(ejtsd: kons-án-us), város Eure francia départementban, 20 km.-nyire Évreuxtől, a Rouloir patak partján, (1891) 2207 lak., vasolvasztókkal és ásványvizforrással. Mint egykori grófság meg volt erősítve; XIII. századbeli kastélyának romjai maig is láthatók.
a lágytestü állatok (Mollusca), különösen pedig a lemezkopoltyúsak (Lamellibranchiata) vagy kagylófélék és a haslábuak v. csigafélék (gasteropoda) egész természetrajzával, főleg azonban héjainak ismertetésével foglalkozó tan. Az ezen téren működő buvárok aztán általában conchiologoknak neveztetnek. Ilyenek hazánkban Bielz A. E., ki Erdély faunáát, Brancsik K., ki Nyitra vmegye faunáját tette ezen irányban tanulmány tárgyává, ilyen volt néhai Hazai gy., aki előbb a budapesti, majd a tátrai kagyló-csigaféléket tanulmányozta.
a. m. kinidin.
l. Kagylóvonal.
a kagylók vázáiban a szénsavas mészréteg szerves alapanyaga. Concierge (franc., ejtsd: konszjerzs) a. m. portás; régente várnagy, porkoláb stb. Conciergerie, a ház- vagy várfelügyelőnek lakása; igy nevezték különösen a középkorban épült tornyos várat Párisban, mely először a királyi várnagy lakásául, később a parlament börtönéül szolgált; a nagy francia forradalomban pedig e vár mint a «nyaktiló előcsarnoka» szerepelt. A C. az igazságügyi palota közelében, a de l'Horloge rakparton fekszik, s két régi, erős, majdnem ablak nélküli tornyáról ismeretes, melyek Páris legrégibb királyi palotájának maradványai. a vár udvarát folyosók veszik körül, melyek a XIII. sz.-ból valók; az épület földalatti részeiben pedig számos boltozott, sötét helyiség található. Ezekben helyezték el esténkint a rémuralom idejében a halálra itélteket, kiket aztán a következő napon a vérpadra hurcoltak;még most is mutogatják azokat a szobákat, melyekben Danton, Hébert, Chaumette és Robespierre utolsó óráikat töltötték. Azon cella helyén, melyben Mária Antoinette királynőt tartották fogva, 1816. engesztelő kápolnát épített a restauráció kegyelete, melyet azonban 1871 máj. a Commune idején leromboltak. A Conciergerie nyugati része egészen uj és kényelmes szobákkal van ellátva; ebben a részben van a semmítő törvényszék hivatalos helyisége is. V. ö. Grande Encycl. XII. 301-302., ahol az irod. is található.
(Békési) Emil, a nagyszombati érseki helynökség titkára, szül. Nógrádmegyében, Ecsegen 1847 máj. 3. Iskoláit Gyöngyösön, Esztergomban és Nagyszombatban végezte, a teologiát a bécsi egyetemen hallgatta. 1870 augusztus 2-án misés pappá szenteltetett, 1887 óta szentszéki fiskus, 1890 óta szentszéki biró is. Irodalmi munkássága az egyház, a nemzeti irodalomtörténet és a nevelés és iskolázás története közt oszlik meg. Pedagogiai szempontból érdekesek kutatásai a középkori latin nyelvü magyar pedagogiai munkák felől. V. ö. Szinnyei, Magyar irók.
(lat.), 1. az a hely a római tartományokban, hol a prétorok törvénykezési napjaikat tartották. 2. Vásártér, mezőváros, kereskedőhely. 3. Kisebb (zug-) gyülekezet. 4. Minden titkos összejövetel, melynek tiltott célja van.
(lat.) a. m. gyülekezet, zsinat.
marsall, l. Ancre.
l. Hangzatos.