l. Chieti.
(ejtsd: csivitali) Mátyás, olasz szobrász, szül. Luccában 1435., megh. 1501. Korának legkitünőbb művészei közé tartozik. Legkorábbi műve Pietro da Noceto siremléke a luccai székesegyházban (1472), ugyanott készítette 1479. Bertini Domenico siremlékét, két gyönyörü angyalt a szentélykápolna tabernákulumán; 1482-84-ből való többek közt a templom bal mellékajtójában álló szt. Sebestyén, melynek kifejezése Peruginóra emlékeztet, 1484. készítette a szt. Regulus-oltárt, melynek legkiválóbb szobrászati diszei a gyertyatartó angyalok és a Madonna, továbbá Regulus, István és ker. János szentek szobrai. Igen bájos a firenzei Uffizi-gyüjteményben levő Hit domboru mű, 1492-96. a génovai székesegyházban készített munkái: Ádám és Éva, Izsaiás, Habakuk, Zakariás és Erzsébet márványszobrai a Jánoskápolnában rendkivüli jellemzetességükkel tünnek ki. (V. ö. Yriarte, Matteo Civitali, Páris 1886.)
(ejtsd: csivitanova-marke), város Macerata olasz tartományban, 3 km.-nyire az Adriai-tengertől, (1881) 6390 lak. Hozzá tartozik Porto di C. a Chienti torkolatánál, 3149 lak., parti hajózással és hajóépítéssel.
(lat.), 1. a római jogban a szabad polgár (civis) jogainak összessége, ellentétben a szabad külföldivel (peregrinus); 2. valamely város polgárságának összessége; 3. innen maga a város is.
(ejtsd: csivitavekkia), kereskedelmi és hadi kikötő és az ugyanily nevü járás székhelye Róma olasz tartaományban, a Tirreni-tenger partján, püspöki székhely, (1881) 11 980 lak., régibb részeiben szűk, az ujabb városban szélesebb utcákkal. C. a régi egyházi állam egyedüli jó kikötője, Trajanus császár egykori nyaralójának Centum Cellaenek helyén áll s a francia postahajók állomása. Trajanus ivalakban két, még most is fenálló mólót építtetett a tengerbe; ezek egyike 170, másika 250 m. hosszu, amelyek 87 ha.-nyi területet fognak körül; ebben a viz mélysége 5-6 méter. A mólók egyikén világítótorony, a másikon a Michel-Angelo tervei szerint épített citadella és a gályarabok börtönhelyisége áll. A várost azonkivül a tenger felől falak is védik. Justinianus idejében gótok és görögök küzdöttek érte. 828. a szaracénok rombolták le, de 854-ben ujra fölépült; ekkor kapta a mai nevét. 1849-1870. a franciák tartották megszállva.
(ejtsd: csivitellá), több helység neve Olaszországban; a legjelentékenyebbek C. del Tronto, város Teramo olasz tartományban, a Salinello jobb partján emelkedő meredek sziklán, (1881) 1272, mint község 7706 lak.
(ejtsd: szivre), járási székhely Vienne francia départementban, a Charente jobb partján, (1891) 2553 lak., gyapjuszövéssel, hires gesztenyetermeléssel és gabonakereskedéssel. A XII. századból való Szt. Miklós-templom homlokzatán érdekes faragványok vannak.
(franc.), általános értelemben a fémnek művészi kimunkálása vésővel, ponccal, reszelővel, ráspollyal stb. Szorosabb értelemben az öntött fémtárgyakról a varrányoknak és egyéb egyenetlenségeknek eltávolítása, a trébelt tárgyakon pedig a részletek szabatosabb és finomabb kimunkálása.
növénynevek mellett Koch Károly boldogult berlini egyetemi tanár neve (l. o.).
l. Kulcs.