Combourg

(ejtsd: kombúr), város Ille-et-Vilaine francia départementban, 36 km.-nyire Saint-Malotól, (1891) 1656, mint község 5588 lak., a XI., XIV. és XVI. századból való kastéllyal, amelyet ujabban restauráltak. Châteaubriand gyermekségének éveit nagyobbára ebben töltötte.

Combretacae

(növ.), kétszikü, szabadszirmu növénycsalád a mirtuszviráguak rokonságából. Mintegy 240 fajt számláló tropikus növénycsalád. (Terminalia, Bucida, Conocarpus stb. génuszokkal).

Combretum

L. (növ.), a róla nevezett család fája v. iszalagcserjéje hasítéktalan levelekkel. Levélnyele megkeményedik s a növénynek kúszás közben segít. Virága poligám kétlaki, füzéres, hosszu hímekkel és egymagu, négyzászlós, csonthéjas bogyóval. Mindakét félgömb tropikus tájain mintegy 120 faja terem, többje melegházi dísz.

Combért

(franc. cuissard; ném. Diechling), a comb felső és külső részét védő fémlap, melyet a rákvérteknél több mozgathatóan összefüzött fémlemezzel pótoltak.

Come

(ol.), megfelel a «mint» szónak; a zenében különféle összetételben használatos, péld. C. prima, mint először; come sopra, mint fent.

Comedias

(spany.), spanyol szinművek, két főosztályban; C. divinas (l. Auto), szent tárgyu darabok és C. humanas, világi darabok.

Comedias de capo y espada

(spany.), köpeny- és karddarabok, a spanyol világi, társasági és bonyolódott cselszövényi darabok.

Comedias de figuron

(spany.), a spanyol köpeny- és törtdarabnak egy alfaja, melyben könnyelmü szélhámosok és nők szerepelnek.

Comédie

(franc.) a. m. vígjáték; C. larmoyante, a megindító vagy siralmas vígjáték, melyet Franciaországban La Chaussée alkotott meg vagy legalább is ő hozott divatba. Diderot esztétikai jogosultságát akarta bebizonyítani, Lessing is pártolta, ellenben mások, p. Schlegel Ágost cáfolták esztétikai jogosultságát. - C. française, Páris első szinházának a neve. V. ö. Weisz J. I., Autour de la C. (Páris, 2 kiadás, 1892).

Comedo

l. Bőratka.


Kezdőlap

˙