vagy cikkes-cakkos szár (növ., caulis flexuosus, görbe-gurba Diósz.), olyan alaku szár, amely rendesen és állandóan egyik oldalról a másikra, tompaszög alatt többször tördeltnek látszik. Ugyanily értelemben a diszitések törtvonalainak elnevezésére használják.
(növ., siliqua lomentacea) és cikkes hüvely (lomentum) olyan száraz, eredetileg becö v. hüvely gyümölcs, amely megérve sem reped fel, hanem egymás fölött levő magvai között rekeszek (keresztfal) támadnak, az érett gyümölcs ezen a helyen feslik és széthull, egy-egy ilyen cikk egy magvát zárván magába.
(növ.),. Diószegiék így nevezték a Polygonum L. génuszt. Eltérő termetű füvek, a magyar nép a nedves helyen termő magasszárú füzéres virágzatu alakjait keserüfűnek, az alacsony száru fajait, melyeknek a virága a levéltőben nő, porcsin-nak v. disznópázsit-nak nevezi, sőt a tatárka v. pohánka is a Polygonum faja.
(növ.), Diószegiék így nevezték a szegfügyököt.
formák (zene) alatt értik mindazon darabok formáit, melyek több tételből állanak, p. Suite, Szonáta, Trio, Négyes, Szerenád, Szimfonia stb.
költők, l. Epikus ciklus.
Steinbach Józseftől Sinzigben 1875. feltalált nyomtató készülék, mely hivatva lett volna a sztenográfiát helyettesíteni, annyival is inkább mert kezelése egyszerü lett volna. A készülék körforgásu korongon alapul (innen neve is C.), mely magában foglalván a betüket, rendkivüli gyorsasággal fogva 2000 fordulatot tehet percenként. A szónok mérsékelt gyorsaságu beszéd mellett percenként 6-700 betüt mondhat el és igy a készülék 6-700 fordulattal képes lett volna ilyen szónoklatot szóról-szóra lemásolni. A készülék tehát ez esetben az összes elmondott betüket kivágván, befestékezi, a papirra lenyomtatja, megmossa és helyére visszavezeti vagyis elosztja. E szerint tehát a C. mindenki által olvasható, nyomtatott betükkel helyettesíthetné a sztenografiát. Mai napig (1893) azonban a készülék technikai ismertetéséről nem jelent meg közlemény.
pikkely (állat), kerek pénzalaku halpikkely, melynek hátsó szegélye nem fogazott. L. Halak.
A közönséges C. az a síkgörbe, melyet egy egyenes vonalon tova gördülő kör bármely pontja leír.
[ÁBRA] 1. ábra. Ciklois.
Az AA8 egyenest (l. 1. ábra), melyen a gördülés történik, a kör gördülése közben folyvást ugyanazon az oldalon érinti, vagyis a kör középpontja az AA8-al párhuzamos- és tőle az r sugár távolságában levő OO8 egyenesen halad tovább. Mialatt a kör középpontja O-ból p. O1, O2, ... pontokba megy át, hol OO1 =O1O2 = ... a kör kerületének nyolcadrészével egyenlő vonaldarabok, azalatt az OA sugár egyszersmind egy-egy nyolcad körülforgást is végez, tehát az A pont a C.-non rendre az A1, A2, ... helyzetekbe jut.
[ÁBRA] 2. ábra. Epiciklois.
Az OA első fél körülforgása alatt az A pont A4-ig emelkedett, onnan a második fél körülforgás alatt A8-ig leszáll, hogy azután megint emelkedni kezdjen s minden ujabb körülforgásnál az előzővel egybevágó pályát írjon le. Ahol a mozgó pont egy-egy ujabb emelkedése kezdődik, a C.-nak csúcsa van. A közönséges C.-nak számos nevezetes tulajdonsága van. P. ez a brachistochron (l. o.) és a tautochron vagy izokrón (l. o.) görbe. Ha nem a kör kerületén veszünk fel egy oly pontot, mely a gördülő körrel szilárd kapcsolatban van, akkor ez a körnek mozgása közben ugynevezett nyujtott illetőleg rövidített C.-t ir le. Ilyenek az első ábrában a BB1B2 ... illetőleg CC1C2 ... görbék. Továbbá C.-nak nevezzük ama síkgörbéket is, melyeket egy nyugvó körnek külső ill. belső szélén gördülő kör pontjai írnak le, még pedig epiciklois (l. 2. ábra), ill hipociklous-nak. Ezek is lehetnek nyujtottak vagy rövidítettek, ha t. i. a kör kerületén levő pont helyett a körön belül vagy kívül levő, de annak gördülésében részt vevő pont pályáját vizsgáljuk. Nyujtott illetve rövidített C.-t nyerünk azáltal is, hogy a mozgó pontot a gördülő kör kerületén választjuk, de kör középpontjának mozgását a kör forgó mozgásához képest gyorsítjuk ill. lassítjuk.
l. Körmérés.