l. Szem, növénytani értelemben Csillangó (l. o.).
(lat.), a rómaiaknál ciliciai (kilikiai, kisázsiai) szövet kecskeszőrből; hajósok, parasztok, ruházkodtak vele, takarókra s más effélékre is használták. A középkorban a remeték s vezeklők szörruhája, s ilyen értelemben magyar kódexeinkben is gyakori. Átvitték e nevet a drótból készült vezeklő övre is.
az építészetben, a falban huzott köralaku kürtő. L. Kémény; más értelemben lásd Henger.
(gör.-lat.), rosszindulatu, rákos v. sarcomatosus álképlet, mely nyákos v. üvegszerü elfajulás következtében áttünő és főleg a véredények körül található kötegekkel v. hengerekkel bir. Az életre veszélyes, s ezért, ha csak lehet, műtét utján eltávolitandó.
(növ.), Veszelszki szerint a. m. cirok; l. o.
grófok. Ősei a Stiriában fekvő sanecki várurak voltak. 1341 ápril 16. Lajos császár Sanecki Frigyest Cilli grófjának rangra emeli, s egyuttal birtokai határait is körülirja. Ekkor már majdnem egész Alsó-Stiriát és Karinthiát birták, s Karintia kapitányának rangját is képviselték. A C. ház tartalmának növelését főleg Zsigmond királynak köszönhette, noha már I. Ulrik is szerepelt Magyarországon, amennyiben ő egyike volt azoknak, kik Lajost Zárába kisérték 1345-46. Zsigmond támogatásának köszönhették főleg hatalmukat. Valószinűleg Borbála neje, ki szintén Cillei leány volt, birta rá Zsigmondot, hogy a Cilleieket önálló birodalmi fejedelmekké tegye 1435. Kiválóbb tagjai e családnak voltak I. Frigyes 1341-1360., ki a grófi rangot nyerte. Fia, I. Hermann szül. 1332-1334., megh. 1385 márc 21., 1360-61. nőül vette Katalint, I. Tvartkó boszniai király leányát, s ezen a réven megszerezte házának a jogot a boszniai királyi trónra. II. Hermann, megh. 1435 okt. 13., Zsigmond király kedvelt embere, a Cillei-ház hatalmi állásának megalapítója. Unokája volt a hazánk történetében oly nagy szerepet játszó II. Ulrik-nak (l. o.). II. Hermann leánya Borbála Zsigmond király neje volt, Anna leánya Borbála Zsigmond király neje volt, Anna leánya pedig Gara Miklós nádoré. I. Frigyes dédunokája Anna, I. Ulászló lengyel király neje, II. Ulászló lengyel és magyar király anyja volt. A C. család rokonságban állott a Jagellók, a Frangepánok, a boszniai kir. házzal, a Garákkal stb. szóval koruk legkiválóbb családjaival. A grófi rangra emelés alkalmával nyert cimerük kék mezőben három arany csillagot mutat. V. ö. Fröhlich: Genealogia Sounekiorum etc. Bécs 1775. - Krones: Die Freien von Saneck. Grác 1883.
1. C. Borbála, 1. magyar királyné, II. C. Hermann leánya. 1401 őszén Zsigmond magyar király eljegyzé nőül, de csak később, 1406. kezdtek együtt élni. 1414. Aachenben német királynévá koronáztatá őt férje, utóbb Konstanzba is magával vitte a zsinatra. Később visszaküldötte Magyarországba. 1419 elején száműzte Nagy-Váradra, de két év mulva kibékült vele és 1424-ben a bányavárosokat adta át neki. 1437-ben saját veje ellen tört és a magyar-cseh koronát Ulászló lengyel király kezére akarta játszani. E miatt Albert, Zsigmond utóda, fogságra vetette s mint fogoly kisérte Pozsonyig férjének holttestét. Albert királyunk megkoronáztatása után szabadon bocsátá s C. Lengyelországba menekült. Mivel a magyar rendek az országba való visszatérését nem engedték meg neki s a lengyelek sem szivesen látták, kénytelen volt Csehországba vonulni s itt Königgrätz várában élt még 12 évig. Meghalt 1421 febr. 2. Szép és bátor, de cselszövő és fajtalan életü asszony volt. Egy iró tanusága szerint azonban halála előtt bűnbánatot tartott. (Katona. Hist. Crit. XI. XII. 187, 315-7, 477, 803, 820, 831. Turul I. 79.)
