Colman

(ejtsd: kolmen), 1. György (az idősb), angol drámairó és szinigazató, szül. Firenzében 1733., hol atyja angol ügyvivő volt, megh. 1794 aug. 14. Jogot tanult, de később az irodalomra adta magát s 1768 óta szinigazgató volt Londonban. C. 26 szinművet irt; nevezetesebbek: The clandestine Marriage; The jalous Wife; szinművei összegyüjtve Dramatic works (London 1777, 4 köt.) és Prose on several occasions (Lond. 1787, 3 köt.) cimen jelentek meg. Lefordította Horatius Ars poetica-ját is.

2. C. György, az előbbinek fia, szintén drámairó, szül. 1762 okt. 21., megh. Londonban 1836 okt. 26. Atyjától átvette a Haymarket-szinház igazgatóságát, később pedig szinházi biráló lett. Drámai munkái: The iron chest (1796); The poor gentleman (1802) és John Bull (1805), mely utóbbit Scott Walter a korabeli legjobb vigjátéknak tartotta; további, részben verses munkái: Poetical vagaries (1812); Vagaries vindicated (1813); Eccentricities for Edinburg (1816); Poetical works (London 1840). Emlékiratai Random Recollections (Lond. 1830, 2 köt.) cim alatt jelentek meg s a londoni szinház történetére nézve fontosak.

Colmance

(ejtsd: kolmansz) Lajos Károly, francia népies költő, szül. Párisban 1805 márc. 26., megh. u. o. 1870 szept. 13. Hiresek chansonjai és coupleti, melyek 1862. összegyüjtve jelentek meg. Autodidakta volt, eleinte napszámos, majd vendéglős, végül könyvkereskedő lett. Különös adománya volt a népdalok és tréfás versek (Gaudrioles) irásához.

Colmar

Felső-Elzász fővárosa, termékeny vidéken, 4 km.-nyire a Vogesektől és 16 km.-nyire a Rajnától, a Lauch partján, (1890) 30 399 lakossal, gyapju-, gyapot- és selyemfonókkal és szövőkkel, jute-, pakkoló-vászonszövéssel, élénk bor- és libamájpástétom-kereskedéssel. Jelentékenyebb épületei: a Szt. Mártonról elnevezett templom a XIII., illet. XIV. századból, a szinház, a városház, az Orsolya-szüzek és a dominikánusok egykori klastroma. A rómaiak Columbariuma, a XIII. sz.-ban falakkal vétetik körül és birodalmi várossá lesz. 1632. a svédek, 1634. a franciák foglalják el, de visszaadják és csak 1673. kezdve kerül véglegesen birtokukba. Mint francia város 1870-ig Haut-Rhin départementnak volt városa. V. ö. Biblings, Chronik der Stadt C. Kiadta Waltz. 1891.

Colmeiro

M., spanyol nemzetgazdaságtani iró, ki Storia della Economia Politica in Espana (1863) c. művében inkább a spanyol nemzetgazdaság fejlődésével, mintsem a nemzetgazdaságtan spanyolországi művelőivel foglalkozik.

Colne

három kisebb folyó Angliában; az egyik a Themse 50 km. hosszu mellékvize, Middlesex és Buckingham grófságokban, a másik Hertford és Essex grófságokban folyik, 48 km. hosszu és az É.-tengerbe torkol; a harmadik 40 km. hosszu, Gloucesterben az Isisbe ömlik.

Colobus

Ileig, az ó-világi majmok egyik neme, melynek fajai kizárólag Afrikában élnek és kezüknek hüvelykujja csenevész; testük nyulánk, pofájuk rövid, mig ellenben farkuk igen hosszu; ülőgumójuk van, de pofazsebjük nincs. Egyik faja a Guereza (Colobus guereza Rüpp), mely 65 cm. hosszu, farka 70 cm., szine fekete, torka és homloköve ezüstszürke, oldalsörénye szürkésfehér; farka végén fehér szőrpamat emelkedik. Abissziniában él kis társaságokban s itt a fákon tartózkodik, igen barátságos természetü, levelekkel, gyümölcsökkel és rovarokkal táplálkozik.

Colocasia

Schott. (növ.), l. Kolokázia.

Colocynthis

Tourn. (növ., Citrullus Neck., strucdinnye), a tökfélék génusza. Egy v. többnyári heverő v. fölfutó, kellemetlen v. pézsmaszagu füvek, egyszerü v. ágas kacskaringóval, háromszögletüen tojásdad, mélyen 3- v. 5-karéju levelekkel, melyeknek metszetei ujra karéjosak v. bemetéltek. Virágjai egylaki, magános, a levél tövében meglehetős nagy, sárga, bogyója gömbölyded v. hosszukás, többmagu, Ázsia és Afrika tropikus vidékén 3 faja él. A C. officinalis szárított és meghámozott gyümölcse 6-8-10 cm. átmérős s Colocynthides néven officinális. A legerősebb hashajtók közé tartozik. Az orvosi használatra szánt gyümölcsök a külső sárga buroktól lehámozvák, sárgásfehérek, taplószerüek, könnyüek, rendkivül keserüek és szagtalanok. Hathatós része egy colocynthin nevü kristályos glikozida, mely heves kólikát és nyálkás-vizes székletet okoz, állítólag epehajtó hatása is van, nagy dózisban azonban véres gyomor-bélhurut által halálos is lehet. A magyar gyógyszerkönyv rendelése szerint a kivonatát és a tinkturáját kell tartani a patikában.

Cologna Veneta

(ejtsd: kolonya veneta), járási székhely Verona olasz tartományban, a Frassine mindkét partján, (1881) 2543, mint község 7801 lakossal, mandolakereskedéssel. Csinos templomát Paolo Veronese képei ékesítik.

Cologne

Köln francia neve.


Kezdőlap

˙