(ejtsd: kollé), 1. Károly, francia költő, szül. Párisban 1709., megh. 1784 nov. 3. 1730. felolvasója és titkára volt az orléansi hercegnek, kinek számára egy rakás kisebb darabot irt e cimmel: Theâtre de société de Ch. C. (2 köt. Páris 1768; 3 köt. 1777), melyek telve élccel, de illetlenek, igy p. La vérité dans le vin, mely a legjobb; Le galanc escroc stb. Erkölcsösebbek és értékesebbek a Dupuis et Desronais (1763) és a Partie de chasse de Henri IV. cimüek. Journal historique c. műve (3 köt., 1805-1807) korának irodalmi alakjait és eseményeit élesen ostorozza, de nem igazságosan. Legjobbak Chansons-ai (2 köt. 1807).
2. C. Raffael del, Raffaellino néven ismeretes olasz festő, szül. Borgo di San Sepolcróban 1490., megh. 1540 körül. Raffáel és Guilio Romano tanítványa volt és több munkán közösen dolgozott mestereivel. 1536. őt és Vasarit bízták meg az V. Károly császár firenzei látogatása alkalmából készítendő festményekkel, ő készítette a kartónokat I. Cosimo szőnyegeihez és az urbinói majolikagyár számára a minták nagy részét. Szülővárosában igen látogatott művészi iskolát alapított.
(lat.) a. m. összegyüjtögetett; dicta C. elmés ötletek gyüjteménye.
1. Bambergensis, egyike azon egyházjogi forrásgyüjteményeknek, amelyek a Compilationes antiquenak forrásul szolgáltak, s pápai ügylevelek és zsinati határozatoknak gyüjteményét képezik. Valószinüleg III. Lucius pápa alatt keletkezett s III. Sándor s III. Luciustól eredő ügyleveleket, valamint a lateráni zsinat határozatait foglalja magában. Nevét onnan veszi, mivel a bambergi kir. könyvtárban őrzik. - cod. manuscr. P. I. 11 fol. 1-47 a. - Eddig még csak kéziratban létezik. - 2. C. Casselana, a hessen-casseli országos könyvtárban Cod. manuscr. Jur. in fol. n. 15. talált s a Böhmer által kiad. Corpus juris canoniciban lenyomtatott gyüjtemény, mely 1185-91 között készült. Tartalmazza az 1179-ik évi laterani zsinat határozatait s pápai dekretáleseket. - 3. C. Lacensis, teljes cime szerint Acta et Decreta Sacrorum Conciliarum recentiorum. Friburg. Brisg. 1870-1890. Zsinatgyüjtemény, amely az 1682-ik évtől kezdve a legujabb időkig tartott zsinatok határozatait tartalmazza. A hét kötet tartalma következő: az I. a latin szertartásu püspökök által 1682-1789., a II. az 1682-1869., tartott keleti - maronita, rutén stb. - zsinatokat foglalja magában; a III. kötetben az angol-, a IV.-ben a francia, az V.-ben a németországi, hollandiai, ausztriai és magyarországi, a VI.-ban az olasz, délamerikai és ázsiai misszióbeli zsinatok 1789-től kezdve 1869., a VII. kötetben végre a vatikáni zsinat irományai és határozatai vannak fölvéve. - 4. C. Lipsiensis, a lipcsei egyetemi könyvtár egyik kódexében - Cod. manuscr. n. 975 fol. 116 a. - 153 b. - talált egyházjogi forrásgyüjtemény, mely III. Lucius, v. III. Orbán pápa idejében keletkezhetett s a bambergi gyüjtemény anyagán kivül még régebbi anyagot is tartamaz a Collectio Anselmo dedicata, Burchard és Gratiánból. Ez utóbbi collectio önállóan még nem lett kiadva s csak részben lett kinyomtatva más gyüjteményben.
l. Szocializmus.
(lat.) a. m. együttes cégvezetés, akkor keletkezik, ha a kereskedő a cégvezetéssel több személyt együttesen felruház. Ily esetben a cégjegyzés csak akkor érvényes, ha azt az együttes cégvezetők valamennyien jegyezték. A magyar keresk. törv. 40. §-a szerint mindegyik cégvezető köteles a cégvezetésre vonatkozó toldással ellátott cégjegyzéshez saját nevét hozzácsatolni.
város Siena olasz tartományban, az Elsa forrása közelében, (1881) 5166 lak., igen jelentékeny üvegiparral, vaskohókkal és olvasztókkal.
