Collegium

(lat.) azok testülete, kik ugyanazon a pályán működnek; egyetemi előadás; a kat. hittani, különösen hittérítőket képző intézetek, a magyar protestánsok régi főiskoláinak neve. C. de propaganda fide, l. Collegia romana. C. sacrum, a római biborosok testülete. C. sanitatis, egészségügyi-, orvostestület.

Collegium Germanico-Hungaricum

l. Collegia romana.

Collegno

vagy C. al Baraccone község Torino olasz tartományban, 10 km.-nyire Torinótól, a Dora Ripuaria és vasut mellett, 2600 lak. Kossuth Lajos hosszabb ideig itt lakott.

Collegno

(ejtsd: kolenyo), Giacinto Provana di, szárd főtábornok, szül. 1793. Torinóban és megh. 1856. szept. 29. Bavenoban (a Lago Maggiore partján). Mint francia katona résztvett az orosz hadjáratban, Napoleon bukása után pedig hadnagy lett a piemonti tüzérségnél. 1812. Görögországban, azután Portugáliában és Spanyolországban is harcolt. utóbb Franciaországban a bordeauxi kollégium tanára lett. Károly Albert alatt visszatért Szárdiniába és 1848-ban mint hadügyminiszter lépett a Casati-minisztériumba. Később párisi követ, végre pedig Genova térdparancsnoka lett.

Col legno

ol. zenei műszó, a. m. fával; utasítás arra nézve, hogy az illető részlet előadásánál a vonó megfordítva használandó, tehát a vonó fából készült részével verendők a hurok.

Collema

Hoffm. (növ.), l. Tajtékzuzmó; - collemacee, l. Tajtékzuzmófélék.

Collenbusch

Sámuel, német misztikus és pietista, született Wichlinghausenben, Bréma mellett 1724., megh. u. o. Vallási nézeteit Erklärung biblischer Wahrheiten (Elberf. 1777) c. művében fejti ki. V. ö. Krug, Der. C. tana a rokon irányokkal (Elberf. 1846); Aus Collenbuschs Tagebuch (2. kiadás, Stuttgart 1883).

Collenchyma

v. collenchym sejtek (növ., enyvszövet), a növények szára és levélnyele bőre alatt levő olyan sejtek, melyeknek a szögletei nagyon vastagodottak; a sejtfala másutt vékony. A megvastagodott szöglet fel is szokott duzzadni, a vizben mintegy ragyog s kocsonyás v. nyálkás, enyvnemü lesz. A növénytest jelentékeny mekánikai eleme; l. Albőr.

Colleoni

vagy Coleone Bertalan, a legismertebb olasz condottierik egyike, szül. Solza várában 1400., megh. 1475. Hadi pályáját Sforza és Braccio da Montone alatt Nápolyban kezdte. A velencei köztársaság Visconti Fülöp, utóbb pedig Nicolo Piccinino ellen küldte. Később Visconti milánói herceg szolgálatába lépett, aki Sforza, sőt Velence ellen is alkalmazta. Ekkor (1446) azonban a gyanakvó herceg fogságra vetette, melyből csak a Visconti-család kihalta után szabadult ki. Ezután a milanói köztársaság zsoldjába szegődött és győzedelmet aratott a franciákon (1447). Utóbb megint Velence szolgálatába lépett, mely őt aggkorában Malpaga kastéllyal és mezei jószággal jutalmazta. Vagyonát jótékony egyesületekre hagyta. Verocchio Andrástól készített lovas szobra, mely a San Giovanni e Paolo templom előtti téren díszeleg, Velencének egyik legpompásabb műemléke. Szép síremléke a bergamoi székesegyházban áll. V. ö. Agliardi, Cenni storici al B. C. 1840. (Bergamo); Cicogna, Monumento di B. C, di Venezia (1831. Venezia); Spino, Vita di B. C. (1476. és ujabban 1859).

Collesano

város Palermo olasz tartományban, Szicilia szigetén, 21 km.-nyire Cefalutól, (1881) 5374 lak., környékén kénes ásványvizforrással.


Kezdőlap

˙