(ejtsd: kumansz) Péter Olivér József, belga festő, szül. Brüsszelben 1816., megh., Boulogne-sur-Mer-ben 1889. Genfben és Antwerpenben tanult. Jeruzsálem bevétele a keresztesektől, és az Askolani csata c. történeti festményeivel vált ismeretessé, a francia csapatokkal algérba ment. Keleti tanulmányait töb történeti és genreképbe értékesítette. 1848. festette a catalaunumi csatát ábrázoló nagy festményét, 1855-ben festette az Alma melletti csatát, 1856-ban Dágon istne ünnepét, 1857-ben ismét Olaszországba utazott és a pompejii festmények hatása alatt ezentul csak az antik életből vett képeket festett.
(ejtsd: kupr), 1. country Misszurl É.-amerikai államban, 1607 km2 területtel; 20,692 lak.; székhelye: Booneville. - 2. C.-creek, folyó Ausztrália K-i részében, queenslandban, a Victoria v. Barku és Thomson egyesüléséből ered. Dél-Ausztráliába jutván, két főrészre oszlik: a Strzelecki-creek a Gregory-tóba, a Trenerrel a Waite-vel bővült Barku pedig több ágban az Eyre-tóba torkol.
1. Astley Paston sir, angol sebész, szül. Brookeban (Norfolk) 1768., megh. 1841-ben. Clinenek, a hires londoni sebésznek volt tanítványa. 1800. Nagybátyjának, C. Vilmosnak helyébe a Guy-kórház sebészévé választották. Később az összehasonlító boncolástan tanszékével kinálták meg, de ezen állását rövid idő mulva letette, 1821-ben IV. György királyon egy kis operációt végezvén, bárói rangra emelték. 1825-ben a Szt. Tamás kórházban előadásait beszüntette és külön szebészi iskolát alapított a Guy-kórházban. 1828. a király udvari orvosává nevezte ki, mely állását IV. Vilmos alatt is megtartotta. C. kitünő sebélsz volt, jellemzi őt a diagnózis biztosságra és az egyszrü terapia alkalmazása. A gyomorszivattyu, melyet egy egyszerü kertész (Read) talált föl, az ő protekciójának köszöni létét, mennyiben annak fontosságát felismerte. Sok sebészi munkát irt. Nagyobb művei: A treatise on dislocations and fractures of the joints; The lectures on the principles and practice of surgery (London 1824-27); On the anatomy of the breast, stb.
2. C. Jakab Fenimore, amerikai regényiró, szül. Burlingtonban 1789 szept. 15., meghalt Cooperstownban 1851 szept. 14. Tanulmányai végeztével kalandos vágyait követve, beállt matróznak egy tengeri hajóra; 1811. Megnősülvén, a tengerészeti szolgálatot ott hagyta s apja birtokain lakott. Itt kezdte meg irói működését precaution (New-York 1821) regényével. További művei: The Spy (New-York 1821); The Pioneers, or the sources of Susquehanna (1823); The Pilot (1823); Lionel Loncoln, on the Leaguer of Boston (1825); The Last of the Mohicans (1826). Ez utóbbi regényével Amerikában és Angliában irói hirneve tetőpontjára jutott. Ez a regény a Leather-Stocking Tales cimü ciklushoz tartozik, mely következő regényekből áll: The Deerslayer (1841); The Last of the Mohicans (1826); The Pathfinder (1840); The Pioneers (1823); The Prairie (1827). C. 1826. családjával együtt Európába jött, hol 1831-ig maradt s The Redrover (1828); The Water-Witch (1830), The Bravo (1831) és The Heidenmauer (1832) c. munkáit irta. Visszatérve Amerikába, apai birotkán lakott s megirta úti emlékeit: Sketches of Switzerland (1836); Gleanings in Eurpoe (1837), aztán még több regényt irt, de amelyekben már hanyatlás mutatkozott. Utolsó éveiben irta History of the navy of the U. S. (1839) és Lives of distinguished American Naval Officrc c. munkáit. Magyarul megjelentek: Vadölő. C. után Vachott Sándorné. (Pest, 1868). Az utmutató. Az ifjuság számára átdolg. Vachott Sándorné (Pest, 1870). Vadfogó. (Budapest, 1873). Bőrharisnya. (Budapest). Az utolsó Mohikán. (Budapest, 1873). U. az. Ford. Gondol Dániel. (Családi könyvtár, Pest, 1873). A kém. Regény. Ford. Cserey József. 2. Rész. (Budapest, 1876). Összes művei (Works) 1865. Jelentek meg New-Yorkban 32 kötetben. V. össze The Chronicles of Cooperstown (1838, bővítve 1862); Bryant Cullen: Memorial discourse on J. F. C. (1852); Coffin: The home of C. (1872); Lounsbury: J. F. C. (Boston 1883).
