(Beizeichen, Brüche). Bizonyos jelek az ősi címer pajzsában v. sisakdíszében, melyek által egyes családok egyes ágai v. ifjabb szülöttek az idősebbtől - magukat megkülönböztették. E C.-ek a sisakdísz, pajzsszín, a címeralakok megváltoztatásában, egyes pajzsalakok megcsonkításában, elhagyásában, hozzátételében, v. helyzetük megváltoztatásában, ujabb címer vagy sisakdísznek, vagy mindkettőnek a régihez csatolásában nyilvánultak. Legszokottabb a tornagallér, a jobb vagy bal harántpólya vagy törés, csillag s félhold. A C.-ek különösen Angol- és Franciaországban gyakoroltattak rendszeresen, mert itt ezt a rendszeres majorátusi intézmény követelte. Angliában az elsőszülött tornagallért, a második egy felfelé álló holdsarlót, a harmadik ötágú csillagot, a negyedik csonka rigót, az ötödik gyürüt, a hatodik lilomot, a hetedik ötlevelű rózsát, a nyolcadik horgonykeresztet viselt címerében, Franciaországban az ifjabb ág veszi fel a sisakdíszeknek, vagy a pajzsalak szineinek megváltoztatásában nyilatkozott. Nálunk is csak a XIII-XV. századig találunk némi nyomaira. Ilyenek az Aba nemzetségből származó Omode nádor (1299), Demeter tárnokmester (1334) és Gagyi László (1372) címerei, hol az elsőben egy, a másodikban két, a harmadikban öt pólya látható; ilyen az egyes nemzetségi címerek pajzsszineinek különbözősége is, amidőn p. az Osl nemzetség szárnyas karma egyszer arany, máskor kék, a Guthkeledek hárma oldaléke, vagy a Rathold nemzetség hárslevele, egyszer veres, máskor kék pajzsban fordul elő. Törvénytelen születések jelzésére szolgáló C.: a balharánt keskeny pólya (fattyuzsineg, Bastardfaden, baton sinister), mely különösen Franciaországban volt használatban. Németországban nem, mert ott a törvénytelen születésüek nem használhattak címert.
[ÁBRA] Cimertörés
a földi poloskák közé tartozó Pentatoma Latr. nem néhány fajának és az ágyi poloskának (Acanthia lectularia L.) megjelölésére használt Linné-féle génusz-név.
(növ., Anona Adans.), a róla elnevezett család cseréje v. fája, minta két földrész forró vidékein (50 faj). Levele nagy, egyszerü, épszélü, virága magános, nagy, gyümölcse is nagy, kivül pikkelyes (l. az ábrát) v. metszett lapos, egy része nagyon jóízü. Az A. Cherimonia Mill. (cherimoya, csimiajafa) fajt pompás izü gyümölcsért Peruban és Spanyolországban termesztik, különben Peruban és Columbiában erdőket alkot. Az A. Humboldtii Dun. Costaricában gyakori, pikkelyes gyümölcse a mandulatermő fenyőéhez hasonló, kedves szamócaizü. Az A. (Asimina) triloba L. (pappawfa) 6 m. magas fa É.-Amerika déli részén; gyümölcse nagyon jó, de a magva mérges hánytató. Az A palustris L. délamerikai, gyökeréből való a nyugatindiai s dugónak használt para; levelét féreg ellen használják. Az A. muricata L. (savanyu sobbe) melegebb Amerika fája, a francia kreol a gyümölcsét alakjáról «Coeur de boeuf» (ökörszív) nevezi. Ez görbült, szemölcsös, sárga dinnyeforma, gyakran 1/3 méter hosszu, 1-11/2 kg. súlyu; a husa fehér, rostos, de borizü és üditő leve bőven van, ezért a forró tartományok egyik legkedveltebb gyümölcse, bor is készül belőle, kérgét és levelét orvosságnak használják. Az A. squamosa L. Columbia és Peru 4-6 m. magas fája; pikkelyes ökölnagyságu gyümölcse (ate v. athe, cimetalma, cukoralma) jóízű, azért más földrész forró tartományaiban gyakran ültetik. Háncsából kötél lesz.
[ÁBRA] Cimetalma (Anona squamosa) ága kicsinyítve, a virággal, a gyümölcsel meg emennek keresztmetszetével.
