Citerior

(lat.), oly országok mellékneve, melyek vonatkoztatással Rómára valamely hegyen vagy folyón innen feküsznek.

Cithara

l. Citera.

Citharexylon

(növ.), l. Hegedűfa.

Citlaltepetl

egy vulkánnak neve, l. Orizaba.

Cito, citissime

(lat.), gyorsan, leggyorsabban t. i. el kell intézni; hajdan dívott, de a szokásból kiment fölírás leveleken.

Citoyen

(ejtsd: szitoajen) a. m. polgár, citoyenne a. m. polgárnő. A forradalom idején a nemzetgyülés az arisztokratikus monsieur és madame-féle megszólításokat eltörölte és elrendelte, hogy ezentúl mindenkit C.-nek kelljen megszólítani. A mostani francia alkotmány szerint a C. cím minden 21 éves, Franciaországban született állampolgárt megillet; idegenek ellenben csak Franciaországban való tíz évi tartózkodás után nyerhetik el.

Citra consequentiam

(lat.) a. m. következmény nélkül.

Citrakonsav

C2H4(COOH)2. Két bázisu organikus sav, amely a citromsav hevítésekor képződik, ilyenkor a citromsav vizvesztés folytán előbb akonitsavvá (175°-on) lesz, mely tovább hevítve, széndioxid fejlődése mellett itakon és citrakonsavvá és utóbbinak anhidridjévé alakul. Tiszta állapotban előállítva, a C. szintelen kristálylemezkékből áll, amelyek 91°-on megolvadnak. Vizben könnyen oldódik. A hevítéskor vizet veszít és C. anhidriddá (vizmentes C.) lesz.

Citrin

(aranytopáz), többé-kevésbbé sárga színü quarckristály, mely mint harmadrendü drágakő igen keresett cikk. Színe, mely mézsárga, sárgásbarna, citromsárga és borsárga közt ingadozik, nagyon hasonlít a topázéhoz, amiért is annak szurrogátumaként is használják. Egyöntetüen sárga C. igen ritka; a legszebbeket Braziliából hozzák, a hol görgetegekben fordul elő ametiszttel és füstquarccal. Nálunk kevésbbé szépek Selmecről és az Erdélyi Érchegységből ismeretesek. A topázhoz erősen hasonlító C.-ket indiai topáz néven hozzák kereskedésbe. Kereskedésbeli egyéb nevei még a színváltozatok szerint: cseh-topáz, cseh-quarc, hamis topáz, occidentális topáz, skótok quarca (Arran szigetéről való).

Citrinát

az éretlen citrom héjának olvasztott cukorba való mártása és szárítása által nyerhető, részint csemege gyanánt, részint a süteményekbe keverve vagy diszeül használtatik.


Kezdőlap

˙