egyike a legrégibb, többcsövü mitrailleusöknek, melyet a 60-as évek elején Claxton francia ezredes szerkesztett; mindig csak két csőből lőnek egyszerre, hogy a többi előtte elsütött cső lehülhessen. Egy-egy percben 60-at lőhetnek. Mindazonáltal eddigelé még egyetlen egy hadseregben sem használják.
(ejtsd: kle), tizenegy county neve az Egyesült Államokban és pedig: Alabamában, 9560 lak., székhelye: Ashland. - Észak-Karolinában, 2460 lak., Hayesville székhellyel. - Floridában, 1580 km2 ter., 2098 lak.; székhelye: Magnolia. - Georgiában, 5493 lak.; székhelye: Fort Gaines. - Illinoisban, 1267 km2 ter., 15 875 lak.; székhelye: Louisville. - Indianában, 1036 km2 ter., ter., 19 084 lak.; székhelye: Bowling Green. - Jowában, 1728 km2 ter., 1523 lak.; székhelye: Peterson. - Kansasban, 1872 km2 ter., 2942 lak.; székhelye: Clay Centre. - Kentuckyben, 2000 km2 ter., 8297 lak.; székhelye: Manchester. - Minnesotában, 3110 km2 ter., 1012 lak. - Misszuriban, 1195 km2 ter., 15 564 lak.; székhelye: Liberty. - Nebraskában, 1658 km2 ter., 100 lak.; Clayton székhellyel. - Texasban, 2169 km2 ter., csaknem lakatlan. - Virginiában, 1150 km2 ter., 2200 lak.; Marshall székhellyel.
(ejtsd: klé), 1. Henrik, amerikai államférfiu, született Hanoverben (Virginia) 1777 ápril 12-én, meghalt Washingtonban 1852 jun. 29-én. Husz éves korában ügyvédi irodát nyitott Lexingtonban (Kentucky). 1803-ban a kentucky-i törvényhozó testületbe választották, mely 1806. a szövetségi tanácsba küldötte, hol a demokratákhoz csatlakozott. 1811. a kongresszusba választották, mely 1813. megtette speakernek és 1814. a béke megkötése ügyében Gentbe ment és onnan Londonba. Midőn a dél-amerikai spanyol gyarmatok az anyaországtól elszakadtak, C. a kongresszust annak a kijelentésére birta, hogy ez az európai hatalmak mindennemü beavatkozását déli Amerika belső ügyeibe az Egyesült-Államok ellen intézett hadüzenetnek fogja tekinteni. Adams elnök 1825. államtitkárrá nevezte ki, Adams utóda, Jackson alatt pedig Kentucky állam szenátora lett; egyuttal a whig-párt élére állott és az északi államok érdekében az uj védvámpolitikát, valamint a nemzeti bankot nagy eréllyel védelmezte. Az 1836. évi elnökválasztásnál C. mint a whigpárt jelöltje Buren demokratával szemben, szintúgy 1844. Polk ellen megbukott, mire huzamosabb ideig ashlandi falusi birtokán élt. De midőn 1849. az északi és déli államok között Kalifornia és Uj-Mexikó államokra vonatkozólag a rabszolgatartás ügyében megint viszály támadt, C. Kentuckyben beválasztatta magát a szenátusba és az 1830-iki kompromisszum értelmében e kérdést is megoldotta. C. lelkes hazafi és lendületes, kissé eszményies államférfiu volt. Életrajzát Colton irta meg (New-York 1846, 2 köt.), ki levelezését és beszédeit is (u. o. 1857, 6 köt.) kiadta; ujabban Schurz Károly is fölelevenítette C. emlékét (Boston 1885).
2. C. Marcellus Cassius, északamerikai államférfi, az előbbinek unokája és C. Green tábornok fia; született 1810 okt. 19-én. 1835-40-ig Kentucky törvényhozó testületének tagja volt, 1841. határozottan kikelt a rabszolgaság ellen; midőn pedig az ültetvény-birtokosok és rabszolgatartók által felbujtott gyülevész nép nyugalmában háborgatta, Cincinnatiba költözött át (1845). A mexikói háboruban az előcsapatot vezette, mellyel hősi ellentállás után a mexikóiak kezébe kerülvén, Perote várában fogva tartatott, mig Scott tábornok szabadon bocsátását ki nem eszközölte. Lincolnnak elnökké történt megválasztatása után (1861) C. mint a győztes párt egyik tekintélyes tagja, követnek ment Szt.-Pétervárra, de 1862. visszatért Amerikába és nagyban járult hozzá, hogy Lincoln a rabszolgaság ellen az utolsó döntő lépésre határozta el magát és az 1863 jan. 1. kiadott proklamációban az Egyesült-Államok területén a rabszolgaságot megszüntette. 1863-69-ig ujból Szt.-Pétervárott volt követ. C. beszédeinek egyik gyüjteményét Greeley H. adta ki 1848. C. különben egyéb iratain kivül önéletrajzot is hagyott hátra: The life, memoires, writings and speeches of Cassius M. C. (Cincinnati, 2 köt.).
(ejtsd: klé szentr), Clay county székhelye, Kansas észak-amerikai államban, a Republican-river balpartján, (1890) 2802 lak., vasuti csomópont.
(ejtsd: klékrossz), város Derby angol grófságban; 8 km.-nyire Chesterfieldtől, (1890) 7143 lak., vasérc- és rézbányászattal.
(ejtsd: klétn), 2 county az Egyesült-Államokban, és pedig Georgiában, 5477 lak., székhelye Jonesborough; Jowában, 2188 km2 ter., 27 770 lak., El Kader székhellyel.
John Middleton, északamerikai államférfi, szül. Dagsboroughban 1796 jul. 24., megh. New-Yorkban 1856 nov. 9. Ügyvédi pályára lépett és midőn Delaware állam törvényhozó testületének tagja lett, a whig-párthoz csatlakozott. Csakhamar a kongresszusba is bejutott szenátornak. Miután több éven át a szenátus tagja volt, az unió elnöke, Taylor, 1848. részint az akkori európai forradalmak, részint pedig a rabszolgakérdés folytán támadt zavargások közepette C.-t a rendkivül fontossá vált államtitkári hivatal élére állította és egy új kabinet alakításával is megbízta. Az 1850. Angliával kötött Nikaragua-szerződés (u. n. C.-Bulwer-szerződés), mely az Atlanti-oceánnak a Csöndes oceánnak való összeköttetésére tervezett csatornának semlegességét alapította meg, és mely szerződésben C. az Unió nevében megfogadta, hogy a csatornát katonailag nem fogja megszállva tartani, hasonlóan elégületlenséget szült. Ez okokból C. Taylor elnök halála után (1850 julius 9-én) az egész kabinettel visszalépett.
L. (növ.), a Kossuthvirágfélék génusza, 20 fajjal Amerika és Ázsia É-i részén, s Uj-Zélandon. A C. perfoliata L. É.-Amerikának egynyári füve. Gumóját, valamint a C. Cubensisét (Bonpl.) Kuba szigetén salátának és főzeléknek használják. A szibériai C. tuberosa Pall. meg az É.-amerikai C. Virginica L. gumói szintén ehetők, mostanában a burgonya helyett ajánlják. Clayton János angol orvosról nevezték el (1693-1773), aki Virginiából Lejdába Grunoviusnak sok növényt küldött, aki ennek alapján Flora Virginicát irhatott.
(ejtsd: klir), Irország legdélibb szigete, 594 lak.
(ejtsd: klir krik), county Colorado É.-amerikai államban, 1080 km2-nyi ter., 1596 lak.; székhelye Idaho.