Koblenz (l. o.) római neve.
(lat.) a. m. államszövetség, l. Államszövetségek.
(ejtsd: konfolán), járási székhely Charente francia départementban, a Goire és Vienne összefolyásánál, (1891) 3168 lak., gyapjuszövéssel, szalmapapirgyártással és malomiparral, nagy gabona-, bor- és marhakereskedéssel.
(konformisták), így nevezték az angol magas egyház tagjait, vagyis azon protestánsokat, kik az Erzsébet királynő által 1562. kibocsátott uniformitási aktát s az angol magas egyház tantételeit tartalmazó 39 hitcikket elfogadták; az ezeket el nem fogadókat pedig nonkonformistáknak nevezték; l. Anglikán egyház.
(franc.), l. Komfort.
(lat.) a. m. tiszttárs, különösen a szerzeteseknél. - Confraternitas, l. Egyháztársulatok.
(franc.), párisi polgároknak 1398. alapított egyesülete, mely engedélyt kapott a passzió-játékok előadására, és melynek VI. Károly 1402. szabadalmi levelet adott. A verseny, melyet a Basoche-társulat, majd az Enfants sans souci részéről tapasztalt, arra késztette, hogy a hivatásos szinészekkel lépjen összeköttetésbe s a passzió-játékokba világi elemeket is belevonjon. Híres volt a Mystere de la Passion. A C. először a Páris melletti St.-Maurban, majd a párisi Hôtel de Flandreban, végül a Hôtel de Bourgogneban játszott. Szinpadi berendezése olyan volt, mint az akkori miszteriumoknál általán divó, t. i. három részre osztott. Később parlamenti határozat megszorította, míg azután 1615. végleg megszünt.
ol. zeneelőadási műszó, a. m. sietve.
a legnagyobb khinai bölcsész latin neve, l. Konfuseu.
(ol., ejtsd: kon fuoko), zeneelőadási műszó, a. m. tűzzel, tüzesen.