l. Leslie.
(ejtsd: kliffór), 1. György, angol követ Hollandiában, szül. Amsterdamban 1685 jan. 7-én, megh. u. o. mint a város polgármestere 1760 ápr. 10. Harlecamp nevü falusi birtokán Harlem és Amsterdam közt jelentékeny füvészkertje (melynek 1736-38-ban Linné volt az inspektora), állatsereglete, termékrajzi muzeuma és könyvtára volt. Művei: Viridarium Cliffortianum (Amsterdam 1738); Hortus Cliffortianus (u. o. 1737).
2. C. György, Cumberland grófja, Erzsébet királynő kegyence, szül. 1558. a broughami várban, Westmorelandben, megh. 1605 okt. 30. Cambridgeben tanult s az udvarnál és a lovagjátékokban annyira kitünt, hogy a királynő lovagja lőn. 1586. tagja volt a Stuart Mária fölött itélő törvényszéknek. A spanyol armáda ellen 1588. saját költségén több hajót szerelt föl, de Terceira ostromlása közben kudarcot vallott. Része volt Essex grófnak megbuktatásában (1601). Zilált anyagi viszonyok között halt meg.
3. C. Rozamunda, Fitz-Ponce Walter leánya, szül. 1140 körül, megh. 1176. II. Henrik angol király kedvese, ki állítólag a végből, hogy őt neje elől elrejtse, a woodstocki útvesztőt építteté számára. Két fiut szült a királynak, Vilmost és Gottfriedet, ez utóbbi később lincolni püspök és birodalmi kancellár lett. Midőn II. Henrik Normandiába távozott, a féltékeny királyné Rozamundát megmérgezte. Balsorsa kedvenc tárgya volt az ó-angol ballada-iróknak és több ujabb költő is foglalkozott vele. Sírfelirata a godstowi kolostorban igy hangzik:
«Hic jacet in tumulo Rosa mundi non Rosa munda:
Non redolet sed olet quae redolere solet.»
(V. ö. Dict. of Nation. Biogr. XI. 75.)
4. C. Tamás, angol államférfiu, szül. 1630 aug. 1., megh. 1673 szept. - 1660. a parlamentnek lett tagja, és e minőségében a Stuartok visszahivatása mellett buzgólkodott; II. Károly hálából kincstárnokká és Chudleigh néven báróvá és peer-ré tette. 1672. pedig tagja lett a gyalázatos Cabal-minisztériumnak. Kat. vallása miatt állásáról a Test akta értelmében le kellett mondania (1673). Nehány héttel később valószinüen mint öngyilkos elhalt.
L. (növ.), a rózsafélék csabafűnemüinek génusza 10 fajjal Afrika déli részén. A C. ilicifolia L. Fokföld örökzöld cserjéje, leveléből köhögés ellen teát főznek, nálunk díszbokor.
(ejtsd: klensán) Jusztin, francia tábornok, szül. Thiancourtban (Meurthe) 1820 dec. 24., megh. Párisban 1881 márc. 20. A st.-cyr-i iskolában tanult s 1841. mint altiszt egy gyalogezredbe lépett, 1859. a solferinoi ütközet után alezredessé, Mexikóban ezredessé léptették elő, 1866. egy dandár parancsnokságát vette át Párisban. 1870. a rajnai hadsereg 3. hadtestének egyik dandárát vezényelte, végig küzdötte a Metz körül vívott harcokat s a vár átadása közben megszöknie sikerült. Ezután a párisi kormány rendelkezésére állott, mely őt az ujjászervezett Bourbaki-féle hadseregben hadosztályparancsnokká nevezte ki. Részt vett azután az 1871 jan. 9 és 10. Villersexel és Belfort mellett vivott ütközetekben. Midőn Bourbaki jan. 25. a fővezérségről lemondott, C. lépett helyébe s miután Pontarlierben az utat elzárva találta, Manteuffel pedig feltétlen megadást követelt: Herzog svájci tábornokkal febr. 1. oly egyességre lépett, melynek értelmében C. 85 000 emberével a svájci területre lépett. A versaillesi béke aláirása után Franciaországba tért vissza és Mac Mahon seregében az 5. hadtest parancsnokává nevezték ki, melynek élén máj. 23. a Commune leveretésében részt vett. A hadsereg ujjászervezésénél (1873) az I. hadtest parancsnokságát kapta Lille-ben; 1879. pedig Bourges-be helyezték át, 1880. végre pártfogója Gambetta, kieszközölte, hogy Páris kormányzójává kinevezték, mely állásban haláláig megmaradt.
(ejtsd: klincs), 1. county Georgia É.-amerikai államban, 4000 lak., Homersville székhellyel. - 2 320 km. hosszu mellékfolyója a Tennesseenek; Virginiában a C. hegyekben ered és Tennesseeben, Kingstonnál torkol.
(ejtsd: klincs rivvr), északamerikai folyó, mely a Clinch-Mountains-ben, Virginia állam DNy-i részében ered, Tennesseebe ömlik. Csak 160 km. hosszúságban hajózható kisebb járóműveken.
l. Margarit.
(lat.), igy nevezi a kat. egyházjog azokat, kik csak életveszélyes betegségben vették fel a keresztséget.
(lat.) a. m. klinika.
(ejtsd: klintn), 1. countyk az Egyesült-Államokban; és pedig: Illinoisban, 1210 km2 területtel, 16 285 lak.; székhelye: Carlyle. - Indianában, 1244 km2 ter., 17 330 lak.; székhelye: Frankfort. - Jowában, 2000 km2 ter., 35 357 lak.; székhelye: C. - Kentuckyben, 1008 km2 ter., 6497 lak.; székhelye: Albany. - Michiganban, 1658 km2 ter., 22 845 lak.; székh.: St. John. - Misszuriban, 1325 km2 terület., 14 063 lak.; székhelye: Plattsburg. - New-Yorkban, 2742 km2 ter., 47 947 lak.; székhelye: Plattsburg. - Ohióban 1545 km2 ter., 21 920 lak.; székhelye: Wilmington. - Pennsylvániában, 2880 km2 ter., 23 211 lak.: székhelye: Lock-Haven. - 2. Több város Kanadában és az Egyesült-Államokban; a legjelentékenyebbek: a) az ugyanily nevü county székhelye Jowában, a Missziszippi partján, (1890) 13 619 lak., jelentékeny fakereskedéssel; b) város Worcester countyban, Massachusettsben, a Nashua partján, 53 km.-nyire Bostontól, (1890) 10 424 lak., jelentékeny szőnyeg-, posztó- és fésügyártással; c) Henry county székhelye Misszuriban, Kansas Citytől délkeletre, (1890) 4737 lakossal, vasuti gócpont.