Leánya, C. Fenimore Zsuzsánna (szül. 1813.) szintén több művet irt, ilyenek: Rural hours (New-York 1850); Country rambles, or journal of a naturalist in England (u. o. 1852); Rhyme and of country life (u. ott 1854); Mount Vernon to the children of America (u. o. 1858).
2. C. Péter, amerikai iparos, szül. New-York-ban 1791 febr. 12., megh. u. o. 1883 ápr. 4. Eleintén jó berendezésü enyvgyára volt, 1830. Cantonban, Baltimore mellett nagy gépgyárakat alapított, amelyekből Amerika első mozdonya került ki, majd New-Yorkban lemezkészítő- és hengerműmalomnak vetette meg alapját és 1845. Mindezeket a műveket Trentonba (New-Yersey) tette át. 1850. alapította a különösen munkásokra és a szegényebb sorsuakra nézve nevezetes intézményt, amely a szegényebb néposztálynak minden tudományból dijtalanul nyújt oktatást; laboratoriumokka. Modell-gyüjtemény 800,000 dollár költségbe került. 1874. és 1876-ban Cooper a kongresszus tagja volt.
3. C. Tamás, angol festő, szül. Canterburyben 1803 szept. 26. Tanult Brüsszelben Verboeckhovennél s ott különösen tájképeket és állatokat szeretett festeni. Az 1830. Forradalom után visszament Angolországba s ott nagyra becsülték táj- és állatképeit, amilyen p. az Esteli itatás (1842). 1866. Az akadémia tagja lett. Irott művei: Drawisgbook of animals and motie groups, drawn from nature (London 1858); My life (1891).
az a szivós ötvény, melyet 16 rész vörösrézből, 7 rész platinából s 1 rész vastól mentes cinkből készítenek. Szine a 18 karátos aranyhoz csalódásig hasonlít, a salétromsav is csak nehezen támadja meg.
(ang., ejtsd: koopperetiv sztórsz), Angolországban a fogyasztási szövetkezetek boltjai és raktárai.
(lat.) a. m. segédlelkész, káplán, ha a vallásalapból fizettetik.
35 rész vörösréz, 16,5 rész ón, 6 rész platina, 2 rész cink és 1 rész arzén ötvényéből áll, jól fényezhető, jól beválik reflektoroknak és fémtükröknek.
Dirk Volckertszoon, holland tudós, szül. Amsterdamban 1522., megh. Goudában 1590 okt. 29., eleinte nevelő, később Haarlemben intézettulajdonos volt; C. mint költő s bölcsész nagy tekintélynek örvendett s kitünő vésnök és zenész is volt. Vallásos dolgokban Arminius Jakab uttörője volt s határozott ellensége a Kálvin- és Béza-féle predesztináció szigoru tanának. Műveinek összes kiadása Amsterdamban (1630) s Goudában (1632) jelent meg. V. ö. Heppe: Geschlichte des Pietismus und der Mystik in der reform. Kirche (Lejda 1879); Moorrees: Dirk Volckerszoon C. (Schoonhoven 1887); IenBrink: D. V. C. en zijn wellevenskunst (amst. 1860).
(ejtsd: kúsz), két country az Egyesült-Államokban és pedig New-Hampshireben, 5616 km2 területtel, 14,956 lak., Lancaster székhellyel; Oregonban, 2880 km2 ter., 4834 lak., Empire City székhellyel.
(ejtsd: kuze), country Alabama É.-amerikai államban. 1700 km2 területtel, 1200 lak., Rockford székhellyel.