2. C. Ulrik gróf, C. Frigyes (II). fia, 1406 körül született, anyja Erzsébet, Frangepán István leánya volt. Ifjuságáról keveset tudunk, 1432 körül nőül vette Brankovics György szerb deszpota leányát Katalint. Nagyatyja halála után ő lett a Cillei család politikai feje, s ekkor kezdődik szereplése Magyarországon. Albert király alatt cseh helytartó volt. Albert halála után C.-nak özvegye, Erzsébet pártjára állott, ki C. tanácsára oroztatta el a szent koronát. Erzsébet fia V. László koronázása alkalmával ő tartotta a csecsemő feje fölé a koronát. A bekövetkezett polgárharcban Erzsébet pártján küzdött, mig a kőszegi békében Ulászlóhoz pártolt; a bécs-ujhelyi békekötésben Frigyes császár pártjára állott. 1843 elején meghalván II. Tvartkó bosnya király, C. jogot tartott a megürült trónra, melyet el nem nyert, főkép Hunyadi János okozta, ki nem akart egy ily hatalmas férfiut a szomszédos trónon látni, féltve az országot az ilyformán még inkább hatalmassá leendő C.-től. Itt kezdődik C. bosszuvágya és gyűlölete a Hunyadi-ház irányában, egész életében azon működött más most, hogy ezt a H.-házzal éreztesse. 1452. átvette V. László király fölötti gyámságot, s nagyrészt ennek tulajdonítható, hogy V. László mivé lett. V. László alatt hatalmi állása elérte a tetőpontot. Fondorlatait a Hunyadiak ellen, a többszörös és ünnepélyes kibékülésük dacára is folytatta. A futtaki országgyűlésen 1456. az ország helytartójává lőn megválasztva, kibékült a Hunyadiakkal, de titokban folytatta a fondorlatokat ellenök. Az országgyűlés után a királlyal Nándorfehérvárra indult, s itt Hunyadi László barátai megölték 1456. nov. 9. Vele kihalt a Cillei család utolsó férfi tagja; gyermekei közül Erzsébet megh. 1455., Hunyadi László jegyese volt, fiai mind előtte haltak el. V. ö. Schwicker Brunó: Az utolsó Cilley grófok és viszonyuk Magyarországhoz. Budapest 1884.
(lat.: Celeja, szlovénül: Celje), ker. kapitányság, székhelye Stirában, a Sann balpartján, (1890) 6264 lak., cinkolvasztással, furnir- és párkettgyárral, börgyártással, téglaégetővel; fa- és bőrkereskedéssel; római régiségeket tartalmazó muzeummal. Plébánia-templomában igen érdekes gót kápolna látható. A Sann jobb partján terül el a Stadtpark, csinos ültetvényekkel. Az erdős Schlossbergen fennmaradtak Ober-Cilli romjai. Ujabban a várost különösen a langyos Sann-fürdőkért (25-27°) nyaralás végett is sokan fölkeresik. Szép kilátás nyílik a Sann völgyére a Laisbergről (474 m.). 17 km.-nyire van tőle Neunhaus női fürdő. - C.-nek a rómaiak idejében nagyobb jelentősége volt mint most. Celejas néven Plinius szerint, már a kelták és Claudia Celeja-nak hivták. Claudius 50. Kr. u. municipiummá tette. A benne levő Mars-temploma az egész római birodalomban ismeretes volt. Nagy Constantinus alatt a város lakói keresztényekké lettek és az aquilejai püspökséghez tartoztak. A szlávok lerombolták. 1341. grófságra emeltetett. A Cillei grófok (l. o.) közül, akik hazánk történetében is jelentékeny szerepet játszottak, legjelentékenyebbek: I. Hermann (megh. 1385), II. Frigyes, III. Hermann (megh. 1426) és a gyászos emlékü III. Ulrik, a Hunyadyak esküdt ellensége, aki 1456 nov. 9-én Belgrádban meggyilkoltatott. III. Ulrikkal a Cillei grófok családja kihalván, a grófság III. Frigyes császárra szállott. 1492. a törökök is ostromolták. V. ö. Fremdenführer von C. u. Umgebungen (Cilli 1875). 25 Jahre selbständingen Gemeindewesens. Cilli 1867 - 92. (Cilli 1893). Jelenleg C. városa és vidéke küzdtere a német és szlovén elem elkeseredett versengésének. A városban egyelőre a német elem a győztes fel.
