(ejtsd: kosztaki) Benjamin, román főpap, szül. 1768., előbb husil püspök, 1796-tól románi püspök, 1803. Márc 18-tól egész 1842 jan. 28-ig metropolita; megh. 1846 dec. 18. 1803-ban alapítja Jasiban a socolai szemináriumot, hogy benne az ország papjainak fiai tanulhassanak. 1809-ben nyomdát állít fölNeamcban. Sturdza Mihály vajda számüzte a slatinai kolostorba,. Művei: Explicarea celor septe taine (Jasi 1807); Chiriacodromion Măn. Neamtului (u. o. 1816); Ceaslovul (u. o. 1817); Liturghia (u. o. 1818); Apostolul (u. o. 1819); Istoria scripturei vechiului testament (3 köt., u. o. 1824). Azonkivül több egyházi mű, melyek nagy része kéziratban maradt s a socolai szeminárium könyvtárában találhatók föl.
Közép-Amerika egyik köztársasága az Atlanti-tenger, Nikaragua, a Csendes-oceán és Kolumbiának Panama nevü tartománya közt. Ettől az 1856-ki szerződés szerint az Agua Clara patak, a de las Cruces hegyek gerince és a Dorado választják el. Területe 59,570 km2. A köztársaság D-i részében a Talamancai-cordillerák huzódnak el DK-ről Ény-nak Kolumbia határától a San Joséi-fensíkig. Az áthatolhatatlan erdőkkel borított, átlag 2000 m. magas hegylánc minkdét oldalán fensíkok terülnek el, amelyekbe itt-ott oldalágak nyulnak ki. A legnagyobb hegycsucsok D-ről É. felé: a Pico Roblado (2110 m.), a Pico Blanco (3100 m.), az Ujum (2620 m.), a Montaňa Dota (2400 m.). Ez utóbbitól É. felé a Cerros de las Cruces, K-re a Cerro Chiripo ágazik ki. Az 1250-1600 m. magasan San Josei-fensíktól É-ra a hegyek megváltoztatják irányukat és Ny-Ény-nak huzódnak; köztük sok a vulkán. K-en van a Turrialba (3435 m.), amely csaknem állandóan füstölög, Ny-ra tőle az Irazu (3507 m.), amelynek egyik kráterje még szintén működésben van; csucsáról mindkét oceán látható. A többi vulkán a Barbá, a de les Votos v. is Poas (2500 m.), a Miravalles, amelyen gájzirok fakadnak, és végül a kettős csúcsu Orosi. A 12 vulkán közül 4 még most is működik. Vizei bár számosak, de mind rövidek; a Tempisque, a Rio Grande de Tarcoles, a de Pirris és a de Terraba a Csendes-oceánba; a Reventazon, a Chirripoból és Barbillaból alakult Matina az Atlanti-tengerbe, a rio Frio a Nikaragua-tóba, a San Carlos, Sarapiqui pedig a San Juanba torkolnak. Az Atlanti-oceán partján a Limon-, a Csendes-oceán partján pedig a Nicoya- és Dulce-öblök a világ összes flottáinak biztos menedékül szolgálhatnának. Éghajlata oceánikus. C.-nek, miként egész Közép-Amerikának megvan a meleg, mérsékelt és hideg zónája, az egyes helyek magassága szerint. Egyenlő magasság mellett az Atlanti-oceán-melléki részek melegebbek, mint a Csende-oceán partvidéke. A Ny-i vidékeken nagyobbára májustól nov.-ig esik az eső, az év többi része száraz; az Atlanci-oceán környékén nincs száraz évszak, de a legnagyobb esőzések akkor vannak, mikor a nap a zenitben áll. Hosszabb megfigyelések alapján csakis San-José klimáját ismerjük; itt az évi középhőmérséklet 21,91° (a leghidegebb 11,75°, legmelegebb 29,75°). Az esős napok száma 151, az esőmennyiség: 1868 mm. Flórája és faunája olyan, mint Közép-Amerikáé.
A lakosok és az angyagi műveltség.
