Ehrb. (növ.), a Volvoxfélék zöld egysejtü moszatja. Időnként a tavakban v. más állóvizben töméntelen számban jelenik meg, s a viz tőle egészen zöld lesz, de ez hamar elmulik, mert a C. nyugvó spórája a viz fenekére sülyed.
Letud., a foghijasok rendjében a Bradypoda családból való kihalt állatnem, melynek maradványai a délamerikai diluviumból ismeretesek.
l. Klamisz.
(tót) a. m. kenyér.
kisközség Árva vm. vári j.-ban, (1881) 1144 tót lakossal.
(ásv.), a smaltittal analog öszetételü arzenid, csakhogy mig az kobalt-, a C. nikolarzenid (NiAs2); többnyire van benne egy kevés vas és kobalt is. A smaltittal egyforma szabályos rendszerbeli kristályokban terem és pedig rendesen smaltittal együtt, úgyhogy régebben ezzel egynek vették s mint külön ásványfajt meg sem különböztették, egyikből a másikba átmenetet is találni. Hexaéder, oktaéder, rombdodekaéder, ikozitetraéder és pentagondodekaéder alakokat észleltek kristályain. Gyakrabban található vaskosan, szemcsésen, tömötten, néha szálasan; ónfehér, fémes fényü, gyakran van szürkére vagy feketére futtatva, sokszor zöldes bevonatot látni rajta, mi nem egyéb mint annabergit vagyis nikolvirág (nikolokker), mely mállási terméke; ezt jelzi a név is, mely Breithaupttól való (1832) (chloanthes görögül a. m. kizöldül). K. 5,5; fajs. 6,4-6,8; karca szürkés fekete. Termőhelye hazánkban Dobsina. A C.-tól dimorf ásvány a rummelsbergit, melynek összetétele ugyancsak NiAs2, de rombos rendszerben kristályosodik. Többnyire C.-tal együtt található, gyakrabban szálasan, rostosan valamint gömbös, veséded alakokban, mint kristályokban. A nevét Dana adta Rummelsberg kémikus tiszteletére. Breithaput fehérnikolkova (Weissnikelkies) néven irta le.
l. Májfolt.
(Klojo), a száli frankok királya, állítólag Faramund fia; 428 körül betört Hennegau és Artoisba, legyőzte a rómaiakat és elfoglalta Cambrait, Tournait meg Amienst, mely utóbbi helyen állandóan letelepedett. 445. az egész vidéket egészen a Sommeig meghódította; de midőn e folyón is átkelt, Aëtius római vezértől vereséget szenvedett. Megh. 448. A frank királyok ősüket tisztelték benne.
frank király, I. Chlodvig második fia; ennek halála után (511) a Garonne és Loire közötti részt kapta, Orléans fővárossal. Később testvéreivel Siegmund és Godomar burgundi királyok ellen vonult, Siegmundot elfogta s hiveivel együtt kivégeztette, de 524. Véséronce mellett a Godomarral vivott csatában maga is elesett. Fiait testvérei: Childebert és Chlotár gyilkolták meg, kik azoknak örökségét maguk között fölosztották.
(Chlodovech a. m. híres harcos), több meroving családból származott frank király neve.
1. C. (I.), Childerich és Basina fia, 465-ben született, megh. Párisban 511. Tizenötéves korában (481) követte atyját a trónon, mint a száli frankok egy részének királya. Ő alapította meg a nagy frank birodalmat. Először megsemmisítette a római uralom maradványát, legyőzvén Syagrius helytartót a soissonsi ütközetben 486-ban. E győzelem kezébe juttatta Észak-Galliát a Szajna folyóig. 493. nőül vette Gundobald burgundi király unokahugát, Klotildot, ki őt a keresztény vallásra igyekezett áttéríteni; egyelőre azonban siker nélkül. Csak midőn 496. az alamannok ellen vivott döntő ütközetben a szerencse elpártolni látszott tőle, fogadta meg, hogy keresztény lesz, ha Krisztus győzelemre segíti. A győzelmet kivivta s fogadása szerint 3000 frank harcosával Reimsban Remigius püspök által megkereszteltette magát s a róm. kat. egyház híve lett. A kat. papság ezután buzgón támogatta hódításaiban s most az eddig független kat. armorikai városok is a Szajna és a Loire között meghódoltak. Szerencsésen harcolt Gundobald burgundi király ellen is, kit azonban évi adókötelezettség mellett országa birtokában meghagyott. Vallásos buzgóság ürügye alatt, de tényleg hódítási vágyból, kezdette meg 507. a háborút a Loreitól délre lakó ariánus hitü nyugati gótok ellen, kiket Voullon táján legyőzött és Bordeauxig a Garonne-vonal mögé szorított. Anastasius keletrómai császár ekkor konzul és patricius cimekkel tüntette ki C.-t, ki székhelyét e győzelmek után Párisba tette át. Hogy az összes frank törzseket egyesítse, azok királyait és főnökeit csellel és párját ritkító kegyetlenséggel egymásután eltette láb alól s ilyformán hatalmát egész Galliára kiterjesztette. Az általa épített, később Szt. Genovéváról elnevezett párisi templomban temették el. Országait fiai maguk között megint felosztották. - C.-t kétségkivül megilleti az az érdem, hogy a frank birodalmat megalapította, de e cél elérésére aljas eszközökkel tört és hijával volt minden erkölcsi nagyságnak.
2. C. (II.), I. Dagobert másodszülött fia, 633. született s 638. anya gyámsága alatt Neusztria és Burgund királya lett. 656. Siegbert ausztráziai király halála és Grimoald majordomus megöletése után Ausztrázia is reá szállott s ily módon az egész frank birodalmat egyesítette kezében. Megh. 656.
3. C. (III.) III. Theodorik fia, mint gyermek lépett a trónra. 690. Heristali Pipin majordomusnak mintegy fenhatósága alatt állott és már 694. meghalt.