(lat.) kezdetü bullát adott ki VIII. Bonifác (l. o.) pápa 1296 febr. 25., vele kezdvén meg IV. Fülöp francia királlyal való egyházpolitikai harcát. A bullát V. Kelemen 1311. hatályon kivül helyezte.
(lat.) a. m. kat. pap. C.-nak nevezik a hittanszaki hallgatókat megkülönböztetésül a plébánosoktól. C. clericum non decimat példabeszéd szóról szóra a. m. egy pap a másiktól nem vesz tizedet, a. m. egyik varju nem vájja ki a másiknak szemét.
Lajos, német cimertani iró, született Danzigban 1827 márc. 28., megh. Magdeburgban 1892 márc. 1. A jogot 1847-50. Königsbergában hallgatta. 1855. Berlinbe költözött, hol mint iró működött s mint jeles rajzoló, több lapba és folyóiratba heraldikai s szfragisztikai kiadványokba dolgozott, többnyire álnéven. 1874-80. a Deutscher Herold szerkesztője volt, ugyszintén 1875. a Hof- und Adelszeitungot, s 1876-1880-ig a Deutsche Graveurzeitungot szerkesztette. Főbb művei: a Neue Siebmacher c. nürnbergi nagy cimerkönyvben a Städtewappen rész; Geschichte der Familie von Puttkammer; Calendarium der souverainen Häuser stb.
(ejtsd: klárknuell), egyik része Londonnak (l. o.).
1. county Ohio é.-amerikai államban, 1230 km2 területtel, 34 270 lak., Batavia székhellyel. 2. Több város neve Franciaországban; a jelentékenyebbek: a) C.-en-Argonne (ejtsd: anargonn), község Meuse départmentban, az Aire partján, az Argonne-erdő közelében, (1891) 1346 lak., kőbányákkal. A régi Clermontoisnak, Clarmontensis pagusnak volt főhelye. Mint grófság a Verduni és azután a Bar-i grófoknak volt tulajdona. A pireneusi békében Franciaországhoz kerülvén, XIV. Lajos a Condé-családnak adta; annak birtokában meg is maradt a francia forradalomig.
b) C.-en-Beauvaisis (ejtsd: an bovezi) v. C.-de-l'Oise, járási székhely Oise départmentban, a Breche közelében egy magaslaton, (1891) 5617 lak., gyapotiparral, ló- és marhakereskedéssel. A város fölött nagy börtön áll, amelynek mint erődnek alapítását Kopasz Károlynak tulajdonítják. Terjedelmes kórházában 1200 beteg fér el. 1054. grófsággá lett, amelyet 1218. csatoltak a francia koronához. Mint erőd a 100 éves angol-francia vallásháborukban számos ostromnak volt kitéve.
c) C.-Ferrand, Puy-de-Dôme département fővárosa, 407 méter magasban, a Tirtaine és Artier között, püspöki székhely, (1891) 50 119 lakossal, tészta-, pótkávé-, kötél-, szeg-, gépgyártással, szárított és cukrozott gyümölcskészítéssel, kémiai szerek előállításával, gyertyagyártással, szalmakalap, állati olajok készítésével és pamut- meg vászonszövőkkel, gabona-, ló-, posztó- és vászonkereskedéssel. Tudományos és kulturális intézményei egy académie universitaire, faculté des lettres et des sciences, orvosi és gyógyszerész előkészítő iskola, bábaiskola, académie des sciences, belles-lettres et arts, nyilvános könyvtár (50 000 kötet), gazdag természetrajzi muzeum, régiségtár, botanikus kert, több tudományos és jótékonysági társulat stb. A félkör alaku völgyben fekvő várostól Ny-ra termékeny lejtők és ezek mögött a Puy de Dôme-ot uraló több vulkáni hegykúp emelkedik, K-en a kilátás a Limagne zöld rétjére nyilik. A város belseje komor. Nagyobb terei a Jaude, Desaix szobrával, a du Taureau és a cours Sablon, amelyek összeszögellésénél egy érdekes gót kut áll. A jelentékenyebb épületek a pompás gót székesegyház, amelyet 1248. kezdtek meg és csak nem régen fejeztek be; a román stilusban épült Notre-Dame és a Saint-Eutrope templom. Egyik legnagyobb érdekessége e városnak a Saint-Allyre nevü inkrusztáló ásványviz forrás, amely a Tirtasine-en 10 m. hosszu hidat (Pont du Diable) csinált; e forrás vizét fürdésre és ivásra is használják. C. eleinte Georgovia, később Nemetum nevet viselt és már a római idejében virágzó város volt. Ekkor épült a Puy-de-Dôme-on Mercurius temploma, egy óriási szoborral, amelynek maradványait 1872. találták meg. Az alánok, vandalok és utóljára a normannok pusztították el. Clarus Mons néven ujra felépülvén, 1220. önálló községgé lett. A falai közt tartott zsinatok közül a legjelentékenyebb az 1095-ki volt, amelyen a keresztes hadjáratok megindítását határozták el. 1731. a 2 km-nyire fekvő Montferranddal egyesíttetett és megkapta a mai nevét. V. ö. Veysset: Guide de C. és Tardieu: Hist, de la ville C. 1878. d) C.-L'Hérault v. C.-de-Lodeve, város Hérault départementban, a Rhonel patak mellett (1891) 5079 lak., még Colbert idejéből való jelentékeny posztószövéssel a katonaság és a kelet számára, kalapkészítéssel, szeszfinomítókkal és méhtenyésztéssel. Mellette egy dombon egy XIII. századbeli erőd romjai láthatók. 672-759-ig az arabok birtoka volt. V. ö. Brieu, Hist, de la ville de C.
