1. Ágoston, olasz filozofus, szül Villa di San Pieroban Toscanában, 1822. Jogot tanult s mint ügyvéd élt Firenzében. 1848. résztvett az osztrákok elleni háboruban, azután San Miniatóban mint ügyvéd s a filozfia tanára működött. 1867 óta a firenzei Instituto di studii spueriori-ban a filozofia tanára. Rendszere ekleticizmus, mely a vallást meg akarja egyeztetni a tudománnyal. Az igazság kriteriuma szerinte a nyilvánvalóság (evidentia) a «sensus communis» s a szent hagyomány. A filozofia feladata istent, mint a dolgok rendje végső okát ismerrni föl. Főbb művei: Il bello nel vero (1872, 2 köt.); Il buono nel vero (1873, 2 köt.); Cose di storia e d'arte (1874); Il vero nell'ordine (1876, 2 köt.); L'armonia delle cose (1878, 2 köt.); Esame della fiosofia epicurea (G. Rossival, 1878). Néhány drámát is irt. L. Werner K. Die ital. Phil. des 10. Jahrh. 3 köt. (Bécs, 1885).
1.C. Miklós, velencei kalmár. A XV. században ő volt az egyetlen európai utazó, aki Elő-Indiába és Hátsó-Indiába jutott. Tudott arabul és persául, áttért a mohammedán vallásra és ezáltal sikerült neki Damaszkuszon, Bagdadon, Ormuzon és Ománon át déli Elő-Indiába, Cejlonba és Szumatrába eljutni. Onnan a Gangesz vidékére, azután az Iravaddihoz, Bangkokba, Borneoba, Javába és a Banda-szigetekre metn és Szokotra, Adn és Dzsidda érintésével jött vissza Európába, C. legjobb utleirását Poggio tette közzé: De varietate fortunae (1723) c. alatt.
2.C. Titusz, olasz genre-festő, szül. Firenzében 1832 szept. 3. A firenzei akadémián tanult, hol mint tanár működik. Művei: A kezdet nehézsége; Előadás; Titkos levelezés; Séta; Odaliszk; Keleti szépség; A zászlótartó.
(ejtsd: kontis), község Anvers belga tartományban, a Schelde egy kis mellékvizénél, (1890) 4453 lak., bőr- és kalapgyártással, vászonszövéssel.
(lat.) a. m. gerendázat; emelet.
(uj lat.) a. m. összefüggő, határos. L. Kontinens. C. jelenti továbbá a mértékletest, s azt, aki szenvedélyeinek parancsolni tud.
(ang. ejtsd: kontinentei körrensz), az a 20 millió dollárni papirpénz, amelyet az észak-amerikai angol gyarmatok a Continental Congressus határozata értelmében 1774. bocsátottak ki. Körülbelül másfél évig állandóan al pari maradtak a papirosok, de később a folyton tartó kibocsátás mellett értékcsökkenésük következett be és 1780. már csak 40 papiros dollárért lehetett kapni 1 ezüst dollárt. Az értékcsökkenés azonban még itt sem állapodott meg, mert 1781., amikor már 300 millió papirdollár volt forgalomban, az ezüst dallár értéke ugy állott a papiréhoz, mint 1000: 1. Ekkor a kongresszus kimondotta, hogy a papirpénzzel adót stb. nem lehet fizetni, s ezzel a C. kiment a forgalomból, a szerencsétlen papirpénz-tulajdonosok azonban épp semmi kárpótlásban sem részesültek.
(lat.) a. m. illető. Államok szövetségében a háboru esetén minden egyes állam által a közösen viselendő háborura kiállítandó hadi erő. A magy. védtörv. szerint az egyes sorozójárásokra kivetett ujoncjutalék.
(lat.) a. m. folytatás; continuum folytonos, összefüggő. - Continuitas, közvetetlen összeköttetés, folytonosság.
(olasz, l. Számla). C. a meta a. m. közös, vagy helyesebben feles számlára. Két tőzsdepiac között az arbitrage-ügyletek rendszerint feles számlára köttetnek. - C.-corrent, l. Folyó számla.
v. conto-reis, pénzszámítás Portugáliában = 1000 milreis = 1 millio reis. - Conto de contos = 1 millió conto-reis = 1 billió reis.
v. Conturneati. A római érmeknek egy neme, akkorák mint a császári korból való medaillonok, szélükön belül bemélyített kör van és néha ezenkivül a szélük emelkedő, talán azért, hogy a rajtuk lévő veretet a kopástól megóvja. A C.-t nem verték, hanem öntötték. A C.-nak első lapján rendesen fej. v. mellkép látható, a hátsó lapon cirkuszi, szinházi v. amfiteatrumi jelenetek v. jelvények ábrázoltatnak és ezen körülmény arra enged következtetni, hogy a C. ilyen nyilvános mulatságok emlékére, ill. az azokban dijat v. kitüntetést nyert egyének tiszteletére készültek.