L. (növ.), l. Boglárrózsa és Jutalen.
2300 m. magas tűzhányó hegy Chilében, amelyet a tengerről is látni, az é. sz. 43°16' alatt fekvő C.-i öbölnél.
l. Korfu.
(ol.; fr.: corde) a. m. húr; a barátok övzsinórja.
Ágoston József, osztárk botanikus, született Reichenbergben (Csehország) 1809 okt. 22., egy hajó elsülyedése alkalmával az Atlanti-oceánon 1849 szept. tengerbe veszett. Munkái: onogrphia Rhizospermarum et Hepaticarum (Prága 1829); Icones fungorum hucusque cognitorum (Prága 1837-54); Prachtflora europ. Schimmelbildungen (Lipcse 1839); Beiträge zur Flora der Vorwelt (Prága 1845). C. az elsők egyike, aki a fosszil növeények anatomiai szerkezetét ponosaban vizsgálni kezdette. Icones fungorum hucusque cognitorum (Prága 1837-1854, 6 köt.) és Prachtflora europäischer Schimmelbildungen (Lipcse 1839); franciául u. i. 1840); Beiträge zur Flora der Vorwelt (Prága 1845) és Anleitung z. Studium der Mykologie (ugyanott 1842); Sturm: Deutschlands Flora-ja; Sternberg: Flora der Vorwelt.
(Pycnophyllum) Brongn. Kövült növények. 30-40 méter magas, többszörösen elágazó fák voltak, melyek a Cordaiteae családjában a nyitva magzók (Gymnospermae) osztályába tartoznak és a Cycadeák és a tobzosak (Coniferae) között állanak meg. A szilur, devon és karbon korban erdőket alkottal. Gyakoribb fajai a C. palameformis Weiss, C. Robbii, Daws. C. Penjoni, Renault.
Konrád, a magyarországi reformáció történetéből ismert protestáns lelkész, szül. Weisskirchenben, Morvaországban, mely akkor Németországnak képezte kiegészítő részét, 1475 vagy 1476., megh. Stendalban 1546 február 18. és ápril 7. között. Bécsben tanult, hol 1505. pappá szentelték. Innen Ferrarba ment, hol licenciátus lett. Rómában is járt. Azután Magyarországba került, hol 1510. 200 arany fizetéssel díjazott állomást nyert. A reformációnak Magyarországon a legelső terjesztői közé tartozott, s ebben az időben körmöci pap volt, 1523. Mária királyné udvari papja lett. 1524. tavaszán Wittenbergába utazott, ahol be is iratkozott az egyetem anyakönyvébe, de nagyon kevés időt töltött ott s visszajött Budára. 1524. Felső-Magyarországba ment, ahol azután - főleg Körmöcön, Besztercebányán és Zólyomban - ő és Kreisling János, a budai György-templom plébánosa a reformáció szellemében prédikálgattak. A besztercebányai plébános följelentésére azonban Szalkai primás már 1525. tavaszán börtönbe záratta őket s csak 1526. elején szabadultak ki. C. ekkor elhagyta Magyarországot s Wittenbergába ment, honnan Melanchthon még az év közepén Nürnbergbe küldötte gimn. tanárnak. Ugyanez év őszén Liegnitzbe hivatott az abban a tájban alapított akadémiához, de már 1527. ápr. Magyarországba tért vissza, hol azonban nem kapott állást. 1529. tavaszán zwickaui második lelkész lett. Ekkor irta ilyen címü művét: Ursach warum Ungarn verstöret ist und jetzt Österreich bekrieget wird. 1539. Teol. Doktorrá lett s e körül hivta meg Luther a reformációnak Brandenburgban való terjesztéséhez segédeül. Később stendali szuperintendens lett. - V. ö. Götze L. által irt életrajzát a Jahresbericht des Altmärkischen Vereins für vaterländ. Geschichte 14., 1864. évi folyamatában.
