Sm. (növ.), Correa de Serra buzgó portugál botanikus tiszteletére nevezve, a Diosma-félék fái, 5 fajjal Ausztrália extratropikus tájain. A C. alba Andr., C. virens Sm., C. spinosa Andr. És még más fajából való Uj-Déli-Walesben az ujzélandi tea, melyet Uj-Hollandiában a khinai téa helyett isznak.
(lat.) a. m. javítás; C. a retorikában visszavétel (l. o.); C. fraterna, a harmadik böjthét keddje.
(lat.). A büntetendő cselekmények hármas felosztásának - bűntett, vétség, kihágás - rendszerét követő törvényhozásokban a büntető birónak engedett az a jog, hogy rendkivüli enyhítő körülmények fenforgása esetén a bűntettnek büntetésétől vétségi büntetési nemre szállhat le, tehát p. a magyar btkv. Szerint börtön helyett fogházat; öt évet meghaladó államfogház heleyett rövidebb tartamu államfogházat alkalmazhat. Ahol a bűntettek fölött esküdtszék ítél, a C.-nak eljárási jelentősége is van, amennyiben már a vádtanács ha azt találja, hogy a vádlottat terhelő bűntett vétségi büntetéssel büntethető, a cselekményt correctionalizálhatja, s a vádlottat nem az esküdtszék, hanem a vétségekre illetékes rendes biróság elő utasítja. Ez a vádlottra nem mindig kedzevmény, mert megeshetik, hogy ugye akként áll, hogy a rendes birósáb őt igaz hogy csak vétségben, de mégis elítéli, holott az esküdtszék egészen felmentené. Amint hogy nyilt titkot képez, hogy az esküdtszék irány bizalmatlansággal viseltető vádtanácsok valahányszor attól tartanak, hogy az esküdtszék elé vitt ügy vádlott felmentésével végződhetik, ehez a szerhez folyamodnak, hogy a meggyőződésök szerint bűnös vádlottnak bár enyhébb megbüntetését biztosítsák. A vádtanácsnak adott C. jogát azért nem lehet helyeselni, mert beleütközik abba az elvbe, hogy természetes biráitól senki el nem vonható. Vitás kérdést képez, vajjon a correctionalizált bűntett bűntett marad-e, vagy pedig vétséggé minősítendő. Hazai joggyarkolatunk a kérdést helyesen, az utóbbi értelemben döntötte el; helyesen azért, mert a bűntett és a vétség között nincs «minőségi», hanem csak «mennyiségi» különbség, v. is a szulyosabb bűntettek bűntetteket, az enyhébb sulynak mértékét a büntetés képezi, az enyhe büntetéssel sujtott bűntett nem lehet sulyos bűntett, hanem csak enyhe bűntett vagyis vétség.
(lat.), birbornokok és más szaktudósokból álló azon bizottság, amelyet V. Pius pápa 1566. Azon célból létesített és azzal bizott meg, hogy a kánoni törvénytár szövegét hitelesen állapítsa meg.
(ejtsd: korredso), város Reggionak Emilia olasz tartományában, a Póhoz vezető csatorna mellett, (1881) 2948, mint község 12,587 lak., szülővárosa Correggio néven ismeretes Allegri Antonio festőnek.
(ejtsd: korredso), tkp. Allegri Antionio, olasz festő, szül. Correggioban 1494 körül, megh. u. o. 1534. Első kiképeztetését szülővárosában Bartolottitól és Allegri Lorenzótól, nagybátyjától nyerte, de legtöbbet tanult Modenában Bianchinál, kinek halála után több városban, talán Mantovában is megfordult. 1514. Ismét Correggióban van. Ekkor festette meg az ottani minorita-kolostor számára a jelenleg a drezdai képtárban levő oltárképet, mely a Madonnát négy szent közt a trónon ábrázolja. Már e festményén eredetiségének sok jelét látjuk. Ebben az időben több kisebb képet, többnyire Madonnákat festett még és valószinüleg freskó-festészettel is foglalkozott, de már 1518. Parmában találjuk, hol a szt. Pál apácakolostor egyik termét diszítette mitoszi freskóképekkel. E festményeken legsikerültebbek a kedves, pajkos gyermekalakok, melyek már ugyancsak sejtetik a későbbi mestert. 1519. Visszatért Correggióba, megnősült, de 1521. Ismét Parmába költözött és itt alkotta 1521 és 1530 közt világhirü freskóit. Először is a St. Giovanni evangelista templom kupoláját és a kórusnak fél kupoláját festette ki. A fél kupola freskója, melynek egy reésze most a parmai könyvtárban van, Mária mennybemenetelét ábrázolja. Ebben az időben kisebb freskókat festett a S. Annunziata-templomban és az u. n. Madonna della Scalát, mely eredetileg a városnak egyik kapuja fölött van, most azonban a pármai képtárban őrzik. 