A köztársaság összes lakóinak száma (1892 febr. 18-iki népszámlálás szerint) 243,205, akik között mintegy 7000 indus. C. lakói őrizték meg Közép-Amerikában legjobban az európai tipust; ők egyszersmind azok, akik a legtevékenyebbek. Az indus türzsek: a chiripo-k, blanco-k, valiente-k, talamanca-k és pranco-k. A lakosság főfoglalkozása a földművelés és állattenyésztés. Az előbbire nézve C.-nak az az előnye a többi középamerikai álamokkal szemben, hogy a megművelt föld (az egész területnek mintegy 20-ad része) nagyobbára kis birtoskosok kezében van. Legfontosabb terméke az országnak a kávé ( az 1890-ki termés 15,5 millió kg.), azután a banána (1891. Az Egyesült-Államokba kivittek 40,000 tonnát 2 millió frank értékben) cukornhád, kaucsuk, kakaó, és a festőanyagot szolgáltató fák. Élelmi seek dolgában bevitelre szorul. Az állattenyésztés a nagy kiterjedésü legelők dacára nem nagyon jelentékeny. 1890. A szarvasmarhák, juhok és lovak összes számna 354,929 volt. A külkereskedelem jó kikötőinél fogva igen élénk. A bevitel értéke (1891) 8,3 millio peso, a kivitelé: 9,6. A fő kiviteli cikkek: kávé, banána, festőfák, bőrök és kaucsuk, a bviteliek: iparcikkek (szövetek, gépek, üveg- és porcellánáruk) és liszt (főképen Chiléből). Legélénkebb kikötők: Punta; Arenas (forgalma 1891. 192 hajó, 188,147 t. tartalommal) és Limon (186 hajó 223,646 t.). A vasúti vonalak hosszusága 258 km., a táviróvonalaké: 1000 km.
Alkotmány és közigazgatás.
C. alkotmánya (1859-ből, amelyet 1871. És 1882. Módosítottak) a többi köép-amerikai államok mintájára van szervezve. A törvényhozó hatalmat a 4 évre, közvetett módon választott 21 tagból álló kongresszus gyakorolja. A pozitiv és passziv választói jog a 21. Életévhez van kötrve. A végrehajtó hatalmat a kongresszusi tagok mintájára 4 évre választott elnök gyakorolja, akit ujra megválasztani nem lehet. Vele egyidejüleg 3 «jelöltet» v. is helyettest is választanak. A halál- és minden meggyalázó büntetése el van törölve. 1870. Óta a vallásgyakorlat teljesen szabad. A helyi adminisztrációt választott hatóságok gyakorolják. A köztársaság 5 tartományra és 2 comarcara van fölosztva; amazok San José, Alajuela, Cartago, Heredia, ugyanoly nevü fővárosokkal és Guanacaste, Liberia székhellyel; a comarcak: Punterenas és Limon, ugyanily nevü székhellyel. Az igazságot békebirák, járási alcalde-ok, tartományi törvényszékek és egy semmítő szék gyakorolja. Az iskolák száma 1886. Volt: 260 nyilvános, 20,000 tanulóval és 96 magán, 3000 tanulóval. 1830. Még csak egy, 1887. Már 10 sajtója volt. Az 1892 márc. 31. Lejárt pénzügyi év szerrint a bevételek: 58 (közvetett és közvetlen adók: 2280, vámok 2274 millió), a kiadások: 54 millió pesot tettek ki. Az államadósság 1892 ápr. 1-én 21,6 millio peso volt. A katonai erő körülbelül 600 rendes katonából és 12,000 nemzetőrből áll. A főváros San-José. A köztársaság színes: kék, fehér, vörös, fehér, kék vizszintes irányban; a vörös kétszerakkora széles, mint a többi.
Történelem.
K-i parjait 1502. Kolumbus, Ny-i partjait 12 évvel későbben Espinoza fedezte föl. A spanyolok ezután gyorsan meghódították. 1520 körül már fennállottak San Joséban és Cartagoban a Solano Juan és Alvaro de Acuňától alapított gyarmatok. Az első gyarmatosok nagyobbára Spanyolországnak Galicia nevü tartományából származtak. Az indiánok uralmuk ellen több izben föllázadtak, különösen a XVII. század végén és a XVIII. elején. Míg C. spanyol uralom alatt állott, Guatemalának volt része 1821. Függetlenségének proklamálása után a középamerikai konfederáció tagja maradt 1838-ig. Azóta független köztársaság; a függetlenné tétel Carillo elnök műve. Az ugynevezett federáltak pártja megkisérlette ugyan 1842. Morazan vezérlete alatt a hatalmat kezébe ragadni; Carillot számüzetésbe küldte, de még ugyanazon évben José Maria Alfaro legyőzte és Morazant kivégeztette. Nagyon emelte jólétét Juan Rafael Mora elnök kormánylata; az ő vezérlete alatt C. jelentékeny részt vett 1856-57. Az angol kalóznak Walkernek elüzésében. Morát 1859. A liberálisok és a velök egyesült idegenek elüzték és az országnak uj alkotmányt adtak. 1860. Mora megkisérlette uralmának visszaállítását, de legyőzetett, fogságba esett és agyonlővetett. 1882. az alkotmányt ujra módosították. 1885. Soto Bernardo elnöklete alatt C. részt vett Barrios (l. o.) egyesítési tervei ellen. 1887. Nikaraguával kötött szerződést, amelynek értelmében jogot nyert a tervbe vett interoceanikus csatorna fölött felügyeletet gyakorolni. 1888. Az Egyesült-Államok elnökének itélete a Nikaragya felőli határát végleg szabályozta. 1889 óta Rodriguez az elnöke.
