezik. A durvább cérnás gyapjunál a gyapjuszálak tetővégei dugaszhúzószerüen csavarodnak össze, s e gyapju gyakran csak akkor dolgozható fel, ha a tetők lemetszetnek.
(ejtsd: csernagora) a, m. Montenegro (l. o.).
tót iró, született Nyustyán (Gömör vm.) 1759. Teologiát tanult Pozsonyban és Jenában. Meghalt mint báti (Hont vm.) ev. Lelkész 1809. Művei: Náboné pisně ( Vallásos dalok) Gellert után Pozsony 1787. Najhlavněji pravidlo slovenské dobropisebnovsti (A tót helyesirás főszabályai) Selmecbánya 1802. Pamatné přihody hrabete Beňovského (Benyovszky gróf emlékezetes története) Pozsony 1808. Ezenkivül több egyházi dalt irt, melyek különböző egyházi énekeskönyvekben láttak világot.
l. Cérna.
község Pozsega vm. uj-gradiskai j.-ban, (1891) 1893 horvát-szerb lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral; mint politikai községnek 5980 lak. van (közte csak 18 magyar).
(ejtsd: cser-) József, mérnök, az ázsiai-török vasutak igazgatóságának megbizása folytán a Szirián át Bagdadig tervezett vasutra vonatkozólag tett előtanulmányokat 1872-1873. V. ö. Petermanns Mitteil. Ergänzungsh. 44. és. 45.