1526-30. A parmai dómnak nyolcszögü, magas, dobon nyugvó kupoláját festette meg Mária mennybemenetelét, mely a kupola-festés teljes kifejlesztését mutatja. E freskók mellett számos vallásos és mitoszi tárgyu függőképet festett, így szt. Katalin menyegzőjét (Páris, Lourve), az u. n. Zingarellát (Nápoly, muzeum), a Krisztust mint kertészt ábrázoló romantikus kis képet (Madrid) és a Madonna della cwstá-t (London, nemzeti képtár). 1520 után teljesen kifejlik C. sajátossága: az ecsettel való hatalmas és még lágy bánás és az árnyékos fény, mely festményeinek azt a büvös hatást kölcsönzi. E korba tartozik a szoptató Madonna, melynek redetije Rómában Torlonia hercegnél, több ismétlésének egyike a budapesti országos képtárban van (55), Krisztus az olajfák helyén (London). Két oltárképe közül Parmában az egyik szt. Placidius és szt. Flavius vérganuságát, a másik Krisztus siratását ábrázolja realisztikus, amellett megregadó módon. Valódi elemében mutatja 5 nagy oltárképe e korból. Ezek közül Drezdában van: Krisztus születése (Az éj), melyet 1530. Készített a reggiói S. Prospero templom számára. Madonna szt. Sebestyénnel, melyet 1525. Festett a modenai dóm egyik kápolnájában, az alakok szépségére és festői bájra nézve talán még fölülmulja a «Éj»-t. Madonna szt. Györggyel C.-nál szokatlan szigoru elrendezést és ünnepélyességet mutat, bár az e képen levő pajkos angyalok teljesen a mesterre vallanak. - A parmai képtárban van a: Madonna della Scodella, mely a szent családnak az egyiptomi menekülésen tartott pihenőjét rendkivül bájosan ábrázolja. Legszebb vallásos tárgyu festménye a szintén Pármában levő 1527-28. Festett Madonna szt. Jeromossal és Magdolnával (A nappal). Kisebb vallásos tárgyu képei közül legszebb: Szt. Magdolna a drezdai képtárban. Mitologiai festményeiben még jobban, jogosultabban lép előtérbe C. bájos, naív érzékisége. Ide tartoznak: Jupiter és Antiope a Lourvreban, Ámor iskolája a londoni nemzeti képcsarnokban, Ganymedes és Jupiter és Ió a bécsi császári gyüjteményben, Danaé a Palazzo Borgheseban Rómában és Léda aberlini muzeumban. C. az olasz festészet elsőrendü csillagai közé tartozik, amellett teljesen önálló, rendkivül sajátos szellem, ki egy uj stilt alkotott meg. Alakjainak érzéki bájával és szépségével, a merész mozdulatokkal és rövidülésekkel eladdig ismeretlen pezsgő életet, a fényhatások hallatlan kiahsználását egyesítette. Festményei egyes hibáik mellett is szinezésük varázsával és a bennök lüktető élettel ellenállhatatlan hatást gyakorolnak.
(spany.; portug. corregedor), Spanyolországban az uj községi szervezet életbelépte előtt a király által kinevezett igazságtszolgáltatási s közigazgatási hivatalnok. - Polrtugáliában a C. tisztán közigazgatási hivatalnok birói hatáskör nélkül.
Erik, német festő, szül. Kölnben 1821. Márc. 2., megh. Münchenben 1877 jun. 14. Kőnyomással kezdett foglalkozni, a többi közt készítette el II. Miksa király családi képét a hohenschwangaui várkertben, azután festett olajba történeti képeket, mint p. a szent családot (1876) s Münchenben a legjobb koloristának tartották.
(ol.; franciául: courante), régi tánc hármas ütemben, élénk mozdulatokkal.
Cézár, olasz államférfiu, szül. Milanóban 1815 jun. 3., megh. Meinában 1888 okt. 4. Már mint ifju részt vett azon összeesküvésekben, melyek Olaszország felszabadítását célozták s azok köté tartotzott, kik az 1848. Fölkelést előkészítették. De miután az osztrák kormány a lombard-velencei forradalmat elfojtotta, C. piemontba volt kénytelen menekülni, ahol szóval és irásban, mint hirdlapiró, költő s mint parlamenti tag Olaszország egysége s szabadsága érdekében küzdött. Midőn az 1859. S 1860. Események folytán céljait nagyrészt megvalósítva látta, minden erejével a közigazgatási reformok keresztülvitelére törekedett, s e végett Pasinival s Maestrivel egyetemben egy Annuario statisticot adott ki. 1867. A Ricasoli-, 1869. A Lanza-Sella-kabinetben közoktatásügyi miniszter volt. Ezen állásban a vallástanításnak a középiskolákban való eltörlését indítványozta. Minisztertársai azonban ezt a javaslatot ellenezték, amiért C. beadta lemondását (1872 máj. 16.). 1877 óta a szt. Mauritius lovagrend kancellárja s 1886 óta a szenátus tagja volt. Ifjukori művei köül megemlítendők: L'Austria e la Lombardia (1845); La fede di un giovane; Le diecei giornati de Brescia; Nipoto del Vesta verde. V. ö. Massareni T., C. C. (Róma 1890).