(ejtsd: korde d'armaň) Mária Aline Anna Sarolta, Marat gyilkosa, szül. St.-Saturinben (Caen mellett) 1768 julius 17. C. régi nemesi családból származott és szép, az ideális szabadságért rajongó hajadonná fejlődött. A rémuralom tálattal töltötte el lelkét, amiért arra határozta el magát, hogy hazáját megmenti a gyülöletes zsarnokoktól. Elhatározásában még inkább megerősödött, midőn 1793 május 31. Után a Normandiába menekült girondistákkl megismerkedett. 1793 julius havában tehát Párisba indult s minthogy Marat éppen ez időtájt hirdette az Ami du peuple hasábjain, hogy a köztársaság megszilárdítása érdekében még 200 ezer ember fejére van szüksége, őt választá ki áldozatul. Többszöri sikertelen kisérlet után végre julius 13-án este 7 órakor bebocsáttatást nyert Maratnál, aki éppen akkor fürdött. C. egy állítólag Caenben alakult összeesküvésről értesítette a zsarnokot, ki az összeesküvők neveit feljegyezte. Eközben a leányka biztos kézzel tőrt döfött szívébe. Teljes lelki nyugalommal követte ezután a rendőröket a börtönbe, a forradalmi törvényszék előtt csodálatra méltó határozottsággal viselkedett, a halálos ítéletet pedig nyugodtan fogadta. 1793 julius 17. Este 7 óra tájban derült arccal s nemes magatartással lépett a vérpadra. Midőn szép feje lehullott. Lux Ádám, Mainz városának képvislője így kiáltott föl: Brutusnál is nagyobb volt! E felkiáltásért azután ő is életével lakolt. Ponsard tragédiában énekelte meg C. sorsát (1850). V. ö. Dubois: Charlotte C. (Páris 1838); Chéron d Villers: Ch. De A. (1856); Vatel: Charlotte C. et les Girondins (1872, 3 kötet).
(ejtsd: kordejro), 1. Joăo Ricardo, portugál drámairó, szül. Lissabonban 1836 márc. 5., megh. 1882 febr. 12. A Conselho de Beneflcencia titkára volt s ilyen minőségében 1863-77. Kitűnő jelentéseket írt aszegény-ügyről. Később Luciano de Castro miniszterelnök titkára volt, Irt néhány értékes színdarabot; ilyenek: Fernando (1857); O arrependimento salva (1858); Amor et arte (1860); A sociedade elegante (1862); Um cura d'almas (1866); Entre o jantar eo baile (1868); A familia (1869); Ot paraizos conjugaes (1882). Ő alapította a Futuro c. folyóiratot (1858) és munkatársa volt a Diario de Noticias c. lapnak.
2. A. Luciano portugál iró, szül. Mirandellában 1844 junius 21. Eleinte terngerész volt, de aztána politikai hirlapirásra adta magát. Sokáig szerkesztette a Revolucăo de Septembro c. hirlapot, egyike volt a lissaboni földrejzi társsaság megalapítóinak, amelynek jelenleg is ő a főtitkárja. Munkái: De la part prise par les Portugais dans la découverte de l'Amérique (1875); L'Hydrographie africaine (1878); Memorias do ultramar (1881); A questăo du Zaire (1883); Primeiro livro de critica; Segundo livro de critica; Dos bancos portuguezes; Viagens; A sciencia dos Pequeninos; Soror Marianna a freira portugueza (Lissab. 1889); A Senhora Duqueza (1891); A segunda Duqueza (1882).
v. cuerda (zsinór), hosszmérték Spanyolországban, a spanyol-amerikai gyarmatokba és a szpnyol-amerikai szabad városokban. Spanyolországban a C. 8 1/4 vara (tehát mintegy 7 m.), Kasztiliában = 6,896 m.); Amerikában többnyire ( 24 vara = mintegy 22 m. Mexikóban a C. 50 varából = 41,9 m.-ból áll.