(lat.) a. m. megemlékezés az összes halottakról, l. Halottak napja.
(lat.) a. m. ajánljuk; formula, mellyel a pápa a biboros megválasztásához beleegyezését adja.
(lat.), sajátságos függési és védviszony a germánoknál. Commendare se annyit jelentett, mint magát a királynak, valamely egyháznak vagy más hatalmas főurnak különös védelme alá adni. ha hűség igéretével (fidelitatis promissio) történt, akkor a védett részéről különös hűségi kötelezettséget eredményezett. Ez volt a hűbéri követelésnek is eredete. Az u. n. hűbéri commendatiók abban állottak, hogy a szabad birtokosok birtokait valamely hatalmas főurnak felajánlották, s tőle hűbérként visszakapták, miáltal a főurak hűbérnökeivé lettek, de viszont oltalmában részesültek.
(lat.) a. m. ajánlatok, a kat. egyházban halottak lelki üdvéért való könyörgések.
(franc., ejtsd: komán) a. m. hogyan. Igy nevezik a német egyetemi tanulók a társas érintkezésük alatt használt szokások összegét. Régente minden egyetemnek megvolt a maga külön c.-ja, ujabb időben minden egyetemi korporációnak; ezek a C.-ok azonban főbb vonásaikban általában egyformák.
(lat., a commentari szóból, mely a. m. eszét jártatni vmin, eszében forgatni), előzetes feljegyzések, megkülönböztetéseül a kidolgozott munkáknak. C. volt a neve a rómaiaknál azon följegyzéseknek, melyeket a papok (augurok, pontifexek, quidecimvirek) vagy hivatalnokok (konzulok, cenzorok) stb. papi, illetőleg hivatalnoki működésük eszményeiről készíteni szoktak. E cimet adta Caesar a gall és polgári háboruról való följegyzésének, hogy ezzel a kidolgozott történeti művektől megkülönböztesse. C. volt még a neve azoknak a jegyzeteknek, melyeket a tanítók szoktak előadásaikhoz a maguk számára készíteni; ilyenek p. Gajus Jogi instituciói.
(lat.) a. m. költött, ál; commentitia emtio a. m. szinlett vétel.
(ejtsd: kommántri), város Allier francia départementban, a Banne és Oeil összefolyásánál, 380 m. magasban, (1891) 12 618 lak., nagy vasművekkel és fürészmalmokkal. Szénmedencéje Franciaországban fontosságára nézve az 5. helyet foglalja el és évenkint több mint 800 000 tonna szenet ad.
Ferenc, német zeneszerző és zenetudós, szül. Kölnben 1813 jan. 23., megh. Berlinben mint tanár és akadémiai tag 1887 aug. 17. Érdemeket szerzett magának a németalföldi zeneszerzők műveinek kiadásával. Főkiadványai: Collectio operum musicorum Batavorum seculi XVI. (12 kötet, Mainz, évszám nélkül); Musica sacra. Sammlung der meisterwerke des XVI., XVII. u. XVIII. jahrhunderts (26 köt., Berlin 1839 s köv.); Cantica sacra, XVI-XVIII. századból (2 kötet u. o.). Maga is alkotott zenét a «békák» (Aristophanes) és «Elektra» (Sophokles) c. antik művekhez, de ujszerübb oratóriumokat, miséket, kántátékat stb. Kevés jelent meg.
(franc., ejtsd: komersz) annyi mint kereskedés; forgalom; egy francia kártyajáték neve is.