Cittá

(ol., ejtsd: csittá) a. m. város; gyakori a városok neveinek összetételeiben.

Cittadella

(ejtsd: csitt-), az ugyanily nevü járás falakkal körülvett székhelye Padova olasz tartományban, a Brentella partján, (1881) 3881, mint község 9087 lak., botanikus kerttel, gyapju- és gyapotiparral.

Cittá della Pieve

város Perugia tartományban, a Chiana balpartja közelében, püspöki székhely, (1881) 5751 lak., szép székesegyházzal. Perugino (megh. 1524.) szülővárosa.

Cittá di Castello

város Perugia olasz tartományban, a Tevere (Tiber) balpartján, püspöki székhely, (1881) 5608 lak., ásványvizforrással, selyemfonással és szeggyártással. A város gazdag szép épületekben; a legjelentékenyebb a Bramaten által épített székesegyház, érdekes festményekkel; a Palazzo Mancini, Signorelli egy képével (Krisztus születése).

Cittaducale

(ejtsd: csittadukále), járási székhely Aquila olasz tartományban, a Velino partján, (1881) 4098 lak., szép székesegyházzal; ásványvizforrással (Bagni di Paterno).

Cittá Leonina

Róma (l. o.) egyik része.

Cittá Notabile

l. Cittavecchia.

Cittanuova

város Reggio di Calabria olasz tartományban, 24 km.-nyire Palmitól, (1881) 11 648 lak., déli gyümölcs- és olajfatermesztéssel.

Cittavecchia

(ejtsd: csittavekkia), 1. C. v. Cittá Notabile, járási székhely és erőd Malta szigetén, 16 km.-nyire La Valettatól, püspöki székhely, (1881) 6152 lak. Nagy és szép székesegyháza alatt van egy kis barlang, amelyben a legenda szerint Szt. Pál apostol hajótörése után 3 hónapig tartózkodott. A templomban látható ezen apostolnak és normann Rogernek szobra, aki a szaracénokat e szigetről kiüzte. A templom körül sok kripta van a sziklába vésve. C., amelyet a szaracénok Medinanak, az arragonok Notabilenak hivtak, Malta fővárosa volt 1566-ig midőn La Valetta nagymester a róla elnevezett várost alapította. - 2. szlávul: Stari Grad, város Lesina (l. ott) Ény-i partján, (1890) 4723 lak., élénk halászattal. A régi Stari Grad a narentaiak hires kalózfészke volt.

Citvorcsokoládé

(növ.), l. Csokoládéfa.


Kezdőlap

˙