Viktor marquis, francia utazó, szül. Fulignyban 1841., megh. Kairóban 1877. 1869-1872. Florida belsejében, 1872-1874. az Ogovénál járt. 1875-76. az Egyiptomi társaság főtitkára volt. Számos apró értekezésein kivül megjelent tőle: L'Afrique équatoriale, Gabonais stb. (Páris 1875, 2 r.); Voyages, chasses et guerres (1876).
regni Transilvanie et partium eidem adnexarum (lat.), gyüjteménye azon erdélyi törvényeknek, melyek az «Approbáták» kiadása után, 1645-69-ig keletkeztek. A munka célja volt, mint I. Apafy Mihály fejedelem megerősítő okleveléből kitünik, az elavult, homályos törvények közül a kötelező erővel birókat kiválasztani, az ellentéteket kiegyenlíteni, hogy igy a gyakorlati igényeknek megfelelő törv.-könyv jőjjön létre. A C. nyelve magyar, latin mondásokkal bőven vegyítve. Feloszlik öt részre. Az első négy rész ismét cimekre (az első részben van 1 cim, a másodikban 4 c., a harmadikban 16 c., a negyedikben 16 c.) és cikkekre; az ötödik rész pedig 51 ediktumra. Idézése történik a törvénykönyv cimének kezdőbetüivel és azután a rész, a cim, a cikk, illetve az ediktum számának megnevezésével. P. C(ompilata), C(onstitutio), 2. R. 10. c. 1. c., vagy C. C. 5. R. 10. E. Első hiteles kiadásának a kolozsvárit tekintik (1669). Ujabb kiadások 1671-ben és 1695.
(lat.) a. m. zsákmányolás. Az irodalomban különböző művekből, minden eredetiség nélkül való tákolás. Jelent továbbá gyüjteményt is.
(lat.) egyházi jogforrás-gyűjtemények, amelyek IX. Gergely dekretáleseire való tekintettel, régi gyüjteményeknek neveztettek, mivel magát a IX. Gergely előtti időt is tempus antiquumnak nevezték. Ezen gyüjtemények pápai dekrétálisokat, zsinati határozatokat s a szent atyákból vett helyeket tartalmaznak, s mivel már terjedelmüknél fogva sem voltak Gratián dekrétumába fölvehetők, azért önálló gyüjteményekbe foglaltattak. Ezen gyüjtemények képezik a IX. Gergely gyüjtemény-tartalma nagy részének és rendszerének alapját.
(lat.), a hajdani Rómában minden évben, többnyire januárban, a Lares compitales tiszteletére tartott népünnep.
(lat.) volt a neve a régi rómaiaknál a keresztutaknak, kivált a falusiaknak. A városi keresztutakat trivium-oknak nevezték. Az ilyen keresztező utak mellett az u. n. Lares Compitales tiszteletére oltárokat és kápolnákat állítottak fel, melyeknek szintén C. volt a nevök.
(franc. ejtsd: komplézansz) a. m. szivesség, előzékenység; par C., szivességből; complaisant, szives, előzékeny, ildomos.
l. Szinek.
(lat.) a. m. befejező részlet, a kat. papoktól minden nap mondandó imádságnak (breviarium, l. o.) utolsó, 7-ik, befejező része, mely tartalmánál fogva az esti imának felel meg.
(lat.), a hajdani római házban a középső, nyilt hely az atrium (l. o.) fedelén.