a hivatal, méltóság és rang megnevezése; vm. könyv vagy mű neve; jogilag vmely törvényes alap, melyből valakinek valamiféle joga következik (jogcím); egyes fejezetek fölirata a törvénygyüjteményekben; költségvetésben a folyószámmal ellátott egyes bevétel- és kiadás-csoportok. - A kbtv. 45. §-a szerint aki őt jogosan meg nem illető olyan címet vagy rangfokozatot használ, amely által a közönség tévutra vezettetik, - ugy szinte az, aki őt jogosan meg nem illető belföldi rend- vagy díszjeleket, vagy engedély nélkül külföldi rend- vagy díszjeleket nyilvánosan visel: közcsend elleni kihágás miatt 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
C. (eszt.). A darabok címzése, bármily csekély jelentőségünek lássék is, nem kevés fejtörést okoz a poétáknak. Lessing sokat beszél erről Hamburgische Dramaturgiájában. Se többet, se kevesebbet a kelleténél ne mondjon a C. A C. rendesen vagy a főhőstől, vagy az alapeszmétől van véve. Amaz lehet kettős nevü is (Antonius és Cleopatra), emez pedig vagy csak távolról sejteti a tárgyat (Utolsó levél), vagy az alapeszmét tisztán mondja ki (Lemondás, Az élet álom, Nézd meg az anyját stb., Fenn az ernyő, nincsen kas). Az ugynevezett dupla cimek («vagy»-gyal) már csak falusi vásárra valók.
Cima (ejtsd: csima), tkpp. Giovanni Battista da Conegliano, olasz festő, élt a XV. sz. második felében. Festményeinek szinezetében, de elrendezésében is Giovanni Bellini hatása tünik szembe és bár hiján van mestere költői fölfogásoknak és tartalmas előadásának, az egyes alakok jellemzésében, a kedves tájképi részletek kimunkálásában és az elrendezésében igen szerencsés. Festményein a legkorábbi évszám 1488, a legkésőbbi 1508. Művei közül legjelesebbek: Trónon ülő Madonna a párisi Louvreban, két Madonna a parmai képtárban, egy Madonna a velencei akadémiában. A budapesti orsz. képtárban is van egy Madonna-képe (98).
(ejtsd: csimabue) János, olasz festő és épitő, szül. Firenzében 1240 körül, megh. 1302 után. Az ujabb olasz képirás kezdeményezője, ki részben szakított az ó-keresztény művészet hagyományaival. Noha műveiben a bizánci jelleg még felismerhető, a szabadabb, önállóbb felfogás is kifejezésre jut bennök. C.-ról azt tartják, hogy eleinte Firenzében a Sta Maria Novella kolostorban tudományokkal foglalkozott, azután a görög mesterekhez állt be tanulónak. Dante is megemlékezik róla. C. dicsőségét kortársainál később tanítványa, Giotto nagyon elhomályosította. Főművei közé tartoznak, a ma nagyrészt már elpusztult Szt. Ferenc-templomban Assisiban levő falfestmények, továbbá egész biztonsággal neki tulajdonítanak az akadémiában és a firenzei Sta Maria Novella-templomban levő 2 Madonna-képet. Egész hitelességgel egy mozaik-képről (Trónon ülő Krisztus és János evangélista) van bebizonyítva C. szerzősége; e kép a pisai dóm (1301 és 1302) karfülkéjében van.
(címív), a nyomdászatban a könyv elejének ama része, mely magában foglalja a címlapot, tartalmat és előszót, ugyszintén az ajánlást, vagy több kötet esetén a gyüjtő- és szennycimet. Miután a tartalom és előszó a könyv szövegének kinyomtatása után készíthető el, a C.-t rendesen római számokkal lapszámozzák. L. Cimlap.