DC. (növ.), a menispermaceák génusza, 10 fajjal a forró tartományokban. C. leoeba DC. tekerődző cserje, hosszúkás tojásalaku apró levelekkel s piros csipősízü csonthéjas gyölcskékkel, melyből erős pálinka lesz. A C. ordifolius DC. K.-indiai; levelét meg a gyökerét a bennszülöttek orvosságnak, sőt gyökérrostjait fonásra és kötözésre is felhasználják. A C.-nak több régibb faját más génuszokhoz (Chondodendron) kapcsolták; az Anamirta C. l. Halgyilok.
L. (állat), l. Pajzstetvek és Bibortetü.
l. Farcsíkcsont.
(állat), l. Kakukfélék.
Moench. (növ.), l. Szömöce.
(ejtsd: kocentájna), város Alicante spanyol tartományban, Valenciában, az 1386 m. magas Moncabrer DK-i lejtőjén, (1887) 7758 lakossal, posta- és táviróhivatallal, szép templomokkal, a Medinaceli hercegek kastélyával, római építmények maradványaival és posztószövéssel.
(ejtsd: kocsabamba), 1. departamento Boliviában; magában foglalja a Beni, Marmore és Rio Grande felső folyása közti Andokat. Területe 82 000 km2. Lakóinak száma (1889) 188 400. - 2. Fővárosa az ugyanily nevü departamentónak a Rio de la Rochenál, a Rio Grande kis mellékvizénél, 2571 m. magasban, termékeny környéken, a C.-i Cordillerák déli lábánál, 20 000 lak. Az Oropesa név alatt 1566. alapított város a legiparosabb Boliviában, iparosai gyapot- és gyapjuszövéssel, cserépedény-, gyertya-, szappankészítéssel és bőrcserzéssel foglalkoznak.
1. porosz kerület 502,08 km2 területen, (1891) 37 981 lak. 2. Város ugyanebben a kerületben a Mosel mellett 3331 lak.
és Cochenille, l. Bíbortetü.
(ejtsd: kosri) Lajos Adolf, francia miniszter, szül. Párisban 1820.; a Bourbon-kollégiumban nevelkedett, azután jogot tanult s mint ügyvéd telepedett le Párisban. A februári forradalom után az igazságügyi minisztériumban irodafőnök lett s azután a főállamügyész helyettesévé nevezték ki; nemsokára azonban ez állásáról lemondott és az ügyvédi pályára tért vissza, melyen néhány politikai jellegü pör meg sajtópör révén nevét ismeretessé tette. Az 1869. választásoknál mint független jelölt lépett fül és a pótválasztásoknál a hivatalos ellenjelöltet legyőzte. A kamarában az ellenzéken foglalt helyet. 1870 jul. 5. a spanyol trónörökösödési kérdésben tett interpellációjával Grammont herceg s külügyi miniszternek alkalmat nyujtott jul. 6. harcias beszédének elmondására, de aztán azon kevesekhez csatlakozott, kik a háboru költségeit megtagadták. S miután szept. 4. sikertelenül járt közbe a törvényhozó testület s a városházán megalakult ideiglenes kormány között, Gambetta a Loiret département honvédelmi bizottságnak elnökévé nevezte ki. Október végével Versaillesbe kisérte Thierst és a porosz táborkarral folytatott alkudozások közben ügyességével annak elismerését vivta ki. A nemzetgyülésben a balközéphez csatlakozott. 1876. a képviselőház tagja lett. 1879 febr. 6. a posta és távirda minisztériumának vezetésével bizták meg, melyet 1885 áprilisig sikerrel kezelt. 1888 jan. 5. Loiret départementban szenátorrá, a szenatusban pedig több izben a költségvetés előadójává választották.