(ejtsd: kóm), ang. gabonamérték, l. Coom.
(femur), az alsó végtagnak felső része a térdtől fölfelé egész a csipőig. A térd és térdcsukló képezi a természetes választékot a comb és a lábszár (crus) között. Az emberi comb szépsége az egész test alkotására nagy fontosságu. A szobrászok a C. körvonalaira nagy figyelmet fordítanak. - C. a szőllőművelésben a fejjel ellentétben az olyantőke, mely alulról felfelé fokozatosan vékonyodik. Van alacsony C., melynek magassága 15-20 cm., félmagas C., 30-40 cm., és magas C., 40 cm.-en felül.
(francia, ejtsd: konba) a. m. ütközet, harc; Combattant, harcoló.
l. Combkonc.
(ejtsd: kóm), 1. Ábrahám, angol szocialista, szül. Edinburghben 1785 jan. 15., megh. 1827 aug. 11. Előbb cukorgyáros volt, azután Owen Róbert köréhez csatlakozott s buzgón hirdette a szocializmus tanait. Edinburghben és Orbistonban «Cooperative Society» c. társaságot és intézetet alapított és saját hírlapjában is buzgólkodott a szocializmus érdekében. 1823. kiadta a Metaphorical sketches of the old an news systems cimü művet (Edinburgh), melyben Owen mester társadalmi tanának helyes voltáról elmélkedik.
2. C. András, angol fiziologus, C. Ábrahám öccse, szül. Edinburghben 1797 okt. 27., meghalt 1847 aug. 9. Tanult Párisban és Edinburghben; 1827. a frenologiai társaság elnöke lett, 1835-36. Lipót belga király, azután Viktoria királynő orvosa. Munkái: Observations on mental derangement (Edinburgh 1841); Principles of physiology applied to the conservation of health (u. o. 1834); The physiology of digestion (u. o. 1836; népies kiadás 1860); Treatise on the physiological and moral management of infancy (u. o. 1840; népies kiadás 1847 és 1860). V. ö. Life and correspondence of C. (2 köt., London 1850).
3. C. György, ang. frenologus, az előbbiek testvére, szül. Edinburghben 1788 okt. 21., meghalt Moore-Parkban (Surrey) 1858 aug. 14. Ügyvédnek képezte magát, azután frenologiai tanulmányokat tett s kiadott egy Essays on phrenology (London 1819. először) c. könyvet, mely bővítve (1824) System of phrenology (5. kiad., 2 köt. 1843) cimmel jelent meg. Irt még: On popular education (1832. először) és The constitution of man, considered in relation to external objects (1818. először), mely irata rendkivüli népszerüségre tett szert. Egy amerikai utjában szerzet tapasztalatait a Notes on the United States (3 köt., Edinburgh 1841) cimü munkában tette közzé. 1842 óta ismételten meglátogatta Németországot és Notes on the Reformation in Germany (London 1846) cimü művében a Ronge és Czersky által támasztott mozgalomról informálta honfitársait.
J. T., ang. misszionárius és Afrika-utazó, szül. Londonban 1852., meghalt a tengeren 1887. 1875. mint a Baptist Missionary Society küldöttje Kamerunba ment a Victoria állomásra, s ott 3 évig maradt. Megmászta és átkutatta a Kamerun-hegyeket, Greenfell kiséretében 1878-ban a Kongóhoz ment, előbb San Salvadorba, azután 1883. Stanley Poolba, 1884. Bangalába és a Kassaion fel egészen a Kuango torkolatáig. Jeles észlelő, s kiváló geográfus volt. Földrajzi tudósításai a Proceedings of the Royal Geographical Society 1879, 1881, 1884 és 1885. évi folyamaiban vannak közzétéve.
(ejtsd: kombrmér) Stapleton viscount, angol tábornagy, született Llewenny-Hallban 1773 nov. 17-én, meghalt Cliftonban 1865 február 21-én. Korán lépett a hadseregbe és résztvett a francia forradalmi háborukban. Azután Indiába ment és a Tippo Szahibbal vívott harcban tünt ki. 1808. tábornoki minőségben Spanyolországba küldték, hol vitézül harcolt a talaverai csatában. Később az egész, Wellington alatt egyesített lovasság fölött való fővezérséggel biztatván meg, a félszigeten viselt háboru több ütközetében vezéri tehetségének fényes tanujeleit adta. Miután 1817-20. Barbados kormányzója, 1822-25-ig Irországban főparancsnok volt, 1825. az összes indiai haderő fővezérévé nevezték ki, s e minőségben elfoglalta a jól megerősített Bharatpurt, miért 1827. viscounttá nevezték ki s a peeri méltóságra emelték. 1836-ban visszatért Angliába s 1855. tábornagy lett. V. ö. a nejétől kiadott C. Correspondence-t (2 köt., London 1866).
(ejtsd: konb) Ferenc, francia történetiró, szül. Albiban 1816 szept. 27., megh. Bordeauxban 1890 február 7-én. Tanulmányait szülővárosában végezte. 1853-ban a Lycée Bonaparte tanára lett Párisban; 1860. pedig Geffroys utódja a bordeauxi egyetem történeti tanszékén. Több tudományos utazást tett Hollandba, Olaszországba és Svájcba. Művei közül megemlítendők: L' abbé Suger (1853); Histoire générale de la diplomatie européenne (1854-55); La Russie en face de Constantinople et de l'Europe (1856); Histoire de la diplomatie slave et scandinave (1856); La princesse des Ursins (1858); Correspondance française inédite du grand-pensionnaire Jean de Witt (1874); L'entrevue de Bayonne et la question de la Sainte Barthélemy (1882); Madame de Sévigné historien (1885). Az 1866. és 1870. háboruk Poroszországra és Németország történetére terelték figyelmét. Erre megirta a: Histoire de la monarchie prussienne et de sa fondation; Histoire des invasions germaniques en France (1873); és a Les libérateurs des nations (1874) c. műveit. Két tragédiát is irt: Le maréchal de Montmorency és Cathérine de Médicis cim alatt.
(ejtsd: kombén) v. Grand-Combin, óriási glecserekből kiemelkedő, 4317 m. magas hegycsucs Wallis svájci kantonban, a Dranse d'Entremont völgyében fekvő Bourg-Saint-Pierre helységtől KDK-re. E helységből 10 óra alatt lehet a hegycsucsra följutni. Legnagyobb glecser mellette a Corbassiere (2190 ha.).
(femur), a hengeres csontok között a leghosszabb, tuloldali társával egyenes álláskor konvergál; felső végdarabján van a gömbölyded fej (caput), azután következik a ki- és oldalfelé haladó nyak (collum), ennek a végén két nyujtvány: a tomporok (trochanteres), melyeket hátul a tomporközti taréj (cirsta trochanterica) köt össze. A csont középdarabja vagy teste gyengén előfelé görbült, háromoldalu s 3-élü, az élek közül a hátulsót érdes vonalnak (linea aspera f.) nevezik. Az alsó végdarab a belső és külső oldalán egy-egy erős bütyökkel (condylus in- et ext.) szünik meg, elválasztva egymástól a bütyök közötti árok (fossa intercond.) által. A combcsont testében a csontosodás már a 7. ébrényi hétben megindul; az alsó végdarab a születéskor még porcos, de belsejében egy 3-6 cm. átm. lencseidomu csontosodó magot rejt, amely törvényszéki orvostani tekintetben azért nevezetes, mert jelenlétéből a magzat érettségére lehet következtetni.