Károly, francia diplomata és régész, szül. Párisban 1846 febr. 19. Mióta 1867. a jeruzsálemi konzulátushoz kinevezték dragomannak, számos éven át a szentföld ókori topografiáját kutatta, 1874. pedig az angol kormány megbizásából tudományos expediciót is végzett. 1882-ben a keleti nyelvek tanára Párisban, 1890 óta pedig ugyane szakot tanítja a College de France-on és akadémia tagja. Főműve: Recueil d'archéologie orientale (1890); értekezései a szaklapokban jelentek meg. Mesa moabita király szobrának felfedezése is nagyobbrészt az ő érdeme.
l. Clermont.
régi francia nemesi család, melynek ősi fészke a Grenoble mellett fekvő Clermont, s amelynek több ága mai napig virul.
1. C. Szaniszló Mária gróf, szül. 1757 okt. 10., megh. 1792 aug. 10. A forradalom előtt őrnagy volt. 1789. mint a nemesség képviselője, a három rend együttes tanácskozása, a nemesi kiváltságok eltörlése és az alkotmányos monárkia szervezése mellett szavazott; más tekintetben azonban a kettős kamara-rendszert óhajtotta és azt sürgette, hogy a királynak megadnák a veto-jogot. A jakobinusok ellensúlyozása végett alapította Malouet és másokkal a Club des amis de la monarchie-t, melyet Barnave azonban összeeskövésnek nyilvánított, mire a klub feloszlott. A Journal des impartiaux c. lapot pedig két havi megjelenése után betiltották. Az 1792 au. 10-ki zavargások alkalmával a néptömeg C.-t is elfogta, de a törvényszék ártatlannak nyilvánította és szabadon bocsátotta. Ez annyira tűzbe hozta ellenfeleit, hogy üldözték s Brissac grófnő házában, ahová menekült, megölték. Politikai iratainak gyüjteménye Opinions c. alatt jelent meg 4 kötetben (1791).
2. C. Aimé Mária Gáspár marquis, francia miniszter, szül. Párisban 1779 nov. 27., meghalt Glissolles várában 1865 jan. 8. Részt vett az olasz-, német- és spanyolországi hadjáratokban; 1808. a nápolyi király szárnysegéde s kegyeltje lett. 1814. ismét belépett a francia hadseregbe s XVIII. Lajos második visszatérése után Franciaország pairje és a lovas-testőrség parancsnoka lőn. A konzervativ párthoz tartozott s 1820. Villele alatt tengerészeti miniszter és altábornagy lett. 1823. hadügyminiszterré nevezték ki s mint ilyen nagy eréllyel sürgette a hadsereg ujjászervezését. A juliusi forradalom után megtagadta a hűségi esküt s a magánéletbe vonult vissza. V. ö. Rousset, Le Marquis de C. (Páris 1885).
L. (növ., sorsvirág, Volkameria L., Volkmannia Jacqu., Torreya Spreng.), a verbenafélék cserjéi vagy fái, mintegy 70 fajjal mind a két földrész melegebb vidékein, átellenes v. háromtagu örves, nagy, többnyire széles, hasítéktalan, ritkán karéjos, meglehetős hosszunyelü levelekkel, álernyős v. ágasbogas, többnyire jóillatu és szép szinü virágokkal és 4 magvas, csonthéjas gyümölccsel. Kedves kerti virágok: a C. fragrans Willd. (Volkameria fragrans Vent.) 1-2 m. magas szárral, molyhos ágakkal, szivalaku, fogas nagy, kissé molyhos levelekkel és szép fehér v. pirosló fehér, igen jó illatu sűrün sátorozó, többnyire teljes virágokkal, melyek azonban éjjel majdnem bódító szagot árasztanak. A Japánból került kerti növények egyik legrégebbike. A C. squamatum Vahl (Volkameria Kaempheri Willd.) levele hosszúnyelü, szívalaku, épszélü; virága szép sárgás skarlátpiros, dús ágasbogas, hosszu himes. Hazája Khina, Japán és K.-India. A C. Bungei Steud. félcserje, nagy, szivalaku levelekkel, sűrün sátorozó piros virágokkal. Khina É-i részéből ered, kerti növényeknek nagyon ajánlatos, mert még északon is kitelel.
(lat.) a. m. papság.