Címvesztés

l. Hivatalvesztés.

Címzetes

az, aki felsőbb engedéllyel valamely hivatalnak csak a címét viseli; vannak ilyen C. hivatalok és tisztségek, ugy a világi, mint az egyházi rendben, p. C. miniszteri tanácsos, C. püspök.

Cin

l. Ón.

Cinadof

finom gyolcsszövet régi népies neve.

Cinedismus

(gör.-lat.) a. m. erkölcstelen, makacs beszéd; továbbá pederasztia.

Cinca

180 km. hosszu mellékvize a Segre-nek Huesca spanyol tartományban, a Tres Sorores hegy alján, a Pireneusokból egy kis tóban ered; 800 m. magas gyönyörü vizesést alkot, átfoly a Gradillas de Bielsa hegyszakadékon, fölveszi az Eserat és Alcanadre és Mequinenze fölött torkol.

Cincárok

Igy hivják az idegenek a balkáni románságot, amely Macedóniát, Epirust, Tesszáliát és Albániát lakja. Nevezik még őket kuco-vlahoknak, kara-vlahoknak s makedo-vlahoknak v. makedo-románoknak is. Ők magukat arumânnak, armânnek mondják. A Balkánnak legintelligensebb eleme, akik mint kereskedők messze földön ismeretesek. Kiváló építőmesterek s ötvösök. Egy részük pásztorkodással foglalkozik. Számuk körülbelől egy millióra tehető. A törökök folytonos zaklatása s kegyetlenkedése sokakat földönfutóvá tett; a menekülők nagy tömege Magyarországon települt meg. Budapesten is (a Petőfi-téren) van templomuk a görögökkel együtt. A cincár szó etimologiája ismeretlen, sokan azt állítják, hogy e nevük onnan ered, mivel a cs hangot is c-nek ejtik (p. dakoromán: cinci (öt); makedo-román: TinTi), ami alig vehető komolyan. A magyarban cincár annyit jelent, mint: vékony, sugár, nyulánk, p. cincár leány, cincár növény. Románul a TinTar szónak egyébként a. m. szunyog.

Cincérek

(állat, cin-cin bogarak, Cerambycidae, v. Longicornia, v. Capricornia), a bogarak (l. o.) v. fedeles szárnyuak (Coleoptera) egyik családja, amelyet a négy lábtőizes bogarak (Cryptopentamera) között főleg a test hosszával egyenlő v. ennél hosszabb 11 izből álló nyulánk csápok jellemeznek. A C.-ek nagy v. legalább is középnagyságu bogarak; álcáik rövidlábuak v. lábtalanok, elül elszélesedők, laposak, kemény chitin vérttel fedett fejöket és torkukat kivéve, lágytestüek; rendesen élő fákban élnek s rágásukkal az erdőgazdaságra gyakran kártékonyak. Megfogva sajátságos cincogó hangot hallatnak. Mintegy 7000 fajuk ismeretes, amelyeknek nagy része a forró égövre, különösen Dél-Amerikára esik. A hazánkban élő nagyobb termetü C.-ek közül ide tartozik a hős cincér (Cerambyx Hammaticherus heros Scop.), a cser C. (C. Cervo Scop.), a timár C. (Prionus coriarius L.), a havasi C. (Rosalia alpina Sero.), a pézsmás C. (Aromia moschata Sero.), a Clitus, Rhagium, Dorcadion, Lamia, Saperda nem több faja stb.

Cinchona

L. (növ.) L. Kinafa.

Cincinnati

(ejtsd: szinszinnáti), Hamilton county fővárosa Ohio É.-amerikai államban, az Ohio jobb partján, a Licking torkolatával szemben, 126 m. magasban, (1890) 296 908, a külvárosokat (Newport, Covington stb.) is beleszámítva 359 147 lak., virágzó gép-, butor-, ruházati, kémiai, vas- és malomiparral. Sertéshizlalói és vágói miatt Porcopolisnak (sertés-város) is nevezték; bár e tekintetben ujabban Chicago már messze tulszárnyalta, még mindig több mint 40 000 sertés került itt vágóhidra. Mint gabona- és lókereskedő-hely szintén nagyon jelentékeny. Kereskedelmének előmozdítására szolgálnak nemcsak folyója, a mindenfelé szétágazó vasuti vonalak, hanem a Miami- és Erie-csatorna is. Az Ohio partjain 5 km.-nyi hosszuságban, dombok alján elhuzódó város egyike a legszebbeknek az Egyesült-Államokban; bár Chicago és Saint-Louis népesebbek, rendezett voltánál és tudományos, meg művészeti intézményeinél fogva még most is megérdemli a Queen of the West (a Ny. királynője) nevet. Legszebb épülete a Szt.-Péter-egyház, a műcsarnok, a nagy zene-csarnok. Kulturális intézmények: az 1670. alapított University of C., a nyilvános könyvtár (200 000 kötet) történelmi, természettudományi társulat és művészeti egyesület. Állatkertje egyike Amerika legszebb ilynemü intézeteinek. A várost 1789. alapították. Lakossága 1810. még csak 2540, 1830. már 24 830, 1850. pedig 114 436.


Kezdőlap

˙