(ejtsd: klaran), Montreux községhez tartozó falu Waadt svájci kantonban, a Genfi-tó partján, a C. torkolatánál, gyönyörü szép vidéken. Enyhe éghajlatánál fogva igen látogatott klimatikus gyógyhely.
(ejtsd: kleritt), a bordeauxi vörös bornak angol elnevezése.
(ejtsd: klarszí) Gyula, tkp. Arnaud Arsene, franc. iró, szül. Limogesban 1840 dec. 3. A liycée Bonaparté-t látogatta Párisban, azután szinházi kritikus, tárcairó és regényiró volt. 1885. a Comédie française igazgatója és 1888. az akadémia tagja lett. Regényeiből, melyeknek első sorban köszönheti hirnevét, megemlítendők: Piérille (1863), falusi történet; Mademoiselle Cachemire (1867. először); Un assassin (azzal a cimmel is: Robert Burat, 1866), legjobb regénye; Madeleine Bertin (1868); Les Muscadins (2 köt. 1874); Le train n° 17 (1877); La maison vide (1878); Le troisieme dessous (1879); La maîtresse (1880); Monsieur le ministre (1882); Noris, moeurs du jour (1833); Le prince Zilah (1884); Candidat (1887); Puyoli (1890); La Cigarette, novellák (1890); L'américaine (1892) stb. A történelemirás és publicisztika körébe vágnak: Les derniers montagnards (1867); Histoire de la révolution de 1870-71 (2 kiad. 5 köt., 1875-76); La France envahie (1871); Le champ de bataille de Sedan (1871); Paris assiégé (1871); Les Prussiens chez eux (1872); Cinq ans apres. L'Alsace et la Lorraine depuis l'annexion (1876); La guerre nationale 1870-71 (1871). Azonkivül irt több historiai drámát (Les Mirabeau, 1878 s egyebeket), melyek azonban nem részesültek kiválóbb figyelemben. Az 1881 óta a Temps-, Figaroban s egyebütt közzétett rajzai megjelentek ezzel a cimmel: La vie á Paris, összegyüjtve (6 köt. 1880-26); szini referátumai: La vie moderne au théâtre (I. 1868; II. 1875; III. 1889). Magyarul megjelentek: Noris. Regény. Ford. Fehér Marietta 3 köt. (Budapest 1883); Zilah herceg. Regény. Ford. Günther Kégl Emerika. 2 köt. (Budapest 1885); A millió. Párisi regény. Ford. M. V. 3 köt. (Budapest 1882); A miniszter. Párisi regény. Ford. Fái J. Béla. 2 köt. (A Magyar Szalon könyvtárában is, II-III köt.); Az elhagyatott ház. Regény. 2 köt. (Budapest 1882).
Gaudencius báró, olasz történetiró, szül. Torinóban 1835. Jogot hallgatott, de utóbb egészen a történelem tanulmányozására adta magát. A torinói akadémia tagja lett 1872. Művei közül megemlítendők: Vita di Maria-Francesca-Elisabetta di Savoia-Nemours, regina di Portogalla (Torino 1865); Storia della reggenza di Cristina di Francia, duchessa di Savoia (u. o. 1868-85, 3 köt.); Storia del regno e dei tempi di Carlo Emanuele II, duca di Savoia (Genova 1877-79, 3 köt.); Sui principali storici piemontesi (Torino 1875) stb.
(ejtsd: klári) Károly Mária János, olasz zeneszerző, szül. Pisában 1669., Colonna tanítványa volt Bolognában, mint karnagy élt Pistoyában s késő vénségében (nem tudni mikor) halt meg. Kamarazeneművei a leghiresebbek: kettősei, hármasai, folytonos basszus-szólammal kisérve (1720., 1743. jelentek meg).
(lat.), az ellenség által elrabolt dolgok visszakövetelése; kárpótlás megszabása, ha egy államnak csupán egy tagja sértette meg a másik államnak egy tagját; zálogolás tilos utakon; nyilvános hirdetés.
(ol., ejtsd: kla-) a. m. trombita. Annak előtte Németországban C.-nak nevezték a magas szolo-trombitát, mely csak egy szűkebb szájdarab által különbözött a mélyebb (ugynevezett principal) trombitától. Az orgonának is van egy regisztere, melyet C.-nak hivnak (fr. Clairon, ang. Clarion); ez egy 4 láb hosszu trombita-regiszter.
(ejtsd: klerjen), county Pennsylvánia É.-amerikai államban, 1728 km2 területtel, 26 540 lak., C. székhellyel.
(lat.), a római köztársaság idejében a szenátorok cime, a. m. igen hires férfiu; később, Diocletianus és Nagy Konstantin idejében (300 körül Kr. u.), mikor a rangosztályokat császári rendeletek szabályozták, azokat nevezték viri clarissiminek, akik a harmadik rangosztályba tartoztak, s akiknek ezt a rangot (a clarissimatus) a császárok adományozták.
(ásv.), egyik trimorf módosulata a rézszulfarzenitnek (CuAsS2+2CuS), a másik kettő az enargit és a dufrenoysit; egyhajlásu, ólomszürke; k. 3,5; fajsúlya 4,46. Egyedüli termőhelye Schwarzwald: Clara bánya Schapbach mellett. Sandberger irta le.