(lat.), Clodius néptribun törvényjavaslatai. Legnevezetesebb a C. frumentaria (696-ból), mely a városi plebsnek ingyen adatott napi kenyeret. A lex de nota censoria, mely szerint a cenzorok csak közös megegyezéssel hagyhattak ki valakit a szenátori jegyzékekből.
Publius C. Pulcher, római demagóg, a claudiusi nemzetségből származott, melynek egyes tagjai a köztársaság utolsó századában C.-oknak nevezték magukat. Sógora Lucullus alatt a Mithridates ellen viselt háboruban kezdte pályáját. Minthogy a várt kitüntetésben nem részesült, Kr. e. 67. a sereget fellázította, ugy hogy Lucullus kénytelen volt Armeniából visszavonulni. Ciliciában, melynek helytartója a hajóhad élére állította, a kalózok kezébe került, de megszabadult minden váltságdíj nélkül. Sziriában is támasztott nyugtalanságot s Rómába visszatérve bevádolta Catilinát zsarolásai miatt, ki azonban megvesztegette s C. azután maga a legnagyobb részben hozzájárult, hogy felmentették. Midőn a Bona Dea ünnepén tanusított illetlen magaviselete miatt aztán ő maga is vád alá került), ugyanezen eszközzel szabadult meg a büntetéstől. A vallomások, melyeket ez ügyben Cicero tett, engesztelhetetlen ellenségévé tették. Azzal bosszulta meg magát, hogy miután egy plebeiussal adoptáltatta magát s Caesar segítségével néptribunná lett, azt indítványozta, hogy aki egy római polgárt itélet és jog hiányában megölt, az számüzessék. Ezzel Ciceronak Catilinával szemben tanusított eljárására célzott. Cicero nem is tehetett egyebet, mint hogy önkéntes számüzetésbe ment. C. leromboltatta házát s miután félig leégett, megvette, hogy helyén pompás palotát építtessen magának. Erőszakoskodásai egészen rettegésben tartották a várost. Bérelt gladiátobandái élén korlátlan ur volt Rómában, bántatlanul kinzott meg embereket, dult fel épületeket, sőt megtámadta magát Ceasart és Pompeiust is, volt jótevőit, ugy hogy utóbbi nem mert a fórumon s a kuriában megjelenni. Minden kisérlet Cicero visszahivása érdekében meghiusult. Amióta Annius Miloban, Cicero barátjában s a szenátus hivében oly ellenfélre talált, ki ugyancsak felbérelt gladiátorokkal látta el magát, Róma véres csaták szinhelye lett. 53. C. a prépostságra, Milo a konzulságra pályázott, a választást azonban lehetetlenné tették az utcai harcok s Rómának 52. sem konzulai, sem prétorai nem voltak. Amint Milo 52 jan. 20. a via Appián Lanuviumba utazott, Bovissaenél találkozott C.-szal. Véres harc fejlődött ki kettejük, illetve kiséreteik között. C. megsebesült s egy szomszédos korcsmába szállították, de onnan Milo parancsára ismét az utcára hurcolták s megölték. Tetemét a fellázadt nép a fórumon égette el, mely alkalommal a tanácsház s a Basilia-Porcia tűzvész áldozatává lett. - Nővére, Clodia, szép, de annyira ledér nő volt, hogy a quadrantaria (quadrans az as negyedrésze) nevet kapta. Azzal vádolták, hogy fivérét Quintus Metellus Celert megmérgezte. Viszont ő meg szeretőjét, Marcus Caelius Rufust vádolta ugyanezzel a bünténnyel, amiért elhagyta. Rufust Cicero védelmezte.
1. Ágost Keresztély, német filozofus és költő, szül. Annabergben 1738., megh. 1784 nov. 30. 1760. óta a filozofia, 1782 óta a szónoklattan és költészet tanára volt Lipcsében. Mint költő dagályos. Munkái összegyüjtve találhatók a Versuche aus d. Litteratur und Moral (Lipcse 1767-69, 4 darab) és Neue versischte Schriften-jeiben (6 kötet, u. o. 1780-1787).
2. C. Henrik Ágost Keresztély, német filozofus és költő, szül. Altengurgban 1772 szept. 21., megh. Lipcsében 1836 márc. 30. Az előbbinek fia; 1811-től fogva a gyakorlati filozofiának tanára volt Lipcsében. Korábbi bölcsészeti munkáiban Kant, a későbbiekben Jacobi hatása alatt áll. Művei: Entwurf einer systematischen Poetik (2 kötet, Lipcse 1804); Grundriss der allgemeinen Religionslehre (u. o. 1808); Gott in der Natur, in der Menschengeschichte u. im Bewusstsein (4 köt. u. o. 1818-1822); Fedor, der Mensch unter Bürgern, filozofikus tendenciáju regény (2 köt. u. o. 1805). Lefordította Lafontaine meséit (2 köt. u. o. 1803), kiadta Seume munkáit és Klopstock hagyatékát. Egy allegorikus költeményét Eros und Psyche halála után kiadta Crusius (1838).
1. Péter báró, orosz szobrász, szül. Revalban 1806., megh. 1867. Mint tábornok fia, a szt.-pétervári tüzérségi iskolába lépett be, de a művészethez való szeretetétől indíttatva otthagyta a katonai pályát és a szt.-pétervári művészeti akadémiát látogatta, hol kitünő lótanulmányaival tünt ki. Az ő művei az 1838. Szt.-Péterváron felállított diadalkapun (Triumfalnaja vorota) levő száguldó négyesfogat, az Anicskov-hid lovászcsoportjai és Miklós császár 19 láb magas lovasszobra.
2. C. Konstantinovics Mihály, az előbbi fia, orosz festő, szül. Szent-Péterváron 1832., az ottani akadémián tájképvestővé képezte ki magát; 1864. az akadémia tanára lett. Oroszországi tájképei finom fényhatásuak.
3. C. Petrovics Mihály, az előbbi testvére, orosz festő, szül. Szent-Péterváron 1835., az ottani akadémián végezte tanulmányait, 1867. pedig az akadémia tagja. Genreképei mély érzésről tanuskodnak.
a római monda-szerint több leánnyal együtt mint túsz Porsenna király kezébe került, onnan azonban szerencsésen visszamenekült Rómába. Társai élén átuszta a Tiberist. Porsenna, miután a szenátus ismét kiszolgáltatta, bátorságának elismeréséül szabadon bocsátotta s azonkivül megengedte, hogy a túszok egy részét magával viheti. C. a legfiatalabbakat választotta ki. Rómában tiszteletére lovasszobrot emeltek.
l. Zománc.
l. Slóka.
(ejtsd: klonékilti), város Cork ir grófságban, Munster tartományban, a Foilgah torkolatánál, (1891) 3220 lak., vászon-, gabona- és sókereskedéssel.
(ejtsd: klonmel), Tipperary ir grófság székhelye, a Suir mindkét partján a Commeraghhegyek alján, (1891) 9325 lak., nagy számu malmokkal. Mint a grófság főpiaca gabonával, liszttel, szarvasmarhákkal és különösen vajjal űz élénk kereskedést. Gót templomának érdekes részei vannak. Régen vár volt, melyet Cromwell 1650. elfoglalt és lerombolt.
(ejtsd: klontarf) város és látogatott tengeri fürdő Dunlin ir grófságban, a Dublini-öböl É-i partján, (1891) 5076 lak., nagy halászattal. 1014. Brian Borovinhe itt a dánokat véres ütközetben megverte.