(ejtsd: csinyaróli) Giambettino, olasz festő, szül. Veronában 1706., megh. u. o. 1770. Santo Prunati és Balestra tanítványa, Velencében tanult és számos oltárképet festett olasz templomok számára. Elméletileg is foglalkozott a művészettel és ő alapította Veronában a máig fenálló Accademia di pitturát. A budapesti orsz. képtárban levő két festménye Cato halála (648) és Sokratés halála (653) középszerü, szabatos rajzu, de hideg kinézésü és modoros.
(ejtsd: csi-), tdkp. Cardi Ludovico, olasz festő, szül. Cigoliban Firenze mellett 1559., megh. 1613. Élete vége felé V. Pál Rómába hívta meg, hol a máltai rend lovagja lett. Leghíresebb művei: szt. István megköveztetése a firenzei Uffizi-gyüjteményben, Krisztus a Pitti-palotában, szt. Ferenc stigmatizációja a firenzei akadémiában, Tóbiás és az angyal a szt.-pétervári Ermitageban stb. A budapesti orsz. képtárban levő Madonnája (379) megható egyszerüségével tünik ki. C. a szabadabb, önállóbb fölfogás felé hajolt és főleg a kifejezésre fordított nagy gondot. Mint építész is kiváló, ő fejezte be a firenzei Pitti-palotát, ő építette a Gaddi-család kertjének kapuját és lépcsőjét, a Tornequinci-palota loggiáját, a Santa Felicita kolostor kapuzatát, a Strozzi-palota udvarát és a Rinuccini-palotát. Irt egy értekezést is az öt oszloprendről.
község Varasd horvátországi vármegye pregradai j.-ban, (1891) 1000 horvát lak.
csíkos vászonból készült alsó párnahaj, melybe a tollat helyezik el.
(ejtsd: csihák) A., román nyelvtudós, sül. Moldvában, meg. Wiesbadenben 1887 jul. 29. A román nyelvtudománynak örök becsü emléke marad két kötetes műve: Dictionnaire d'etymologie dacoromane (I. kötet: Eléments latins comparés avec les autres langues romanes. Frankfurt 1870). A II. kötet: Eléments slaves, magyars, turcs, grecs-moderne et albanis (Frankfurt 1879) a Volnay-díjat kapta. Kutatásának sok eredménye ma már nem üti meg a tudományos mértéket, de az tagadhatatlan, hogy az igazi román összehasonlító nyelvtudomány határkövét C. munkája jelöli meg.
a. m. apró cserje, csalit, csepöte, cseplesz, bokros hely, haraszt. Székely szó.
l. Hopciher.
Keletkezésére nézve a legelső ciszterci rendü apátság hazánkban. Alapíttatott 1142. Tolna vármegye déli részén, a mai Báttaszéktől nyugatra állott. Apátjai nagy tekintélynek örvendtek s mint a római szentszék rendületlen hívei, három századon keresztül (XIII-XV.) sűrűn kaptak megbízást a pápák rendeleteinek végrehajtására. A török rabság idejében úgy elpusztult, hogy romjai sem maradtak fönn.
-nak nevezik némely helyen a racka-juhot (l. o.).
vagy cikkely (régebben citkely is) a. m. a latin articulus, particula. Néha a fejezet értelmében is használják. A hirlapirodalomban a napi eseményeket fejtegető közlemények elnevezése. Van vezér-C., tárca-C. stb. A növénytanban szártag, göcsköz, bütyökköz, csomóköz, néha íz, (internodium, articulus), a szárnak vagy az ágaknak egy-egy darabja, mely két csomó vagyis bütyök közé, más szóval két levél v. ennek helye közé esik. Cikknek mondják a keresztben szétfejlő vagy széthulló gyümölcs darabjait is.