(lat.) a. m. hivataltárs.
(ang., ejtsd: kolledsz), Angol-, Franciaországban és Belgiumban a tan-, illetőleg a nevelőintézeteknek egy bizonyos neme. Angolországban kétféle intézetet jelent; először az egyetemeken fenálló oly intézeteket, melyekben az egyetemi hallgatók - a rájok felügyelő s őket oktató tanárokkal együtt - laknak, étkeznek és taníttatnak. A C.-eket legnagyobbrészt vagy fejedelmi személyek, vagy magánemberek alapították s alapítják még maiglan is. Minden C.-nek megvannak saját törvényei és szokásai. Egy-egy ilyen intézetnek az élén egy kormányzó áll, aki master, warden, rector, prevost, president, principal vagy dean nevet visel. A kormányzóságon kivül a C.-ben lakik - a benlakó diákok számához képest - több vagy kevesebb fellow (kollega), akik a maguk köréből szabadon választják a kormányzót. A fellow-k azonban az évnek csak egy bizonyos részét kötelesek a C.-ben tölteni; őket a tutorok (nevelők) helyettesítik, akik a tulajdonképeni oktatást végzik. A C.-ek köteles tantárgyai: görög és latin nyelv, irodalom és mennyiségtan; a filozofia és a politikai tudományok a magánszorgalomra vannak bizva. A régi időkből fennmaradt e sajátságos intézeteken kivül Angolországban a C. néven a mi középiskoláinkhoz hasonló tanintézeteket is neveznek, amelyek növendékeiket az egyetemi tanulmányokra készítik elő; ilyenek vannak Etonban, Winchesterben s egyebütt és máskép grammar-school-oknak is nevezik. Többnyire gazdag egyházi alapítványokból tartják fenn magukat. Hat osztályból állanak; a három alsó osztályban csakis latin nyelvet tanítanak, a három felső osztályban pedig a latinon kivül a görögöt is. Minden egyéb tudományt csak magánszorgalomból tanulnak a növendékek. Franciaországban régebben szintén voltak hasonló szervezetü college-ek, mint amilyenek az angol egyetemeken még maiglan is fenállanak. A XII. sz. második felében az ország különböző tartományai, sőt a külföld egyes országai is állítottak kollégiumokat Párisban, amelyekben szegényebb sorsu szülötteiket teljesen ingyenes ellátás mellett vagy előkészítették az egyetemre s egyéb magasabb szakiskolákra, vagy pedig támogatták, segítették őket egyetemi tanulmányaikban. A C. de France 1529-ben keletkezett, mint a hajdan hires, de akkor már hanyatló félben levő párisi egyetem versenytársa. I. Ferencnek u. i. terhére volt az egyetem testületi önállósága, de másfelől a szükkeblü, pedáns professzorok száraz, kellemetlen előadásai a filologiában és filozofiában sem igen elégítették ki, azért a humanisztikus tudományok művelésére és terjesztésére állami intézetet alapított, amelyhez tanárokul a bel- és külföld legnevesebb tudósait sikerült megnyernie. 1792-ben a konvent a C.-eket mind megszüntette, összes vagyonukat lefoglalta és elrendelte, hogy helyettök Franciaország különböző részein 100 központi tanintézet állíttassék, amelyeknek célja és tanterve középiskoláink céljához és tantervéhez volt hasonló. Ámde az elrendelt 100 intézet közül csak egynéhányat állítottak fel s ezek sem igen tudtak gyökeret verni. 1802 óta az előbbi C.-ek helyét az állami lycéek és a községi C.-ek, a colleges communaux foglalják el; ezek Franciaország középiskolái még maiglan is. Csakhogy a mai C. nem áll egy szinvonalon a lycéevel, nem is készít elő érettségi vizsgálatra, mint ez. A C. inkább a mi polgári iskolánkhoz hasonlít; mint ez, a C. is általános műveltséget adó tanintézet oly középrendü növendékek számára, akik az ipari, kereskedelmi, művészi stb. pályát akarják választani. Belgiumban a college-ek a községek által teljesen v. csak részben fentartott középiskolák és tantervük majdnem teljesen egyezik a 10 államilag fentartott középiskola, az u. n. athénées royaux tantervével.
