Copyright

(ang., ejtsd: koppirájt), l. Szerzői és kiadói jog.

Coquelin

(ejtsd: kokleň), 1. Benoit Konstantin, francia szinművész, szül. Boulogneban 1841 jan. 23. Első művészi kiképeztetését a párisi szinészeti akadémián nyerte. 1860. Lépett föl először mint vegndég a Théâtre francaiseban, hová 1863. Szerződtették is. Minden szerepében elevenen pezsgő vére, s életvidám egyénisége tükröződik le. Budapesten is többször játszott.

2. C. Ernő Sándor Honoré, rendesen C. cadetnek hívják, francia szinész, az előbbinek testvére, született Boulogne-Sur-Merben 1848 máj. 6. Szini pályafutását az Odéonnál kezdte. 1868 óta a Comédia francaise tagja.

Coquerel

(ejtsd: kókrell), 1. Atanáz Lőrinc Károly, francia ref. Teologus, szül. Párisban 1795., megh. 1868 jan. 10. Montaubanban tanult, 1818. Amsterdamban, 1830. Párisban lett lelkész. 1848. a szajnai département az alkotmányozó, majd a törvényhozó nemzetgyülés tagjává választotta. Művei: Réponse du livre du docteur Strauss: La vie de Jésus (Paris 1841); Sermons (6 gyüjtemény, u. o. 1842-56) és Christologie (1858). Fia

2. C. Atanáz, szül. Amsterdamban 1820., meghalt 1875 jul. 25. 1850. Lett Párisban ref. Lelkész, 1862. Guizot hatása alatt az ortodoxok hivatalából elmozdították s azóta a szabad teologia egyik vezére volt a francia protestantizmus kebelében. Teologiai művei közül emlitendők: Válogatott egyházi beszédek (Lipcse 1866); Des premiéres transformations historiques du christinisme (Páris 1866). Közzétette Voltairnek a vallási türelemről írt (Páris 1863) kiadatlan leveleit, megírta: Jean Calas et sa famille (u. o. 1857, 2. kiadás 1870). Magyarul megjelent: A gazdag és szegény találkozása. Három préd. Ford. Hetesy Viktor (Kecskemét, 1870). 1871-1872 telén felolvasásokat tartott É.-Amerikában. Életrajzát Stoehlin E. írta meg (Páris 1885).

Coquerelles

(fr.), a heraldikában ritka címerkép, mely három mogyoróból oly formán van összeállítva, mint a háromlevelü lóhere. Ilyen címert viselnek Franciaországban a La Borde és a Huault de Montmagny családok.

Coques

(ejtsd: kóksz) (v. Cocx) Gonzales, flamand festő, szül. Antwerpenben 1618., megh. 1648. III. Brueghel Péter és Ryckaert D. tanítványa volt; a korabeli antwerpeni gazdag polgárok életét családi képeiben kitünően állítja elénk. Csekély terjedelmü képein az egyes személyeknek olyan egyéni és mégis előkelő fölfogása, a festésben olyan finomság és erő, a szinezésben olyan gazdagság nyilatkozik, hogy joggal nevezték el «kis van Dyck»-nek. Művei leginkább angol, hollandiai és német gyüjteményekben vannak, de a budapesti orosz. Képtárban is van egy ilyen családi képe (573: Jaques van Eyck antwerpeni polgármesternek és családjának képe), mely szellem és finomság dolgában valamennyi között első helyen áll.

Coquilla

(növ.), l. Attalea.

Coquille

(franc., ejtsd: kokily) a. m. kagyló, csigaház.

Coquimbit

(ásv.), víztartalmu ferri-szulfát a következő összetétellel: Fe2S8O12 + 9 H2O; fehér, sárgás, barna, kékes hatszöges rendszerbeli kristályokban Chile: Coquimbo tartomány (Copiapo).

Coquimbo

(ejtsd: kokimbo), 1. tartomány Chilében a Csendes-oceán, Atacama, Aconcagua tartományok s az Andesek közt, 34,523 km2 területtel, (1889) 186,895 lak. Nagyobbára hegyek takarják; a Doňa Anaban éri el a legnagyobb magasságát. Rendkivül száraz az éghajlata; azért csak a folyóknak, a Rio de C.-nak, Limarinak, Choapanak völgyeiben termékeny. Főgazdasága arany-, ezüst- és rézérceiben van. 2. (máskép: La Serena). Az ugyanily nevü tartomány fővárosa, a Rio de Elqui torkolatánál, a Csendes-oceán széles és biztos öblének végében (1885) 8440 lak. Jó kikötőjénél fogva Chile egyik legfontosabb kikötővárosa; kivitele (1888) 7,6 bevitele 2,1 millió pesót tett ki.

Coquin

(franc., ejtsd: koken) a. m. kukta, kópé, gazember; coquine, kéjnő; coquinerie, gazság.


Kezdőlap

˙