Comm. (növ.), Cohnia Kth; a liliaceak tarackolófája v. félcserjéje, hosszu, kardalaku szálas levelekkel, sokvirágu virágboggal, s többmagu bogyóval. Ausztráliában meg a Nagy óceán szigetekein 10 faja él, a Dracaena-val is egyesítik, de háromnál több magvu gyümölcse, tarackja, valamint a levél főeréből többé-kevésbé hegyes szög alatt kiágazó s a levélszélén futó mellékerei tőle megkülönböztetik.
a nyilthólyagu halak között a lazac-félék (Salmonidae) családjába tartozó halnem, melynek egyes fajai tengerekben, mások nagy édesvizü tavakban tenyésznek, de itt aztán majdnem kivétel nélkül a nagyobb mélységeket lakják. Husuk igen izletes. Hazánkban még eddig egy faja sem ismeretes.
(ejtsd: korellya), város Navarra spanyol tartományban, az Alhame mellett, termékeny, de fátlan vidéken, (1887) 6649 lak.
1. Arcangelo, olasz hegedüművész és zeneszerző, szül. Fusignanoban, Imola mellett (Bologna kerületében) 1653., megh. 1713 A bajor választófejedelem szolgálatában állt 1681-ig. Rómába visszatérve. Ottoboni bíbornokban buzgó pártfogóra talált, ki saját házában adott neki lakást és házi zenekara igazgatójává tette őt. Hétfői hangversenyeinek magas műbecse hiressé lett. C.-t bálványolták, uj Orpheusnak nevezték: «il virtuosissimo di violino e vero di nostri tempi»; a nápolyi király is többször meghívta Rómában a Pantheon rotondájában, vagy a S. Lorenzo in Damaso templomban; temették el, sirja fölül azonban a Museo Capitolinoba vitték át a Fülöp Vilmos pfalzgróf rendelte mellszobrát. 48 szonátája és versenyműve jelent meg 1683-1712.
2. C. Ágost, olasz festő, szül. Rómában 1855., a római San Luca-akadémián Guerra vezetése alatt képezte ki magát. Az olasz népéletből vett, rendivül jellemző és kitünő szinezésü olajfestményeket és aquarellképeket fest. A «szegény Mária» c. aquarellje az 1886. Berlini jubileumi kiállításon nagy arany érmet nyert.
folyó Guyanában, amely az angol és hollandi birtokokat választja el. 3 m. mély járatu hajók Orcoláis (75 km.-nyire) mehetnek föl rajta. Torkolata 27 km. széles, de elhomokosodott.
(ejtsd: korencio) Belizár, olasz festő, szül. Görögországban 1558 körül, megh. 1643. 5 éven át Velencében Tintoretto tanítványa volt; 1586-tól kezdve Nápolyban tartózkodott, itt Riberával és carracciolóval együtt uralkodó állást foglalt el a művészek között. Állítólag ő üzte el carraccai Annibalét és Reni Guidót Nápolyból; azt is mondják, hogy Domenichinót és egyik saját tanítványát Roderigót irigységből megmérgezte. Nápoly épületeit sok nagy, könnyed, de üres és felületes freskóval díszítette (p. a San-Severino kolostor refektóriuma).
L. (növ.), l, Bécsike.
(ejtsd: kaszl), város Dorset angol grófságban a Purbeck nevü félszigeten (1891) 2289 lak. Vértanu Eduard királyt 918. itt végezték ki. Azon erősségben, amelynek romjai máig is fennállanak, Földnélküli János 22 poitoui nemest éhhalállal büntetett; II. Eduard ugyanitt volt fogságban.
az ókorban a pelignok városa Szamniumban; a szövetséges háboruban 90-ben Kr. e. a szövetségesek által Róma helyébe egy federált államokból alkotandott Itália főhelyévé kiáltatott ki s ezért Italica (most Pentina) névvel tiszteltetett meg; romjai láthatók.
(ang., ejtsd: kords), számolási mérték kézműárukra Kelet-Indiában = 20 db, Singaporéban Jávadohányra = 40 kosár.