Gyula, nemzetgazdasági iró, szül. Velencében; 1841. Belépett a jezsuita-rendbe; jelenleg Pozsonyban él. Művei: Allgem. Grundlehren d. Nation.-Ökonomie (1888); Die Staatslehre der christl. Philisphie (1890).
János Viktor, francia természetbuvár, szül. Castriesben 1807 nov. 10., megh. mint a termsézettudományi muzeum tanára Párisban 1873 szept. 18. Különösen a halászat, az osztriga-tenyésztés körül szerzett érdemeket s főfelügyelője volt a tengeri- és folyó-halászatnak. Művei: Recherches sur la génération des mammiféres et la formation des embryons (Páris 1834); Cours d' embryogénie comparée (u. o. 1837); Ovologie du kanguroo (u. o. 1838); Histoire générale et poarticuliére du développement des coprs organises (u. o. 1847-59); Instructions pratiques sur la pisciculture (u. o. 1853, 1856); Voyage d' exploration sur le littoral de la France et de l'Italie (u. o. 1855, 1861).
Lujza Stuart, angol irónő, szül. 1799., megh. 1870 ápr. 24. Munkái: A summer amongst the bocages and the vines (1840); The queen mother, a romance (1841); A pilgrimage to Auvergne (1842); Gabrielle (1843); Memoires of eminent English-women (1844); Bearn and the Pyrences (1844); The orse garden of Persia (1845); The falls, lakes and mountains of North Wales (1845); A tour to and from Venice (1846); Songs of a Burgundy (1853); Anne of Britany (1855); The lay of the stork (1856). Iratai a legkeresettebb olvasmányok közé tartoznak. - Fitestvére, C. Dudley, szül. 1803., megh. 1865 szept. 30. Munkái: Tour through the valley of the Meuse (London 1845); regények: The joint-stock banker (1856); Holydays with Hobgoblins (1860) stb.
1. Károly Lajos, szinész és szinműiró, szül. Herfordban (Veszfália) 1768., megh. Prágában 1837 aug. 28. Pékinas volt s csak később csapott fel szinésznek Müller álnév alatt. Miután több helyütt szerepelt, végre Bécsben cs. kir. udvari szinész és rendező lett. Kitünő komikus volt. Nagyszámu drámai gyüjteményét Alamnach dramatischer Spiele (Hamburg 1810, 1811, 1816) s Lustpiele (Bécs 1890) c. adta ki.
2. C. Károly, német szobrász, szül. Bécsben 1817 nov. 26. Bejárta művészi tanulmányozás végett Drezdát, Münchent, Londont és Olaszországot s jelenleg Bécsben él. Különösen apró genrecsoportokban, mellszobrokban tünik ki. Életnagyságu csoportja Bécsben Amor és Psyche.
1. Laurens Jaanszoon, hosszu ideig a könyvnyomás tulajdonképeni föltalálójának tartatott. Állítólag mint első 1434-ben Haarlemban faragott volna fából betüket. Ez a legenda ma már egészen hitelvesztett.
2. C. Sámuel, hollandus drámairó, kb. 1580-1650. élt Amsterdamban. Vígjátékai: Teeuwis de Boer en men Juffer van Grevelinckhuysen (1612); Tijsken van der Schilden (1613), Spel van de Rycke man (1615); szomorujátékai: Itys (1615); Isabella (1618); Iphigenia (1617); Polyxena (1630). Monográfiát irt C.-ról Rösing (Lejda 1875).
József, ol. színműiró, szül. Bolognában 1834 szept. 13. Jelenleg mint a közoktatásügyi minisztérium egyik osztályfőnöke Rómában él. Társadalmi színműveiben sikerülten utánozta a modern francia drámát. A legjobbak: La fossa dei leoni, I dissoluti gelosi, Le Mummie, Libertas, Solita Storia, mely utóbbi a budapesti nemzeti színházban is színrekerült: Mindennapi történet cimmel (ford. Radó A.). Confessioni c. emlékiratai kora szinházi viszonyairól igen sok érdekest mondanak el.
l. A costi.
country Colorado É.-amerikai államban, 14,000 km2 területtel, 2879 lak.