(növ., Anonaceae), kétszikü, mintegy 400 fajt összefoglaló családja a sokanyások rendjének, közelebbről a magnolia-félékkel rokonok; mind a két földrész forró vidékein tenyésznek. Fás növények váltakozó egyszerü levelekkel, zöld v. barna virágokkal. Ezeket egymással váltakozó 3 virágkör alkotja, amire spirális helyzetü sok hím és termő következik. A rokon családoktól a magvak szétrepedezett belső magfehérje különbözteti meg. Sok faja jóízű és tápláló gyümölccsel és orvossággal szolgál. V. ö. Baillon, Monographie des Ananocées (Páris 1868); Fosszil az Annona és Asimina több faja a harmadkori rétegekben.
(növ., Cinnamomum Burm.), a babérfélék örökzöld fája, 50 fajjal, Ázsia és Ausztrália forró tartományaiban. A C. ceylanicum Breyn (Persea v. Laurus Cinnam. L. cimetbagér, cejloni cimetfa, kanélfa, l. a Fűszernövények képen) K.-Indiában, különösen Cejlonon honos, de Kochinkinában, Jáván, Közép-Afrikában, Braziliában és Martinique-on termesztik. 8-9,5 m. magas, egész 4 dm. átmérős fa, de a kérge lefejtése következtében 3-41/2 m.-nyi bokor marad. A szürkés bőrétől mag a zöld, szagtalan és ízetlen kérgétől levakart belső kérge az igazi finom cimet v. fahéj (cortex cinnamomi veri, acuti v. longi, cinnamey, barnakanél) különös barnapiros szinü (cimetszin), csaknem papirvékonyságu (1/4-1/2 mm.), hajlékony, de hosszában könnyen törik. Mennél vékonyabb a kéreg, annál jobb. A cimet egyike a legkedveltebb fűszereknek; olcsóbb fajtáival (kasszia cimet, fás kasszia, anyacimet és szegfűcimet, l. o.) együtt különböző ételhez, süteményekhez és illatszernek is használatos. A porrá tört s cukorral hintett cimetet kanelat-nak v. cimetkonfektnek is nevezik. Gyümölcséből gyenge zamatu zsiradékot, gyökeréből vizzel desztillálva, kámfort is nyernek, de ez kereskedésbe nem jut. Levele szétdörzsöltetvén, szegfü szagu és izü, s nehéz, barna szinü, elpárolgó s a szegfüszegéhez hasonló olaj is lesz belőle. Fája igen kevéssé fűszeres, de kérgének folyadékaiból cimetolajat sajtolnak; ez, valamint a cimet-viz és cimet-tinctura officinális. Orvosi célra a cejloni cimet kérge használtatik, melynek hathatós része az illatos olaz, azonkivül csersav. A C.-t hasmenések ellen, étvágy-javításra, hasgörcsök csillapítására, méhvérzések megszüntetésére szokták rendelni, ma már inkább csak segítő- (adjuvans-) képen, minthogy a mondott célokra sokkal megbizhatóbb szereink is vannak. Maga a C. illóolaja a bőrön alkalmazva vörösséget okoz, belsőleg véve pedig - más illatos olajok is - először izgatja, azután kimeríti és lehangolja az idegrendszert. A cejloni C. termesztés következtében más-más vidéken elfajzott.
A C. más nevezetesebb fajai még a kulilaván-cimet (Cinnamomum Culilawan Nees), magas, vastagtörzsü fája a Molukki szigeteknek, hosszas tojásdad levelekkel. Ebből való a szegfü-izü és zamatu, sajátságos szagu kulibán v. kulbán-kéreg, melyből párolgó, szappan-illatszerül használt olajat nyernek, de orvosságnak is használják (cortex culilawani). Az édes C. (C. dulce Nees, C. Chinense Blume) levele hosszúkás, mind a két végén hegyes, Khinában és Japánban a cimetvirág termő fája. Ilyet termel a japáni C. Louzeirii Nees is, melynek a hosszant kihegyezett levele, az alsó szinén, apró pikkelyekkel födött. A K.-indiai C. Tamala Nees hosszas-lándsás, kopasz levelü; kérge az igazi anyacimet (cortex Malabathri), de most már elavult árú; éretlen gyümölcse a cimetszög v. cimetvirág; cimetizü levele, valamint a C. lucidum Hook szumatrai fái is officinális, már a régiek is has- és vizelethajtónak (füllon indikon v. malabatron, folio malabatri Indici) használták.