(lat.) a. m. ájtatossági gyülekezet, igy neveztettek a Spener által alapított pietisták (protestáns vallási felekezet) bizonyos napokon tartott gyülekezetei.
nationalia, pontificia. Rómában lévő papnevelőintézetek rómaiak és külföldiek számára. Nevezetesebbek: 1. Collegium romanum, melyet 1551. loyolai szt. Ignác alapított, s melyben gimnáziumi, bölcseleti s teologiai tárgyak adattak elő. 1870. az olasz kormány belőle kir. gimnáziumot, a szerzetesek összehordott könyveiből állami könyvtárt (Vittorio Emmanuele), a kollegium világhirü csillagvizsgáló tornyából állami intézményt alkotott. Mindazonáltal e kollegium, mint «Universitas Gregoriana» jelenleg is fenáll és a Collegium germanicum termeiben folytatja működését. 2. Seminarium Romanum, a római egyházi megye számára nevel papokat. 3. C. de propaganda fide v. Urbanum, mert VIII. Orbán alapította 1672 aug. 1.; papokat nevel, a hitnek különösen a pogányok között való terjesztésére; nevezetes nyomdája van, mely a világ legkülönbözőbb nemzetei számára közvetíti a hitet;növendékeit a világ minden részéről toborzza. 4. Aquinoi Tamás kollégiuma. 1580. alapította Solano spanyol dominikánus; rendkivüli érdemei vannak a skolasztikus-filozofia terjesztése körül. 5. Sapienza; IV. Ince alapítá 1244.; VIII. Bonifác 1303. valóságos egyetemmé emelte. A régi Sapienzából 1877. olasz kir. egyetem lett. 6. Pontificia accademia dei nobili ecclesiastici; benne nemes családokból származó papi egyének készülnek diplomáciai pályára. 7. Seminarium vaticanum, hol a szt. Péter templomnál alkalmazandó klerikusokat nevelik, a gimnáziumtól kezdve. 8. Kiváló értéke van reánk magyarokra a Collegium Germanicum et Hungaricum-nak, melyet Morone biboros és loyolai szt. Ignác kérésére III. Gyula pápa alapított 1552 aug. 31., első sorban jeles német papok kiképzésére. Nevezett pápa halálával az intézet nagy anyagi gondokkal küzdött, amelyeken ugy segített szt. Ignác utóda, Lainez jézustársasági generális főnök, hogy rendtársai vezetése alatt konviktust, tanító- és nevelőintézetet - az elsőt e nemben - nyitott nemes ifjak számára, kiknek száma meghaladta a 200-at. Később XIII. Gergely 1573. gazdagon megajándékozta e kollegiumot s egyetemi rangra emelte. CIII. Gergely e Collegium mintájára 20 mást is alapított Bécs, Prága, japánban stb. s köztük 1578. a magyarokét is, melyet kellő pártolás hiányában a Germanicumhoz csatolt s azóta viseli e Collegium a fenti kettős címet, a konviktust pedig a C. Romanumhoz csatolták. E Collegium tagjait tévesen tartják némelyek szerzeteseknek, ők világi papok s tanulmányaik végeztével megyés püspökeik rendelkezésére állanak. A pápák e Collegiumokat privilégiummal ruházták föl. 1773-tól - midőn a Jézustársaságot fölfüggesztették - szomoru sorsra jutott a Collegium germanicum, csaknem 20 éven át be volt zárva, VII. Pius ujra megnyitotta, IX. Pius 1851. a Borromeo-palotát bocsátotta rendelkezésére. Az esztergomi egyházmegye részéről odaküldött ifjak közül 200 év alatt 7 lett primás és 45 püspök. 9. A C. nationaliak közé tartoznak: a XIII. Gergely által alapított görög-rutén, angol, ir, skót; a belga püspökök által alapított belga Collegium; a francia szeminárium; a XI. Pius által alapított lengyel, dél-amerikai, továbbá a spanyol és illir Collegiumok; az olaszok számára alapított Seminario Pio, Collegio Lombardo, Capranica, Pamfili.