(ejtsd: konyak), járási székhely Charente francia départementban, a Charente balpartján, (1891), 17 392 lak., jelentékeny hordó- és palackgyártással, különösen fontos a róla elnevezett pálinkakereskedése; maga a járás évenkint 200 millió frank értékünél többet készít. Régi falait sétahelyek és modern épületek foglalják el. A Petit-Parc bejáratánál van I. Ferenc király lovas szobra. Régi kastélya egykoron az angoulęme-i grófoknak volt lakóhelye; benne született I. Ferenc. a későbbi francia király, aki 1526. itt kötötte a pápával, Firenzével, Velencével és Angliával a szent ligát Olaszország fölszabadítására.
(franc.), borból főzött pálinka, mely nevét a francia Charente kerületbe eső Cognac várostül vette, mely a C.-gyártás és kereskedelem székhelye mintegy 200 év óta, mióta egyáltalán ezen szesz nagyban készül; az itt készülő legfinomabb C.-t fine champagne-nak nevezik, a második minőségü Château neuf, Blanzac, Angoulęme, Archiac stb.-ben nyert C.-t petit champagne-nak hivják, a harmadik minőségü C. fins bois, a legsilányabbat deuxiemes bois-nak nevezik. C. elnevezés alatt jön a kereskedésbe az armagnac is, melyet főleg a Gers kerületben főznek. A C.-t főleg a folle blanche és picpoul-blanc szőllőfajok borából készítik, melyet melegített erjesztő kamarákban teljesen kierjesztenek, s ha ezután a bor teljesen megtisztult, egyszerü üstökben kifőznek, oly módon, hogy az első lepárlásnál csak vodkát nyernek, s csak ez utóbbinak újból való lepárlása által nyerik az 55-60% szesztartalmu C.-t. Silány, ecetes, dohos stb. borokból C.-t főzni nem lehet. 1 hl. C. előállítására a bor szesztartalma szerint 5-8 hl. borra van szükség. A C. finom izét és jóságát az ászokolással nyeri, mely célból 4 hl. ürtartalmu hordókban (piece) legalább 4-5 évig ászokolják, a hordóban a szesz nagyon apad, de innen veszi egyszersmind sárgás barna szinét is, ami annál sötétebb, minél tovább volt a C. hordóban. A C.-t magas ára miatt igen gyakran hamisítják, sőt közönséges, finom szeszből is készítik oenant-éter hozzáadása és karamellel való festés által. Most már hazánkban is több C.-gyár van, melyek jobb termékei igen jól pótolják a sokkal drágább francia C.-t.
(lat.) a. m. vérrokonság vagyis két oly személy közötti viszony, kik egyik a másiktól, vagy mindketten egy közös harmadik személytől származnak (l. Rokonság). A római jogban a C.-vel szemben állott az agnatio (l. o.). - C. spiritualis a. m. lelki rokonság, mely az egyházjog szerint a keresztség és bérmálás szentségéből a keresztelő, a keresztelt és annak szülei, valamint a keresztvízre tartók a keresztelt és annak szülei között-, illetve a bérmáló, bérmált s annak szülei között, valamint a bérmálásra vezető, a bérmált s annak szülei között származik, s jogilag annyiban jó tekintetbe, amennyiben a kánoni jog szerint bontó házassági akadályt képez.
(ejtsd: konyetti) Martius Szalvator de, olasz nemzetgazda, szül. Bariban 1844 január 19. 1868. a barii technikai intézet tanárává lett, 1876. pedig a torinói egyetemen foglalta el a nemzetgazdaságtan tanszékét. Műveiben a történeti iskola hívének vallja magát, s ezen irány igazait védi. Legnevezetesebb iratai a következők: Della attinenza tra l'economia sociale e la storia (Firenze 1866); L'economia sociale e la famiglia (Milano 1869); Una teoria economica della espropriazione forzata (Mantova 1874); La circolazione della ricchezza negli Stati Uniti d'America (Torino 1875); Forme e leggi delle perturbazione economiche (Torino 1878); Il nuovo patto dell' unioni menetaria latina (Torino 1879); Le forme primitive nell evoluzione esconomica (Torino 1881); Ceno storico sull'industria italiana (Torino 1883); L'economia come scienza autonoma (Torino 1886); Il socialismo negli Stati Uniti d'America (Torino 1887).
(ejtsd: konyár) Ipoly és Tódor, két francia vaudeville-iró testvér; előbbi szül. 1807 nov. 20., megh. 1882 febr. 6., utóbbi szül. 1806 ápr. 30., megh. 1872 május 14. Párisi szinházigazgatók voltak s közösen egy rakás többnyire értéktelen, de a közönséget vonzó darabot írtak, melyek közül legtöbb sikert arattak a tündéri színművek La biche au bois, és La chatte blanche és a katonai látványosság: Masséna, l'enfant chéri de la victoire.
(ejtsd: konyié) Leó, francia festő, szül. Párisban 1794., meghalt u. o 1880. Guérin és a római akadémia tanítványa, a David-féle hagyományokban nőtt fel, de utóbb a romantikusok, különösen Ary Scheffer hatása alatt állott. Már első képeivel (Marius Karthágó romjain. A betlehemi gyermekgyilkosság, 1824) nagy föltünést keltett. A későbbiek közül legnevezetesebbek: Rebekka kiszabadítása az égő kastélyból, Scott Walter Ivanhoe-ja nyomán (1831), a Párisi nemzetőrség kivonulása 1792. (1836, versaillesi muzeum), főleg azonban Tintoretto, amint lámpavilágnál lefesti holt leányát (1843), mely festmény a maga idejében óriási népszerüségnek örvendett, de ránk már nagyon untatólag hat. C. gyönge tájképen kivül monumentális festményeket is készített: Napoleon Egyiptomban a régészek körében (Louvre), néhány festmény párisi templomokban, stb. Főjelentősége tanítói működésében rejlik; Francia- és Németországból köréje sereglett tanítványai között oly kitünőek is voltak, mint Meissonier, Bonnat stb.
(lat.), valamely a biróság, vagy más hatóság eldöntésének tárgyát képező eset körülményeinek, tény- s jogkérdéseinek vizsgálata. - Extraordinaria C., a római jogban valamely ügynek a törvénykezési rendtől (ordo judiciorum) eltérőleg valamely felső hatóság által közvetlenül történt eldöntése.
(lat.), a régi római perjogban az a személy, aki a peres felet megbizás folytán a biróság előtt képviselte, s megbizatását a féltől a biróság előtt (in jure) az ellenfélhez intézett meghatározott ünnepélyes szavakban nyerte. Később a fiskus követeléseinek behajtásával, s a fiskus jogi képviseletével megbizott hivatalnok. Hivatalát cogniturának nevezték.
(lat.) a. m. melléknév.
(ejtsd: kogoleto), község Genova olasz tartományban, a Genovai-öböl mellett, (1881) 1325 lak., halászattal. c. egyike azon helységeknek, amelyek magukat Kolumbus szülővárosának vallják; lakói mutatják is azon házat, melyben Kolumbus állítólag született.