A C. levelei már a krétakorszak végén képződött földrétegekben fordulnak elő. Nagyobb mennyiségben fordulnak elő a harmadkori képződményekben. Hazánkban a zsilvölgyi aquitän-koru képződményekben dr. Staub vizsgálatai alapján előfordul a C. Scheuchzeri Heer., C. lanceolatum, Ung., C. Rossmässleri Heer., C. polymorphum. Al. Br. C. Buchii. Heer., C. Hofmanni Heer. Ezek arra vallanak, hogy a Zsilvölgy táján az aquitáni korban forróövi éghajlat volt.
(növ.) l. Jázmincsere.
(növ.) l. Kassziacimet.
(növ.), Rosa cinnamomea L., nálunk termesztett, de sok helyen, temetők, szőllők körül stb. el is vadult csinos rózsafaj; l. Rózsa.
v. c.-szegfü (növ., flores Cassiae), a cimetfa több fajának fejletlen gyümölcse; 6,5 mm. hosszu, fent 2-3 mm. széles, fordított kupalaku, kemény, sötét- v. szürkésbarna, s a gyengén ráncos, felfelé bögrealakuan üres lepel takarja. Kellemes cimetizü, édes, fűszernek, cimetviznek, illatos olajnak, liqueurnek stb. használják. Kantonból hajón szállítják. A C. a középkorban mesés drága volt, s a Hippokras nevü fűszeres bort készítették vele.
(postai), a tüzetes C. alapfeltétele a gyors és jó postai szolgálatnak s viszont a gyakori hiányos C.-k okai a kézbesíthetetlen és térti küldemények nagy számának és ebből folyólag a felek megkárosodásának, mert az elégtelen C. következményeiért (késedelmek, téves kézbesítések stb.) a posta nem szavatol. Helyes cím az, mely ugy a cimzett személyét, mint a rendeltetési helyt kétségtelenül meghatározza. Ezért nagyobb városokba szóló címeknél nem elégséges a név kiirása, hanem szükséges a foglalkozás s állás megjelölése vagy egyéb megkülönböztető jelző használata, mint: ifj., id., dr. stb., nemkülönben a lakás tüzetes meghatározása is (kerület, utca, házszám, emelet, ajtószám). Kisebb helyekre fontos kiirni az utolsó postát, a járást, a vármegyét. Külföldre szóló küldeményeknél és levelezésnél pedig az országot, a tartományt, kormányzóságot, grófságot (county), az északamerikai unióban az államot stb. Leghelyesebb a címet azon nyelven irni, melyet a rendeltetés helyén beszélnek. Hazánkban a díjmentes postaküldeményeket a magyar állam hivatalos nyelvén kell címezni. Csomagoknál a cím lehetőleg magára a göngyöletre és ne papirlapra irassék, ha pedig nem lehetséges, a cimlapot ne csak szélével, hanem egész hátsó lapjával ragasszuk a göngyöletre, illetve aranyat, ezüstöt v. drágaságot tartalmazó küldeményekre alkalmazzunk tartós cimzászlócskát. A C. alakja és egymásutánja a feladó tetszésére van bizva. Többnyire fent van a cimzett neve és állása s alant jobbra a rendeltetési hely és a lakás. Angliában és Amerikában gyakran megfordítva, legfelül irják a rendeltetési helyt. Chiffre-cimet, azaz egyes betűket, számokat stb. teljes cim helyett csakis nem ajánlott, poste restante levelezésnél fogad el a posta. Cimezetlen nyomtatványok, körözvények stb. tervszerü és rendszeres szétküldése és szétosztása aposta által a jövő feladatai közé tartozik, és a postai kongresszusokon már szóba került. Egyelőre az elv csak a postai hirlapszolgálatban van itt-ott részben érvényesítve. A cimen kivül a feladó a cimiratra ráirhatja saját nevét és cimét is, és mindazon adatokat, melyeket a postai kezelés, irányítás és kézbesítés megkiván, p. «törékeny», «romló», «ajánlva», «expressz», «via Fiume», «ha azonnal el nem fogadtatik, vissza» stb. Iparosok, gyárosok stb. leveleik cimoldalának 1/4 részét felhasználhatják saját üzletük v. termékeik ismertetésére, továbbá hirdetményes levelezőlapok hátlapjának 1/3 része hirdetmények alkalmazására szolgál. Mindenféle egyéb hirdetmény v. megjegyzés, klisélenyomat stb. a levelezés és a postaküldemények külsején tilos s esetleg postajövedéki áthágást képezhet. A feladó küldeményének cimét, mindaddig mig az kézbesítve nincsen. utólag a posta közvetítésével meg is változtathatja.