1. János Senen de, spanyol tábornok, szül. Madridban 1760., megh. 1826. 1787 óta katonai tanulmánok céljából beutazta Angol-, Francia-, és Poroszországot. Ausztriát és Oroszországot s 1788. résztvett a törökök ellen indított orosz hadjáratban. Visszatérése után kiadta utazási naplóját és az 1788-iki török hadjárat történetét. A francia háboru kitörése után 1808. a sevillai junta megbízásából szervezte a népfelkelést Alemtejo és Algarve portugál tartományokban, feltartóztatta Unot francia tábornokot, azután 11,000 emberrel a Sierra Morena-ban és Talaveránál Wellington hadseregének balszárnyán küzdött. Miután több kisebb csatában sikert aratott, Galicia főkapitányává nevezték ki, hol a rendet helyreállította, de a hiányosan felszerelt Tarragonát a franciák ellen nem tarthatta meg. Fogságba esvén, Napoleon parancsából a bouilloni kastélyba vitetett, honnan 1812. Londonba menekült. Itt irta jelentését Tarragona ostromáról. (Megjelent a Mémoires relatifs aux revolusions de France et d' Espagne 3. Kötetében.) VII. Ferdinánd kíséretében C. is visszatért Spanyolországba, hol azután kizárólag tanulmányainak élt.
2. C. János, spanyol tábornok, szül. Pisában 1807. Katonai szolgálatát a spanyol örökösödési hábourban (1833-42) kezdette meg a Krisztinapártiak táborában, és később is mint tábornok esküdt ellensége volt Izabella királynőnek, ki ellen több ízben összeesküvést szőtt; így 1866 jun., 1867 aug. és 1868 szept. Izabella bukása után Prim elnök C.-t Catalonia főkapitányává nevezte ki, de C. a federális érzelmü Barcelonában a katonai fegyelmet nem tartotta fenn s ezért 1873. állását elveszítette. Mellőztetése nagyon elkeserítette s midőn Murcia és más tartományok önálló államokként kezdettek szervezkedni, C. a federalisták táborában Cartagenában termett s az ott felállított forradalmi kormány elnökévé választatta magát. Csakhamar azonban a federalisták napja leáldozott, mire C. 1874 jan. 11. a Numancia naszádon elhagyta a cartagenai kikötőt s az őrtálló hajóhadon keresztültörve, jan. 13. Algérban Mers-el Kebirben kikötött.
(franc., ejtsd: kontreszkárp), sáncároknak a gáttal szemközt fekvő fala. L. Vár.
(ejtsd: kontrkszvill), falu Vosges francia départementban, a Vair partján 846 lak., vas- és szénsavtartalmu (100) ásványvizforrással, amelyből évenkin mintegy 100,000 palackot küldenek szét. Fürdője is látogatott.
(franc., ejtsd: kontribüszjoň) a. m. adó; sarc.
(laton) a. m. bűnbánat (l. o.).
(franc., ejtsd: koňtról) a. m. ellenőrzés.
(lat.) a. m. ellenkezés, vitapont; így status controversiae, a perben a tulajdonképeni vitapontok felállítása.
(lat.), a régi rómaiaknál a rabszolgák között az úrnak beleegyezésével létrejött házasság, ellentétben a szabad emberek közötti házassággal, Minthogy ez nem volt tulajodnképeni házasság, ezért a hűségnek megszegése nem is képezett házasságtörést (adulterium). C.-nak nevezték a szabad férfi és rabszolganő, v. megfordítva rabszolga és szabad nő közötti házasságot is.
olasz szobrász, l. Sansovino.
(lat.) a. m. csáklya; a császárok korszakában a római lovasság által használt kelevéz (szurásra is alkalmas hajító dárda).